A Political Capital szerint sincs rendjén, hogy túrázás ürügyén náci szimpatizánsok önkényuralmi jelképekkel vonulnak Budapesten. Hunyadi Bulcsú, a téma szakértője szerint a Fidesz lakmuszpapírként használja a szélsőjobboldalt.
Fonti Krisztina, a XII. kerület fideszes alpolgármestere a közösségi oldalán jelentette be, hogy levélben fordult Budapest rendőrfőkapitányához: kérte, hogy „biztosítsa a hegyvidéki, budai polgárok nyugalmát”, ne engedélyezze a „tiltott önkényuralmi jelképekkel történő vonulást”, azaz a Kitörés teljesítménytúra megrendezését. Indoklása szerint ugyanis a nevezett rendezvényhez minden évben náci szimpatizánsok is csapódnak, akik ilyenkor tiltott önkényuralmi jelképekkel masíroznak végig a budai kerületeken. Mindez pedig „félelmet és felháborodást kelt az itt élőkben. Bennem is.”
A kérésnek nem volt foganatja, a budai Várból induló túrát pár héttel ezelőtt ugyanúgy megtartották, ahogy a korábbi években is. Fonti Krisztináról közben kiderült, hogy a visszavonuló Pokorni Zoltán helyett a Fidesz polgármester-jelöltje lesz a kerületben. Szerettük volna megtudni tőle, hogy kapott-e bármilyen választ a rendőrségtől, de a Népszava e-mailben elküldött kérdésére nem reagált.
A fideszes önkormányzati politikus nem áll egyedül kezdeményezésével. A Political Capital közelmúltban publikált elemzése szintén azt javasolta, hogy a neonáci megemlékezésekhez hasonlóan a rendőrség tiltsa be a Kitörést is. Az elemzés arra hívta fel a figyelmet: minden év februárjában számos magyar és külföldi szélsőjobboldali szervezet találkozik Budapesten, hogy megünnepelje a német és magyar alakulatok 1945-ös kitörési kísérletét. A náci, nyilas és hasonló szellemiségű szervezetek ezt nevezik „becsület napjának”. A Kitörés emléktúra ugyanazt a gondolakört, szellemiséget képviseli.
A Political Capital egyebek között azt is elvárja, hogy a titkosszolgálatok dokumentálják a szélsőségesnek tekinthető mozgalmak tevékenységét, tagjaik hozzávetőleges létszámát, társadalmi veszélyességét és erőszakpotenciálját, valamint a szélsőséges politikai indítékból elkövetett bűncselekményeket, ezekről nagy vonalakban évente tájékoztassák a közvéleményt is. Ahogy például a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, vagy a cseh Biztonsági Információs Szolgálat teszi. (Régebben a Nemzetbiztonsági Hivatal nyilvánosan hozzáférhető évkönyve ezzel a területtel is foglalkozott.)
– A Fidesz országos vezetése és a kormány nem mer vagy nem akar konfrontálódni a szélsőjobboldallal, szinte konstruktívan áll hozzá – jelentette ki lapunknak Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője, a téma szakértője. Elmondása szerint ennek egyik oka, hogy
a centrális erőtér visszaépítéséhez szüksége van egy tőle még inkább jobbra álló pártra. A másik ok viszont, hogy a Fideszben úgy látják, abba az irányba nem szilárd a tábor fala, ott veszthetnek szavazókat.
A Jobbik korábban kihívást jelentett a Fidesz számára, amely ezért egy idő után leszalámizta a pártot. A Mi Hazánkra, a Jobbikból kinőtt új szélsőjobboldali pártra a Fidesz egyelőre nem kihívóként, de kockázatként tekint. Míg a liberális, baloldali, zöld ellenzéki pártok ellen látványosan csatázik a Fidesz, őket jelöli ki ellenfélnek – sőt: ellenségnek –, addig a szélsőjobboldalt inkább csendben próbálja leszerelni és pacifikálni a kormánypárt. Egyrészt azzal, hogy átveszi a témáikat, másrészt azzal, hogy a szcéna egy részét magához köti, magába olvasztja.
Ha van olyan ügy, amit a szélsőjobboldal felépített annyira, hogy elér egy szélesebb társadalmi réteget, túlterjeszkedik a hagyományos szélsőjobboldali-radikális táboron, akkor arra a Fidesz lecsap, és átveszi azt – folytatta Hunyadi Bulcsú. Felidézte, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa könyvdarálása után fogadta el a Fidesz a gyermekvédelminek nevezett propagandatörvényt. Novák Katalin köztársasági elnökként kegyelmet adott a szélsőjobboldal szimbolikus alakjának, Budaházy Györgynek. És sok más példa is van a migrációtól a genderig. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról biztosította Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk elnökét, hogy támogatni fogja a készpénzhasználat alkotmányos védelméről szóló indítványát.
Hunyadi Bulcsú szerint a Fidesz egyfajta lakmuszpapírként tekint a Mi Hazánkra, de nem abban az értelemben, ahogyan sokan gondolják: nem előre kidolgozott forgatókönyv alapján tesztelteti a témáit a Mi Hazánkkal, hanem azt vizsgálja, hogy a társadalom mennyire rezonál a szélsőjobboldal által felvetett ügyekre.
Azzal, hogy a Fidesz átveszi a szélsőjobboldal témáit, kihúzza ugyan a talajt az ehhez réteghez tartozó szervezetek egy része alól – nem kizárólagosan, de ez is hozzájárult a hungarista Pax Hungarica Mozgalom megszűnéséhez –, más szélsőséges szervezetek viszont a „radar alatt” terjeszthetik eszméiket, bár a szolgálatok árgus szemei előtt. Miközben ugyanis a Fidesz politikailag nem konfrontálódik a szélsőjobbal, az igazságszolgáltatás csendesebben, de mintha aktívabb lenne e téren.
Érzékelhető ugyanakkor egyfajta radikalizálódás a társadalomban, jobban rezonálnak az emberek szélsőséges gondolatokra, keményebb fellépést várnak el olyan ügyekben is, amelyeket a kormány maga fúj fel. Ilyen a migráció: a kormány nagy számban hoz be vendégmunkásokat az országba, ezzel tovább fűti az általa keltett migrációellenes hangulatot, amivel muníciót ad a szélsőjobboldali szervezeteknek. De ilyen a melegellenes, az LMBTQ-t a pedofíliával összemosó kampány is, aminek a felerősödésére a kegyelmi ügy következtében ismét számíthatunk, és Lázár János minapi megszólalásában már látjuk is jeleit – vázolta az öngerjesztő folyamatot Hunyadi Bulcsú.
A Political Capital szakértője szerint a Mi Hazánk még az erősödés stádiumában van. Szinte bizonyos, hogy a párt be fog kerülni az Európai Parlamentbe, az önkormányzatokban is növelni fogja a befolyását. (Annak következtében, hogy a Fidesz átírta Budapesten a választási rendszert, a Mi Hazánknak arra is komoly esélye van, hogy képviselőt küldjön a fővárosi önkormányzatba.)
A Jobbik és a Mi Hazánk azonban nem ugyanaz a jelenség – hangsúlyozta.
Bár a Mi Hazánk kezdetben valóban a Jobbik tradicionális szélsőjobboldali tematikájára épített, a Covid-járvány idején mindinkább ráállt az „összeesküvés-elméleti vonalra”, ami azóta is meghatározó a pártban.
Még nem látni, hogy ebben mennyi növekedési potenciál van. Mindenesetre a Mi Hazánk bizonyos témákban egyre aktívabban támadja a kormányt. A társadalmi elégedetlenséget a Fidesz is különböző ellenségképek felmutatásával próbálja a maga javára felhasználni. Kérdés – jegyezte meg Hunyadi Bulcsú –, hogy egy másik párt ugyanezt a társadalmi elégedetlenséget egy még egyszerűbb összeesküvés-elméleti keretbe ágyazva mennyire sikeresen tudja a kormány ellen fordítani. (Népszava)
