Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője arról beszélt a Portfolionak, hogy az ukrán lépésnek milyen következményei lehetnek a magyar ellátásbiztonságra és a hazai benzinárra nézve.
Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban bejelentette, hogy
2025. január 1-től leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el orosz nyersolajjal.
A Novina Live-nak adott hosszú videóinterjúban Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó bejelentette, hogy a három ország orosz kőolajellátását eddig alapvetően meghatározó vezeték működés 2025. január 1-től leáll (lásd alább a pontos idézeteket).
Sőt, nemcsak az orosz olaj, hanem az orosz gáz tranzitja is leáll 2025. január 1-től Ukrajnán át, mert nem kötik meg az újabb szerződéseket az oroszokkal. Ezzel együtt arra hajlandó Ukrajna, hogy nem-orosz, kazah, azeri, vagy egyéb közép-ázsiai gázt továbbra is tranzitáljon az európai vásárlók felé.
Mihajlo Poldoljak a hosszú videóinterjú 5. és 8. perce közötti szakaszban beszélt a Magyarország számára kulcsfontosságú orosz olaj- és gáztranzit témáiról. A leirat alapján összefoglalva az alábbiakat mondta:
- Ukrajna nem fogja meghosszabbítani, újrakötni, az idén év végén Oroszországgal lejáró gáztranzit szerződést, de hajlandó más országokból, például Azerbajdzsánból, vagy Kazahsztánból, vagy más, közép-ázsiai térségből származó gáz továbbítására, ha azt az európai ügyfelek kérik, és ha ehhez mind a jogi, mind a logisztikai, mind a technikai keretek adottak lesznek. Az európai országok már diverzifikálták az olaj- és gázbeszerzéseiket, Oroszország már nem játszik olyan jelentős szerepet, mint 5-10 évvel ezelőtt.
- Az orosz gáztól függetlenül "hagy emlékeztessek mindenkit arra, hogy a Barátság II. kőolajvezeték működése 2025. január 1-én leáll, mert már csak néhány ország kap azon keresztül orosz olajat, így elsősorban Szlovákia, Csehország és a mi szeretett Magyarországunk".
- "Van azonban egy európai uniós szabályozás, egy közös uniós döntés, miszerint alternatív olajbeszerzési forrásokat kell találniuk, és le is kell állítaniuk az orosz olaj tranzitját Ukrajnán át. Ez a gázra is vonatkozik. Vannak bizonyos szerződések, amelyeket 2025. január 1. előtt kötöttek meg, így idén még van tranzitszállítási feladata Ukrajnának. Ezen a területen nem hozhatunk egyedül döntéseket függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vagyunk, de összességében 2025. január 1-től ez mind véget ér. Ha valamely európai ország úgy gondolja, hogy számára szükséges a kazah gáz, vagy az azeri gáz, vagy más gáz, akkor mi készen állunk a tranzitszállításra. De még egyszer: az elnök helyesen beszél (a szállítás akkor fog megtörténni – a szerk.), ha lesz megfelelő logisztika, kérés, szerződés, amelyben minden meg lesz tervezve a szerződéses keretek között. Ha külön, írásban benne lesz Ukrajna szállítási szerepe, akkor ezután is beszélhetünk a tranzitról."
- "Ez Oroszország számára egy kulcsfontosságú pillanat, amikor Oroszország el fogja veszíteni a leghatékonyabb piacokat, … az európai piacait, amelyekről könnyen és nagy profitokat szerzett. Ma mindent megteszünk azért, hogy kiszorítsuk Oroszországot ezekről a piacokról. Ez egy fantasztikus, jól átgondolt művelet volt Putyintól, most szarkasztikus vagyok, hiszen ez ahhoz a tényhez vezet, hogy nem lesz semmiféle befolyásuk, amit eddig az olaj- és gázszállítások segítségével értek el. És ne is beszéljünk erről, vagy arról a magánvállalatról, amelyek bizonyos országokban működnek. Olyan országokban, amelyek aktívan képviselik az orosz álláspontot Európán belül is, és egyes szomszédos országaink iránt érdeklődtek ezek a cégek. Ezek az országok különböző mértékű spekulatív árakat kaptak az olajért, és pénzt kereshettek belőle, kicsit többet, mint amennyit a piac enged, de minden véget ér."
- "Így tehát még egyszer: amellett, hogy elveszíti hírnevét, az Orosz Föderáció nem úgy fog kinézni, mint egy befolyásoló ország, hiszen konkrét értékesítési piacokat is elveszítenek a termékei, és helyette dömping piacokat fog kapni, vagyis nagy kedvezményekkel lesz kénytelen árulni a termékeit."
Az ügyre hivatalos reakciót közölt a Mol
A Mol ebben a témában nem kapott semmilyen jelzést, holott ha lenne változás, elsőként tájékoztatnának minket. Az ukrán féllel továbbra is meglévő és jó üzleti kapcsolatunk van, valamint a szállítások is folyamatosak.
Milyen következményei lehetnek a magyar ellátásbiztonságra és a hazai benzinárra nézve?
Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője emlékeztetett, hogy a Mol már az idei második negyedéves gyorsjelentésének közlése után is jelezte, hogy a finomítóknál egyelőre még nem tartanak ott a diverzifikációban, hogy az Adria vezetéken keresztül érkező, nyugati olajtermékkel teljesen el tudják látni a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat, ennek ismeretében nagyon kedvezőtlen fejlemény lenne, ha valóban megszűnne az ellátás a Barátság olajvezetéken. Hangsúlyozta Pletser, hogy bár erre most tényleg nagy esély mutatkozik, de a háttérben vélhetően jelenleg is zajlanak a kormányközi egyeztetések a magyar és az ukrán fél között, így biztosat még nem lehet mondani.
Mindenesetre az elmondható, hogy az orosz csap elzárása miatt kb. 80 százalékra kéne visszavenni a MOl két finomítójának a kapacitás-kihasználtságát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szükséges 11 millió tonna helyett körülbelül 8 millió tonna olajat tudnának csak behozni az Adrián keresztül, ami elsősorban a Mol oldaláról nagy probléma. Egyébként az új helyzet nehézséget jelenthet ahorvát partnercég Janaf számára is,ez azonban néhány hónap alatt megoldható lehet Pletser szerint. A szakértő emlékeztetett: jelenleg a Janaf és a Mol között a szerződések 2024 végéig vannak csak megkötve, mégpedig 2,2 millió tonnára. A 2025-től kezdődő időszakra el tudnak kezdődni az egyezkedések, itt azonban már jóval nagyobb volumenre lesz szükséges kötnie a Molnak a horvát féllel, az eddigi 2,2 millió tonna helyett 8 millióra - a horvát fél korábban jelezte is, hogy 8 millió tonnát tud a Molnak akár már most is biztosítani, emeli ki Pletser. A szükséges 11 millió tonna érdekében azonban már a Janaf oldaláról is kellenének beruházások, ami az elmérgesedő horvát-magyar viszonyt látva kérdéses, hogy gyorsan meg fog-e valósulni.
Ha tehát a Mol finomítói kapacitása csak a magyar és a szlovák kereslet 80 százalékát tudná fedezni, akkor a maradék 20 százalékot importálni kéne, azaz végső soron nem csak a Molt, de például az OMV-t vagy a Shellt is érintené a történet, az új helyzet rengeteg extra költséggel járna: a drágább mediterrán piacokon is kéne terméket venni, vasúti kocsikat kell bérelni, vasúti pályát lefoglalni, teherautókat kell venni - soolja Pletser. A megemelkedett költségeket pedig végső soron áthárítanák az autósokra,
azaz 5-10 százalékos, akár 50 forintos áremelkedés is jöhet jövőre a Barátság kőolajvezeték leállítása miatt a benzinkutakon.
Amíg azonban a szabadpiaci viszonyok fennállnak, addig nem lesz ellátátsbiztonsági gond, szögezi le Pletser. Más kérdés, hogy így el kell majd engedni azt a kormányzati igényt, hogy a szomszédos országok átlagos szintjén legyen a magyar benzinár.
A kormányzatnak abból a szempontból is nagyon kedvezőtlen a friss fejlemény, hogy így vélhetően a Moltól beszedett különadók egy jelentős részétől is el fog esni - emeli ki a szakértő. Számításai szerint ha tényleg ez a forgatókönyv valósul meg és 2025-től nem fog érkezni orosz olaj, az a Mol éves 3 milliárd dolláros EBITDA-célját akár 2-2,4 milliárd dollárra is csökkentheti. (Portfolio)