„Ha el kell menni szavazni, inkább azt tudnám megmondani, hogy kire nem szavazok”. A színház és a politika viszonyáról is beszélt.
Gálvölgyi János már korábban is beszélt arról, szerinte neki könnyebb volt ismert és elismert színésszé válni, mivel nagyon fiatalon bekerült a médiába és megismerte a közönség. Állítása szerint akkoriban jobb világ volt, hiszen egy csatorna volt, ha oda bekerült az ember, jó eséllyel híres lett. Régen több tévéjáték készült, ami által színészként lehettek ismertek, nem a magánéletükkel vagy celebként.
A színésznek mindig mindenről megvan a véleménye, és az bármennyi éles is, nem fél kimondani. Most a Telexnek fejtegette, ha nem értene a dolgához, rég nem lenne munkája.
Valamit csak tudok, ha még 56 év után is itt ülök. Ennyi protekcióm évtizedeken keresztül nem lehetett. Aki ötven éve protezsált, rég meghalt, aki negyven éve, az is, már csak én élek. Valaminek kell lennie
– fogalmazott a színész, majd kitért a politikára is. Úgy véli, Magyarországon az emberek nem tudják elképzelni, hogy valaki sehová sem tartozik, ha politikáról van szó. – Egy párt, egy hatalom mindent tud adni. Ki tud téged nevezni, kitüntetéseket tud adni, de egyet nem tud adni: tehetséget. Mert hiába mondják rád, hogy te vagy a legjobb egész Európában, ha a közönség azt mondja, hogy ez borzasztó. A közönséget nem lehet becsapni.”
Hozzátette, úgy ragasztották rá a balliberális bélyeget, mint III. Richárd hátára a púpot.
Ha el kell menni szavazni, inkább azt tudnám megmondani, hogy kire nem szavazok, és abból nagyon sok van. Azt nem tudják elképzelni, hogy neked van egy saját véleményed, Ha véleményem olyanokkal találkozott, akiknek más a véleménye, attól még nem kell megölni, gyűlölni, leköpni, megalázni, szörnyű dolgokat írni a másikról. (nlc.hu)
