A Fidesz támogatását akarták visszanyerni, aztán a Lázárinfók az elégedetlenség fórumai lettek

„Nem olyan régen még Magyar Péter Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki a tíz fillért.”
„Nem érzem magam skizofrénnek.”
„Nehogy az legyen, hogy bekerüljenek a jászberényi kórházba, mert az nem biztos, hogy jó lesz.”
„Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál. A Fidesz nevében azt várjuk el, hogy ezt minél hamarabb hagyják abba, mert ezzel szégyent hoznak az egész közösségünkre.”

Néhány mondás az építési és közlekedési minisztertől az elmúlt hónapok terméséből. Lázár János tavasszal indult országjárásra, amit saját magáról szerényen Lázárinfónak nevezett el, és amit úgy hirdetett: „bárhol, bárkivel, bármiről”. Tette ezt azután, hogy többször nyíltan kritizálta pártját, amiért az zárt ajtók mögött, titokban kampányol, vitát pedig nem vállal.

Lázár március és június között tizenhat fórumot tartott, aztán a Lázárinfóknak júniusban az eddig ismert formájukban vége lett. A miniszter szerint ő csak a hőség miatt ment nyári szünetre, de egy másik formában továbbra is válaszol „bárhol, bárkinek, bármiről”. Hétfő este ki is derül, miben lesz más a hétfő este online induló Lázárinfó Extra – információink szerint ezt végül a vasúti havária miatti élő adás okán elhalasztották.

Mindenesetre úgy tűnik, a miniszterelnök áldását adta a folytatásra – legalábbis egyelőre. Sőt, a nyilvánosságban halálra is dicsérte a miniszterét: „Ilyet még nem látott senki, én biztosan nem láttam, sem Magyarországon, sem sehol. Három óra kint az utcasarkon, helló, barátaim, jön az ellenfél… borzalmas dolog”. Orbán „nagyon nagy bravúrnak tartja”, hogy Lázár szerinte nem csak megválaszolt minden kérdést, de közben „el is mondott minden fontosat”, azaz jól fel is mondta a Fidesz paneljeit. A miniszterelnök szerint erre kevesen képesek a politikában.

Kiállt a miniszter az utcasarokra

Lázár tavasz óta egyéb helyek mellett járt Pátyon, Baján, Szombathelyen, Jászapátiban, állt közben mellette Menczer Tamás, Simon Miklós, Vitályos Eszter, Csöbör Katalin, Pócs János országgyűlési képviselő. A miniszter az elején azzal indított, hogy ez az egész egy próbálkozás: meg akarják nézni, mi van akkor, ha egy miniszter kiáll az utca sarkára.

És láthatta is mindenki, hogy mi lett belőle

Az eleje még elég mérsékelten kezdődött: baráti kérdésekkel, kisebb kiszólásokkal teltek a fórumok. Lázár üzent Matolcsy Györgynek és Mészáros Lőrincnek, kullancsoknak nevezte a NER-vállalkozókat, akik közül végül egyet sem mert megnevezni, és persze ahol tudott, beszólt Magyar Péternek. Aztán lassanként elkezdett a dolog megváltozni: egyre több volt a kritikus kérdező, az elégedetlenkedő felszólaló, egyre több volt a bekiabáló, az emberek néha alig akarták végighallgatni egymást, és volt, hogy még a házigazda országgyűlési képviselő is ordibálni kezdett a kérdezővel.

Lázár János pedig közben megpróbált egyre erősebbeket és megosztóbbakat is mondani: beszélt arról, hogy a pedofilok halálbüntetést érdemelnek, vagy hogy a „lovak érdekében reméli”, még a Kincsem Parkban sem lesz Pride. Amikor pedig egy bajai fiatal az alacsony fizetésére panaszkodott, azt mondta neki: rossz helyen dolgozik. Mindezek pedig folyamatosan bejárták a médiát, vagy ahogy maga Lázár írta: „Rólunk szólnak a hírek, velünk van tele a sajtó”. Így viszont a Fidesz szavazók is láthatták, hogy vannak elégedetlen emberek vidéken is, még ha ezt azzal is próbálták elütni, hogy ezek csak messziről jött tiszások.

De hogy kell értékelni ezt az egész lázárinfós jelenséget? Miért lehettek egyre parázsabb hangulatúak ezek a fórumok? Mennyire viszik oda a kérdezőket? Milyen hatással voltak ezek a miniszterre és a Fideszre? Ezeknek a kérdéseknek próbáltunk meg utánajárni.

Az elégedetlenséget is felszínre hozta

Lázár János szerint ő egy olyan politikai terméket épített fel, ami páratlan a magyar közéletben. „Én kiállok a színpadra, és addig ott maradok, ameddig a résztvevőknek megválaszolatlan kérdése van. A magyarok pedig vették az adást: ha szeretnek, ha utálnak, meglátogatnak, és kíméletlenül számon kérnek.” Szerinte a Lázárinfók azt bizonyították be, hogy a magyarokat érdekli a közélet, készek elmondani a véleményüket. „A Lázárinfók valódi, őszinte párbeszédet teremtettek, és garantálták, hogy mindenki hallathassa a hangját. Tizenhat fórum után látszik, hogy erre nagy szükség van” – summázta.

Ugyanígy gondolja Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet igazgatója. Ő arról beszélt a Telexnek, hogy a Lázárinfókkal a Fidesz és Lázár János ezzel az újszerű módszerrel „kísérletet tett arra”, hogy visszafoglalja az utcát, ami korábban az erőssége volt, csak „a 2022 utáni nehéz időszakban, a háborúval, inflációval és egyéb bonyodalmakkal” ez kevéssé jellemezte a kormánypártot. Mráz szerint a Lázárinfók kommunikációs szempontból mindenképp sikeresnek tekinthetők, a sajtó foglalkozott vele, a miniszter megszólalásai „turbulenciákat okoztak”, és az is „szükségszerűen népszerű”, hogy Lázár János minden kérdésre válaszolt.

„A magyar közélet állapotára jellemző, hogy egy olyan dologra csodálkozunk rá, ami a politikusi működés velejárója – hogy egy választott politikus közvetlenül a választók kérdésére válaszol. Valójában ez a politikusi munkaköri leírás része. Közben kivételesnek számít a közéletben, hogy a kormány képviselője hajlandó találkozni az ő népével” – mondta erről Lakner Zoltán a Telexnek. Az elemző szerint most inkább az látjuk, hogy a kormány és a Fidesz azzal kísérletezik, hogyan vigyék át új módokon az üzeneteiket, mivel a korábbi formák erre nem teljesen alkalmasak. És Lázár János vállalta, hogy közvetlenül találkozik az emberekkel, „abban bízva, hogy a kommunikációs képességei jól jönnek neki a válaszoknál”.

Lakner szerint viszont végül az egészből az lett, hogy „a műfaj találkozott a közelégedetlenséggel, a Lázárinfók az elégedetlenség fórumai lettek”. Az eddig teljesen szokatlan volt, hogy az emberek a kamerák és a nyilvánosság előtt kritikusak lettek volna a kormánnyal, itt pedig fórumról fórumra felkérdezték a minisztert, arccal és névvel.

Krakkó Ákos, az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtófőnöke általában maga is ott volt az utcai fórumokon. Arra a kérdésre, hogy szerintük miért lettek egyre kritikusabb hangulatúak ezek az alkalmak, Lázár közeli munkatársa így felelt: „Nem kritikusabbak lettek, csak ahogy egyre nőtt az érdeklődők száma, egyre többféle hang jelent meg. Ahol mindenki, bármiről kérdezhet, teljesen természetes, hogy megjelennek a kritikus hangok. Van, aki dicsér, van, aki kérdez és van, aki elküldi melegebb éghajlatra a szónokot – ha már mikrofont kapott, és élőben közvetítik a produkcióját”.

Hogyan reagálnak ezekre a beolvasásokra Lázár János és a mellette álló országgyűlési képviselők? Simon Miklós, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes parlamenti képviselő például többször is vitába keveredett a kritikus kérdéseket megfogalmazókkal, és egy idő után végleg elszakadt nála a cérna. A jászsági Pócs János sem mindig hagyta mindenkinek, hogy teljesen feltegye a kérdéseit.

„Egy olyan fórumon, ahol a tömegben egyszerre van jelen a baráti és az agresszív hang, hamar felizzik a hangulat. Minden Lázárinfó elején, hosszú percekig arról volt szó, hogy mindenki tisztelje és hallgassa meg a másikat. A kérdést, a választ és a véleményt is. Az együtt jár a nyílt fórumokkal, hogy néhányan lendületbe, hangulatba jönnek” – mondta erről a minisztérium sajtófőnöke. Szerinte Lázárban akkor sem volt bántó szándék, amikor visszaszólt az alacsony keresetére panaszkodó bajai fiatalnak, hiszen azt is mondta neki, hogy tiszteletre méltónak tartja, hogy 18 évesen már dolgozik, meg azt, hogy nem szabad hagynia, hogy kizsákmányolják.

Lakner Zoltán szerint viszont a kritikusabb kérdéseknél időnként látni lehetett Lázáron, hogy arrogánsabban vagy lekezelőbben szólt vissza. „Nekem az a benyomásom, hogy olyan mennyiségű kritikus hangra nem számított, mint amennyivel találkozott”, mondta. Mráz Ágoston Sámuel viszont nem gondolja, hogy Lázárt frusztrálták volna az egyes kritikus kérdések, inkább „felspannolták”, sőt, Lázárt „ez élteti, örömmel vállalja a vitákat. Az a típusú politikus, aki ha nyomás alatt van, akkor magasabb teljesítményre képes. A nehéznek szánt kérdések sem zökkentik ki a szerepéből”.

Lázár János és Menczer Tamás Pátyon 2025. április 4-én – Fotó: Lázár János / Facebook

Több fideszes képviselőt is megkerestünk, akik házigazdái voltak a Lázárinfóknak. Közülük ketten, Pócs János és Menczer Tamás válaszoltak. Pócs szerint „az online média felfokozott hangvétele gerjeszti a parázs légkört”, és vannak olyanok, akik kizárólag azért mennek el ezekre a fórumokra, hogy „jól megmondják”, de a választ már nem várják meg. Menczer Tamás pedig röviden annyit írt a fórumok hangulatáról, hogy: „A magyarokat érdekli a közélet”. Emellett mind a ketten azt írták, hogy szerintük Lázár „kiválóan” kezeli az elégedetlenebb hangokat.

Nuku utaztatás, maximális elégedettség

A Lázárinfókat nézve azért az szembeötlő volt, hogy bár a fórumokat egy miniszter tartotta, azok olyan nagy tömegeket nem tudtak megmozgatni – főleg ha Magyar Péter országjárós fórumaihoz mérjük a létszámot. A csúcson is maximum egy-kétszázan lehettek a Lázárinfókon.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Lázár és Magyar más-más műfajt űznek. „Magyar Pétert meghallgatni mennek ki az emberek, nem válaszol a kérdésekre. Itt pedig egy elhúzódó eseményről van szó. Rendkívül érdeklődni kell a politika iránt, hogy az ember állva vagy ülve kibírjon ennyi időt. És ahhoz a kisebbséghez kell tartozni, aki mer kérdezni a politikusoktól”. A Nézőpont Intézet igazgatójához olyan információk nem jutottak el, hogy „kellemetlenül kevesen lettek volna a Lázárinfókon, így ez a probléma nem létezik”, mondta. Ráadásul szerinte a Lázárinfók eleve nem csak a jelenlévőknek szólnak, hiszen a sajtó is beszámol ezekről, így tehát ezekből „országos politikai események” lettek.

Lakner Zoltán szerint az lehet egy magyarázat a kevesebb emberre, hogy „egy 15 éve kormányon lévőnél már nincs mit hallgatni”, és valószínűleg egy kormánytag felbukkanása kevésbé lelkesíti az embereket, mint egy olyan ellenzéki politikusé, aki kifejezi és képviseli az elégedetlenséget.

Mindenesetre a minisztérium sajtófőnöke azt mondta, ők „maximálisan elégedettek” voltak a létszámmal, hiszen szerinte folyamatosan nőtt a jelenlévők száma. Krakkó Ákos szerint a tizenhat fórum alatt többszáz kérdező volt, sok száz kérdéssel, így „nem lehet panasz létszámra vagy aktivitásra”.

A legutolsó, bajai fórumon először egy olyan fiatal kapott szót, aki védelmébe vette a kormány intézkedéseit és politikáját, és azt mondta, szerinte sokkal fontosabb, hogy mekkora a rezsi, mint hogy mekkora Mészáros Lőrinc vagyona. A 444 szerint ő a Megafon egyik „digitális aktivistája”, és ismert helyi fidelitasos.

Arra a kérdésre, hogy odaviszik-e néha az egyetértő, kormányzati paneleket szó szerint visszamondó kérdezőket, a minisztériumi sajtófőnök azt felelte, ők nem utaztatnak senkit. „A fórumokat a meghívó képviselők szervezik. A színpadot – bár volt, ahol csak egy pad volt – a hangosítást, a világítást, az ásványvizet, mindent ők adnak. Mi csak egy ”Lázárinfó„ feliratú miniszteri fotót küldünk, hogy ha a helyiek plakáton vagy a Facebookon akarják hirdetni az eseményt. De ez sem kötelező. Mint ahogyan ott lenni sem. Csak egy ember van odaszervezve. Lázár. De utaztatva még ő sem.”

Azért Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, a kérdezők kiválasztása is „a műfaj része”, vagyis hogy van, aki azt mondja, „ekkora médiafigyelem mellett támogató kérdezőket is próbál szervezni”. Bár ehhez hozzátette, hogy ha egy miniszter ellátogat egy kistelepülésre, persze, hogy a kritikusok mellett örömmel mennek ki azok is, akik őt szeretik.

Egyszerre nem lehet apáca és prostituált

A kormányzatra rálátó forrásoktól olyan narratívát is hallottunk, hogy többekben felmerült, le kellett volna állítani a Lázárinfókat, mert belül kontraproduktívnak tartják azokat, hiszen egyre több volt már a bekiabálás, egyre inkább a feszültség és az elégedetlenkedés látszott, amik aztán bejárták a médiát.

Lázár minisztériumának sajtófőnöke szerint ők ezeket a fórumokat hasznosnak tartják. Orbán Viktor dicséretén kívül nem tudja, hogy a Fideszen belül mi a megítélése ezeknek, a miniszter mindenesetre szerinte nem az imidzsét akarja ezzel építeni.

Mráz Ágoston Sámuel nem hallott semmiféle kontraproduktivitásról, szerinte egyértelműen pozitív a belső megítélése a Lázárinfóknak, hiszen a miniszterelnök dicsérte a fórumokat és Lázár Jánost és, és hát, „az ő hangja a legfontosabb a Fideszen belül”. Szerinte az is fontos szempont, hogy Lázár János a tizenhat fórum alatt „nem követett el olyan hibát, amiből politikai probléma merült volna fel, amire rá lehetett volna szervezni egy politikai kampányt. A Fidesznek azt az arcát mutatja, amivel beleáll a vitákba, ez pedig megfelel a Fidesz imidzsének”.

Ezzel ért egyet Menczer Tamás is, aki áprilisban Pátyon fogadta a minisztert. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Lázár János imidzsét „csak erősítik” ezek a fórumok, ahogy a Fideszre is „jó hatással” vannak. A jászberényi házigazda, Pócs János szerint is „egyértelműen segítik” Lázár Jánost az ilyen fórumok, mert emberközelibbé teszik őt. „Aki politikusnak áll, annak tudnia kell: egyszerre nem lehet apáca és prostituált. Ez egy olyan hivatás, amit szeretni és utálni is lehet – a siker kulcsa, hogy többen szeressenek, mint ne. Ezek a fórumok ehhez is hozzájárulhatnak” – írta az országgyűlési képviselő. Mindkettejük szerint érdemes folytatnia Lázárnak a lázárinfózást.

Lakner Zoltán annyit azért Lázár javára írna, hogy legalább csinálja. „Bizonyos értelemben szolgáltatást nyújt az elégedetlen polgároknak. Nyilván nem feszültséglevezető célja volt a Lázárinfóknak, hanem hogy bemutassák, hogy jön valaki a kormányból, aki megoldja a dolgokat. De ez nem jött be.” Az elemző szerint az elsődleges cél valószínűleg az lehetett, hogy sikerpropagandát toljanak, miközben meg áll a gazdaság, magas az infláció, elszabadult költségvetési hiány van. Szóval „alapvetően tartalmi baja van a kormánynak, nem pedig az, hogy hogyan adja át az üzeneteit”. És bár a miniszter néha próbál nagyokat mondani, akár a Pride-ozással, az emberek viszont közben másra kíváncsiak Lakner szerint. Például arra, hogy mi van a MÁV-val vagy az egészségüggyel, és nem fogadják el azt a választ, hogy az elmúlt 15 évben ezeket a Tisza Párt miatt nem lehetett rendbe hozni.

Az elemző szerint miközben Lázár János politikai karakterének három része van: alapvetően egy beleállós, konfliktusokat felvállaló figurának tartják, miközben a felelősséget mégsem vállalja fel, inkább az időjárásra, a Siemensre vagy a Tisza Pártra mutogat. Másrészt elintézőemberként is gondolnak rá, hogy az a terület rendben lesz, amit rábíznak – ez mégsem működik a miniszterségénél. A harmadik, hogy ő egy hatásos kommunikátor. Orbán Viktor kérésére most elvállalta ezt a feladatot, a több szereplést, ez pedig „a politikusi személyiségének mindhárom főelemét koptatja, de inkább rombolja” Lakner szerint.

A politikusminiszterek dolga

Az már önmagában érdekes, hogy az építési és közlekedési miniszter járja az országot, és olyan kérdésekre is válaszol, amik egyáltalán nem az ő portfóliójába tartoznak, hiszen ez eddig hivatalosan Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter feladata volt a kormányinfókon. Maga Lázár ezt korábban azzal magyarázta, hogy a kegyelmi botrány után Orbán Viktor leültette, és „az építési és közlekedési minisztérium portfólióját meghaladó mértékű közéleti szerepvállalásra” kérte.

Gulyás Gergely szerint ezzel nincsen semmi baj, épp az mutatja a kormány erejét, hogy még az építési és közlekedési miniszter is azok közé tartozik, akik három órán át válaszolnak az emberek és a sajtó kérdéseire. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormánynak vannak szakminiszterei és politikusminiszterei – és nyilván a politikusminiszterek kommunikálnak többet. Ilyen ő maga és Lázár János is. Ezen kívül Gulyás nem lát olyan problémát, hogy a kormánypárti politikusok ne lennének elérhetők a sajtónak, hiszen „minden pillanatban állnak a sajtó rendelkezésére”.

Menczer Tamás csak magáról beszélve azt írta, ő eddig is állt a sajtó rendelkezésére, ezután is így lesz – még ha nem is úgy, mint Lázár János. Pócs János szerint pedig „minden politikus maga dönti el, hogy ugyanazért a célért milyen módon harcol. Lázár János – mint az egyik legtöbbször megválasztott politikus – nem miniszterként, hanem gyakorló politikusként tartja a Lázárinfókat. Ez az ő stílusa, és úgy látom, működik”.

Pócs János és Lázár János a jászberényi utcafórumon 2025. június 11-én – Fotó: Lázár János / Facebook

A Nézőpont Intézet igazgatója szerint Lázár János akár még „trendszetterré” is válhat, mert lehet, hogy a 2026-os országgyűlési választás kampányában mások is követik a példáját. De azért ehhez „erős személyiség és felkészültség kell” Mráz Ágoston Sámuel szerint. „Vannak szervező alkatok, kommunikációban jártasak, külpolitikában jártasak. Nem mindenkinek való ez a műfaj”.

Lázár János amellett, hogy megéri egymással beszélgetni, egy másik tanulságot is levont a Lázárinfókból: felmerült benne, hogy kiszálljon a batidai vadászkastélyt tulajdonló cégből, ami miatt gyakran támadják. „A helyzet az, hogy azzal számolok, hogy a következő tíz hónapban az első vonalban kell harcolnom, és az látható, hogy a támadások kereszttüzében is leszek. Lehet, hogy az egész nem ér annyit”, mondta a Telexnek az egyik júniusi fóruma után.

Lakner Zoltán elemző arról beszélt, hogy miközben a Lázárinfók a tervek szerint valószínűleg törekvések voltak a támogatás visszaszerzésére, „a teljes erővel kampányoló Fidesz a felmérések szerint egy helyben áll, miközben a Tisza növekszik. A Lázárinfó része a kudarcnak, ahogy a Harcosok Klubja is”.

A Fidesz mindenesetre az utcai politizálás mellett továbbra is próbálkozik az interneten. Másfél hónapja a magyar közélet egyik legforróbb témája a Harcosok Klubja. Nem véletlenül: Orbán Viktor még május végén nyíltan kimondta, hogy ez a „digitális szabadságharcos” sereg lesz az a csodafegyver, amivel a Fidesz megnyeri a 2026-os választást. (Telex)