A leggazdagabb vállalatok után a legvagyonosabb magánszemélyek adókijátszási gyakorlataira is lesújtana az EU.
Az Európai Parlament már aktívan dolgozik egy javaslaton, hogy az unión kívüli országokba folyatott vagyonokat, és az államszövetségen belüli adóparadicsomokba küldött utalásokra is súlyosabb adókat vetnek ki.
Az Európai Unió az adóbevételek növelését és a határokon átnyúló beruházások ösztönzését célzó intézkedéseket helyezi előtérbe az egységes piacon fennálló adózási akadályok és torzulások felszámolása révén. Ennek első lépése volt, hogy az EU elsőként csatlakozott a globális minimumadó rendszeréhez, mely a legnagyobb, 750 millió csoportszintű árbevételű cégek adóelkerülési gyakorlatai ellen lép fel.
AZÓTA VISZONT NAPIRENDRE KERÜLT AZ EP ZÖLDPÁRTJAINAK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE, HOGY A LEGGAZDAGABBAK VAGYONÁT IS ADÓZTASSÁK MEG.
Becslések szerint évente 59,5 milliárd euró bevételkiesés keletkezik a szupergazdagok adóparadicsomokba történő vagyonkimentése miatt. Ez a tagállamok közül Írországot, Luxemburgot és Németországot érinti leginkább. Az EU az adóelkerülés elleni küzdelemre és a bevételek növelésére összpontosít, és figyelmet fordít az olyan országok adózási szabályaira és problémáira, mint Hollandia, Luxemburg és Írország.
Az EP-frakciók és a nemzeti parlamentek megbeszélésen többek között szó esett az adóparadicsomok jellemzőiről azokban az uniós országokban, amelyek nem szerepelnek az adóparadicsomok hivatalos uniós listáján. Írország és Luxemburg, valamint Ciprus, Málta és Hollandia az adóparadicsomok jellemzőit mutatják.
Vagyis napirendre került, hogy az EU külső és belső versenyképességi kihívásokkal egyaránt küzd, és a képviselők hangsúlyozták, hogy a versenyképesség megvitatásakor hosszú távú perspektívára van szükség, főként az adópolitika esetében.
A vita során szó esett az áfa-különbözetről is, hangsúlyozva, hogy kezelni kell a polgárok által befizetett adók és az állami költségvetésbe befolyó összegek közötti eltérést. A vita során kiderült, hogy az adószabályok harmonizációjáról és az EU adóügyekben betöltött szerepéről eltérőek a vélemények: egyesek a reform és a harmonizáció szükségességét hangsúlyozták, míg mások a vállalkozásokra nehezedő terheket és a túlszabályozás elkerülésének fontosságát emelték ki – írja az EUObserver.
Miközben 2024. január 1-jén hatályba léptek az EU-ban működő multinacionális vállalatokra vonatkozó 15%-os minimális tényleges adókulcsot bevezető új uniós szabályok, az EU-t világszerte vizsgálják a nemzetközi adópolitikával foglalkozó új ENSZ-hatóság létrehozására vonatkozó álláspontja miatt. Egyes tagállamok, köztük Franciaország és Németország, ellenzik az új adóügyi testület létrehozását és továbbra is az OECD-nél hagynák ezt a területet. (Portfolio)