Kiska-sztori: bosszúállás vagy amatőrizmus?
Szlovákiának nem volt jogerősen elítélt államfője egészen október végéig, mikor többrendbeli adócsalás vádjával elmarasztalta az eperjesi Kerületi Bíróság. Egy héttel később a parlamentben a kormánypárti többség is megszavazta Kiska szimbolikus elmarasztalását, az érintett tiltakozik és politikai boszorkányüldözést emleget.
Kiska 2013-ban került a nagypolitikába, kívülállóként. Nem kötődött egyetlen párthoz sem, jótékonysági tevékenységekkel is foglalkozó vállalkozóként tartotta számon a közvélemény.
Kiska és Fico – régi ellenségek
A poprádi üzletember elhatározta, hogy elindul a 2014-es elnökválasztáson, mindezt egy olyan időszakban, mikor a Smer a fénykorát élte. Robert Fico pártja két évvel korábban az összes szavazat 44,4 százalékának megszerzésével egymaga többséget szerzett a parlamentben, Fico pedig a békés visszavonulásra készült, államfőként.
A civil kampányt folytató Kiska azonban fokozatosan kiemelkedett a sok jobboldali-ellenzéki jelölt közül, az elnökválasztás második fordulójában pedig 59-40 arányban megverte Ficót, akinek ez volt az első látványos egyéni kudarca politikusként.
A két személyiség viszonya a következő öt évben még inkább elmérgesedett: Kiska elutasította Fico kinevezését az alkotmánybíróság élére és aktív szerepet játszott a harmadik Fico-kormány megbuktatásában is Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolását követően.
Kiska 2019-ben nem indult újra az elnöki tisztségért: politikai pártot alapított, de az Emberekért (Za ľudí) formáció egy évvel később az elvárásokat alulmúlva szerepelt, maga a volt államfő pedig nem is ült be a parlamentbe – visszavonultan figyelte, ahogy a párt fokozatosan egyre jelentéktelenebbé válik. Írt egy regényt Prezident címmel egy képzeletbeli elnökről, aki a megválasztása után konfliktusba keveredik egy képzeletbeli kormányfővel. Különösebben nem törekedett arra, hogy kihasználja közéleti tőkéjét, jobbára láthatatlan maradt a nyilvánosság számára. A politikába pedig büntetett előéletűként már biztosan nem is fog visszatérni.
Furcsa adóügyek
Kiska ugyanakkor az elnöksége alatt maga is a hatóságok figyelmének kereszttüzébe került, ugyanis 2017-től már a rendőrség vizsgálta a győztes kampányának finanszírozását. A vádak szerint Kiska az elnökválasztás során keletkező kiadásait egyszerűen elszámolta vállalata, a KTAG kiadásaiként is, hogy csökkentse a cég adóalapját. A vállalkozás így csaknem 155 ezer euróval kevesebb adót fizetett be, mint kellett volna. A könyvelési számok valóban kimutatták a szabálytalanságot, az államfőnek az ügy nyilvánosságra kerülése után visszamenőleg be kellett fizetnie az összeget az államkasszába.
Kiska végig tagadta a bűnösségét valamint a szándékosságot és politikai indíttatásúnak tartotta a vizsgálatot. Az államfő meg volt győződve arról, hogy Fico zsarolja az eljárás megindításával: a miniszterelnök ugyanis nehezményezte, hogy nem hajlandó vele együttműködni és sértettséget érzett azért is, mert legyőzte a választási kampányban.
Ami tény, hogy a KTAG figyelmét a hatóságok már 2014-ben felhívták a szabálytalan gazdálkodásra, de az ügy kapcsán vizsgálat valóban csak három évvel később indult. Az akkor még aktív államfőt érintő problémákra a média figyelmét egy ismeretlen bejelentő hívta fel, egy ukrán mailcímről körbeküldött levélben taglalták a pénzügyi tranzakciók részleteit.
A vizsgálat ugyanakkor tényleges szabálytalanságokra világított rá a kampány finanszírozása kapcsán és az eljárás 2020-ban, a kormányváltást követően sem állt le. Végül az újabb idő előtti választásokat követően, 2023 októberében született meg járási szinten az első ítélet, ami kimondta Kiska bűnösségét. A volt elnököt 15 ezer eurós pénzbüntetés mellett adócsalás vádjával két éves szabadságvesztésre ítélték, három évre felfüggesztve. Kiska fellebbezett és kétségbe vonta az eljárás pártatlanságát. Érdekesség, hogy a volt államfő perét is érintette a Büntető Törvénykönyv megváltoztatása, hiszen a vélt bűncselekményre tíz éve került sor. Míg Kiska üzleti partnere az elévülésre hivatkozva részesült az amnesztiában, az államfőre, mivel öt évig büntetlenséget élvezett, más szabályok vonatkoztak. A kerületi szinten kiszabott büntetés így is enyhébbnek bizonyult, az egy éves feltételes szabadságvesztés végrehajtását két évre függesztették fel Kiska eltiltása mellett a közéleti funkcióktól.
Fico bemártása
Kiska szerint a bírákat Fico félemlítette meg a korábbi kijelentéseivel, egyben meg van róla győződve, hogy egy bosszúhadjárat érkezett el a végső fázisába. A kormánykoalíció valóban kihasználta az ítéletet, hiszen a parlamentben is közleményben ítélte el a volt elnököt, amiért ártott az intézménynek. A koalícióból a Hlas két képviselője nem vett részt a szavazáson, az ellenzék feleslegesnek tartotta a lépést.
Fico számára valóban személyes elégtételnek számít a Kiska elleni ítélet, de nem csak azért, mert nem kedveli a volt államfőt. Mikor 2020-ban a Smer ellenzékbe kényszerült és a NAKA nyomozói látókörébe került maga a volt miniszterelnök is, Ficót és többek között Robert Kaliňák volt belügyminisztert szervezett bűnözői csoportok üzemeltetésével vádolták meg. A rendőrséggel is összefonódó szervezett csoport egyik állítólagos tevékenysége a nyomozók szerint a Kiska elleni eljárás megszervezését és elindítását is érintette – de Ficót végül nem vették őrizetbe, a vizsgálat pedig idővel összeomlott.
A miniszterelnök Kiska elítélésével bizonyítottnak látja, hogy az exelnök egy másik társához, Zuzana Čaputovához hasonlóan a „szlovákellenes erők mesterséges terméke” és a nyugati erőköhöz köthető bábelnökként jellemezte a facebookon. A volt államfő fontolgatja, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbez még az ügy kapcsán, de azt még nem tudni, mire hivatkozik majd. (ujszo.com)
