Nem tett jót a szlovákiai és a romániai magyar pártoknak a nagy Fidesz-barátság
„Győzelmet hirdetett” a Magyar Szövetség az elnökválasztás első fordulója után – akkor, amikor a magyar jelöltre, Forró Krisztiánra adott szavazatok száma még az óvatos reményeket is alulmúlta – írta a Hvg.hu a szlovákiai magyar politikusok fölött magyarországi politikai dominancia hatásáról szóló cikkében.
A lap szerint az elnökválasztási kampány, a szlovákiai magyar érdekképviselet és a magyar jelölt gyenge szereplése azt jelezte: fordulat következett be Szlovákiában. Vége a többféle álláspontot egyeztetni akaró, a politikai háttéralkukat a közösségi érdekeknek alárendelő, parlamenti mandátumot elérni tudó etnikai politikának. Tulajdonképpen kései felismerésről van szó, mert a nagy kudarc nem is ez az elnökválasztás volt, hanem már a tavaly őszi parlamenti voksolás, amelyen a Magyar Szövetség épp csak megugrotta a 4 százalékos határt, de nem jutott be a parlamentbe. Gyimesi György, aki függetlenként került a Szövetség listájára, már akkor az etnikai politika végét harangozta be. Most csak megerősítést nyert a végítélet.
Mindkét választásra érvényes az, hogy a magyarországi propaganda, a magyar állami média jelentős mértékben részt vett a szlovákiai kampányban. Ősszel egy baráti hangú Fico-interjút, most tavasszal pedig egy szintén támogató jellegű Pellegrini-interjút sugárzott a magyar állami média, többszöri ismétléssel. Nem maradhatott kétséges a szlovákiai magyar választók számára, ki „a magyarok jelöltje”. Magyar mandátum megszerzésére már nem tudták mozgósítani a magyar szavazókat, de a szlovákiai illiberális fordulat támogatására igen.
A lap szerint Romániában viszont lehet, hogy már nem is indul magyar jelölt az elnökválasztáson, holott ez eddig bevett hagyomány volt, pedig – ellentétben a liberálisok színeiben induló szász jelölttel – az RMDSZ magyar politikusának soha nem volt igazi esélye a poszt megszerzésére.
Az eddigi általánosan elfogadott álláspont az volt, hogy az elnökválasztás jó lehetőség a magyar kisebbségi ügyek országos politikában való reprezentációjára és arra, hogy az RMDSZ megerősítse alkupozícióit. A választások első fordulójában azért mentek az urnákhoz az erdélyi magyarok, hogy megmutassák, milyen ereje van a szavazatuknak, a második fordulóban pedig általában fontos megállapodásokat kötött a magyar érdekképviselet az első forduló esélyes jelöltjével.
Hivatalos döntés még nincs, de Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, most az elnökválasztás „a románok választása, nem a mi választásunk”. Biztosnak tűnik, hogy az RMDSZ-nek nem lesz jelöltje, a szervezet lemond a mozgósításról és a választási alkupozícióról.
Az idei választáson – mint a szlovákiai kampányban – itt is hasonul az RMDSZ a Fidesztől megszokott és a magyar kormánypárttól átvett üzenetekhez. Ezzel az ajánlattal pedig nehéz most román szövetségest találni.
Az így körvonalazódó politikai program leginkább a szélsőjobboldali AUR-hoz sodorja közel az RMDSZ-t. A ma már 20 százalékos támogatottságnak örvendő ultranacionalista román párt malmára hajtja a vizet a magyar kormánypropagandához rendkívül hasonló ukránellenesség és a nyíltan vállalt oltásellenesség. Még arra is van esély, hogy az erdélyi magyar szavazók egy részét az egyébként magyarellenes AUR viszi el a magyar érdekképviselettől. Akárhogy is alakul a következő hónapokban a kampány, a Fidesz árnyékában, ilyen szűk pályán még nem versenyzett szavazatokért az RMDSZ.
Az EP-választáson két Fideszhez lojális, a Fidesz-propagandát buzgón képviselő politikus került bejutó helyre az RMDSZ listáján (Winkler Gyula és Vincze Lóránd), akik ráadásul „trójai falóként” a néppárti frakció tagjaiként vesznek részt az EP munkájában.
A lap szerint a szlovákiai magyar érdekképviselet már rajtavesztett a NER-rel kötött szövetségen, a romániai magyar pedig két hónappal az EP-választások és az önkormányzati választások előtt nem áll nyerésre emiatt. (24.hu)
