A kegyelmi botrány óta tart Balog Zoltán püspök vesszőfutása, melyben általa is elismert módon a református egyház is károkat szenvedett.
Az egykori miniszter a színfalak mögött aktív kármentési munkába kezdett, de az sokkal inkább saját túlélését, semmint egyházának érdekeit szolgálja – mondta lapunknak a hitélet belső folyamatait ismerő, névtelenséget kérő református felekezeti tag.
Az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök lemondásához vezető pedofilügyben játszott szerepe, és azóta folytatott kommunikációja következtében Balog Zoltán püspök egyre inkább megosztja saját egyházát, amely a követő időszak talán legfontosabb mérföldkövéhez érkezik. Most szombaton tartják ugyanis a Budapest déli-, illetve északi egyházmegye lelkészeinek nagyságrendileg 100 fős együttes fórumát, amelyen a Dunamelléki egyházkerület püspökeként Balog Zoltán is beszédet mond. Ezen az eseményen kiderülhet, hogy milyen mélységű nyomot hagytak lelkészi körökben az elmúlt hetek történései, egyben lehetőséget is teremt a feszültségek ventilálására.
Az egyházkerület történéseire rálátó, az Indexnek név nélkül nyilatkozó egyháztag megerősítette, hogy A PÜSPÖK MÁSFÉL HETE INTENZÍV BELSŐ KAMPÁNYT FOLYTAT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ÁLTALA KÉPVISELT NARRATÍVA VÁLJON URALKODÓVÁ A HELYI GYÜLEKEZETEK TÖBBSÉGÉBEN.
Erre jó oka is van, mivel összetörni látszik a róla kialakított és eddig széles körben elfogadott kép. A református egyház döntéshozóinak körében Balog Zoltánra ugyanis eddig olyan jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező püspökként tekintettek, aki egyrészt képes pénzt szerezni a reformátusok által fontosnak ítélt fejlesztésekre és projektekre, másrészt erős kormányzati kapcsolatai által – egyfajta kijáróemberként – hatékonyan képes elhárítani különböző akadályokat. Erre utal egyebek mellett, hogy az 57 egyházához került állami ingatlan megszerzéséből 49 a 2021 februári zsinati elnökké választását követő időszakra datálható.
Egyházon belüli elismertségét és kulcsszerepét az is visszaigazolta, hogy a zsinati elnöki tisztségért folytatott küzdelemben a szavaztok kétharmadával győzte le a pozícióért szintén induló Fekete Károlyt, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mivel egy íratlan szabály szerint a Dunamelléki és a Tiszántúli két nagy egyházkerület vezetője egymást váltja a zsinati elnöki tisztségben: Balog elődje, Bogárdi Szabó István szintén dunamelléki püspök volt, így a szokásjog szerint 2021 januárjában Fekete következett volna.
A politikai tőke kovácsolása szempontjából Balog Zoltán volt a win-win helyzet fenntartásának legfőbb őre és garanciája. Ez a Magyarországi Református Egyház kormányhoz közelítésének igényében is megmutatkozott. A 2022-es országgyűlési választások hajrájában a történelmi egyházak közül egyedüliként a református egyház adott ki olyan választási körlevelet, amelyben a nemzeti konzultációkhoz fogható egyértelműséggel sugallták, melyik pártra adott voks a helyes.
A kegyelmi fordulat
Ebben a világias szempontú kölcsönösségben hozott fordulatot a K. Endrét érintő köztársasági elnöki kegyelem, amelyben Balog Zoltán kulcsszerepet játszott. Orbán Viktor miniszterelnököt is váratlanul érte az eset, amelynek szálait a rá jellemző gyorsasággal igyekezett mielőbb elvarrni. Magyar Péter egyik félmondatából tudható, hogy ennek a korábbi igazságügyi miniszter vonatkozásában egy rövid telefonhívás volt az eszköze, de Novák Katalin is értette az elvárást. Balog személye és püspöki pozíciójának megtartása azonban vörös posztónak bizonyult a kormányfő szemében, mivel a volt miniszter továbbra is rést hagyott a kormányzat kommunikációs falán, nem tudták teljesen elvarrni azokat a bizonyos szálakat. (A Momentum a pedofilügyet felszínen tartva nemrég kezdeményezte a szobrot állító alapítványnál, hogy vegyék le Balog Zoltán nevét és a tőle származó idézetet a XVI. kerületi Reformátorok szoborcsoportról. Sokatmondó, hogy az „emlékmű kijavítására” tett javaslatot a Fidesz képviselői is támogatták. Kovács Péter polgármester szerint azonban ez nem jelent sem egyetértést, sem elutasítást.)
Forrásunk szerint néhány óra leforgása alatt párolgott el a Balog iránti kormányzati bizalom, és gyakorlatilag kilövési engedély adtak ki rá. Ezt támasztják alá a jobboldal nehézsúlyú megmondóembereinek, Huth Gergelynek, Bayer Zsoltnak és L. Simon Lászlónak vele szemben megfogalmazott nyilvános kritikái is. További jelzés, hogy a miniszterelnök évértékelő beszédében Varga Juditról és Novák Katalinról is elismerő hangon szólt, Balogot azonban – aki egyébként 2021-ig az évértékelőket szervező Polgári Magyarországért Alapítvány vezetője volt – meg sem említette.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a magas pozíciót szerzett döntéshozókra fő szabály szerint érvényes a csendes és komfortos visszavonulás lehetőségének biztosítása. Balog azonban már hátrahagyta a kormányzati szférát, oda nem húzódhat vissza, ha pedig zsinati lelkészi elnöki tisztsége után püspöki székét is elveszítené, a Hold utcai Németajkú Református Egyházközség egyszerű lelkészeként tényleg keményre esne.
A püspöki narratíva
Balog Zoltán szerint nem azzal követett el hibát, hogy K. Endre kegyelmi kérvényét támogatta, hanem azzal, hogy a kirobbant ügy szereplőjeként kárt okozott a református egyháznak.
Ez azonban élesen szemben áll a kormányzati magyarázattal, amely szerint a bíróságok ítélete helyes volt, a kegyelem támogatása, előterjesztése és megadása viszont nem állt összhangban a társadalom igazságérzetével, sem az általánosan elfogadott erkölcsi értékekkel. Maga a miniszterelnök egészen konkrétan úgy fogalmazott, hogy Novák Katalin olyan ügyben mondott igent, amiben az egyetlen helyes döntés a nem lett volna.
A PÜSPÖK AZ EGYHÁZON BELÜL KÁRMENTÉSI MANŐVEREIVEL EZT AZ ELLENTMONDÁST IGYEKSZIK ÁTKERETEZNI OLYAN MÓDON, HOGY A VELE SZEMBEN MEGFOGALMAZOTT KRITIKÁKAT A BALLIBERÁLIS PÁRTOK ÉS A SAJTÓ EGYHÁZÁVAL SZEMBENI TÁMADÁSAKÉNT TÉTELEZI.
Magyarázata szerint – a kormányzati narratívával némileg összecsengő módon – egyházüldözés zajlik, amihez az ő személyét is felhasználják, így most a református egyházban össze kell zárni. Erről azonban egyházon belül is megoszlanak a vélemények. Thoma László gazdagréti lelkipásztor egyenesen úgy fogalmazott: Balog bűnt követ el azzal, hogy a személyét ért kritikákat az egyház elleni támadásként állítja be, ezért püspöki hivataláról is le kell mondania. Azt is megjegyezte, hogy aki egykor magas beosztású politikus volt, az nem képes később sem másként viselkedni.
Forrásunk szerint a több irányból jövő (például az egyházon belülről Fekete Károly püspök szavaiból is kiolvasható) kritika elhárítására személyesen neki van lehetősége, mégpedig a nyilvánosság porondján vitákat vállalva, nem pedig az egyházat pajzsként maga előtt tartva. A belső információhiányt és tájékozatlanságot jelzi, hogy a Balog javaslatára elnöki kegyelemben részesített K. Endrét szabadulása után a bicskei gyülekezet presbiterré választhatta (a tisztségről a közelmúltban mondott le).
Azzal, hogy egyelőre csak a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről mondott le, a püspökségről nem, a felelősség szétterítésére tesz kísérletet. Ugyanakkor a személyes életút szempontjából érthető a magatartása, mert ha minden felelősséget magára vállal és mindenről lemond, akkor azzal örökre „ráég” a pedofilügyben segédkezés szégyenbélyege.
Emlékezetes, hogy Steinbach József dunántúli püspök február közepén még kiállt Balog mellett, azt hangsúlyozva, hogy ha személye jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, akkor legyen jó a mostani nehezebb időkben is.
EBBEN AZ ANYAGI ELVŰ MEGFONTOLÁSBAN IS VÁLTOZÁS KÖVETKEZHET BE, UGYANIS A KORMÁNYZATI PÉNZCSAPOKAT BALOG TÁVOZÁSÁIG BIZTOSAN ZÁRVA TARTJÁK.
A püspök tettei megítélésének szempontjából azonban nagyobb probléma az egyház számára a hitéleti dimenzió. Lapunk úgy értesült, hogy amennyiben Balog püspök marad, többen is lemondanak zsinati tagságukról, aminek erős szimbolikus üzenete volna. A belső zavarodottságot jelzi az is, hogy az adófizetőket célzó 1 százalékos felajánlások megszerzéséért folytatott kampány üzenetének megfogalmazása még várat magára, így a református egyház még nem nem is kampányol, holott tavaly ez már januártól zajlott.
Áprilisban várható az egyház legfőbb döntéshozó fórumának, a zsinatnak az összehívása, ezen döntenek arról, hogy elfogadják-e Balog Zoltán elnöki lemondását. (Index)