Honfitársaink szerint az ukrajnai háború Ukrajna saját ügye, de fontosnak tartjuk az együttműködést más országokkal – állítja egy kutatás.
Az emberek úgy érzik, hogy az elmúlt egy évben veszélyesebb hellyé vált a világ – derül ki az Ipsos nemzetközi felméréséből, amelynek során magyarokat is megkérdeztek. Honfitársaink szerint az ukrajnai háború Ukrajna saját ügye, de fontosnak tartjuk az együttműködést más országokkal. - írja a 24.hu
Az emberek 84 százaléka szerint a világ veszélyesebb hely lett az elmúlt egy év során, és még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede – olvasható az Ipsos nemrégiben közzétett felmérésében. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben.
A koronavírustól és egy nagyobb világjárványtól azonban ennél kevésbé félünk: a magyarok 59 százaléka szerint a koronavírust már kordában lehet tartani, és a lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Viszont még ennél is kevésbé számítanak honfitársaink nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék), terrortámadásra (38 százalék), etnikai konfliktusra (48 százalék), vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).
Az Ipsos kutatói kíváncsiak voltak arra is, hogy az egyes országok lakói mennyire bíznak meg a saját kormányuk kompetenciájában, ezért a Magyarországra vonatkozó válaszokat egy ábrára tettük. Ebből kiderül, hogy a magyarok szerint a kormány leginkább egy – valahol a világban lezajló – nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén tudna a leghatékonyabban fellépni, miközben a legkevésbé a terrorizmussal szemben kompetens, de egy jelentős természeti katasztrófa vagy világjárvány is nagy nehézséget okozna.
Összességében a magyarok kevesebb mint fele érzi úgy, hogy a kormány jó a kríziskezelésben.
A kérdőív készítői több nemzetközi szervezettel és nagyobb országgal kapcsolatban is feltették azt a kérdést, hogy a válaszadók szerint a következő egy évtizedben negatív vagy pozitív szereppel fog-e bírni a globális ügyekben. Az ENSZ-ről a magyar válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy pozitív szerepet kap, de nem sokkal maradt le Németország (64 százalék), Franciaország, az Európai Unió (63–63 százalék) és a NATO sem (62 százalék). Ehhez képest az Egyesült Államok 46 százaléknyi pozitív választ kapott, Oroszország és Kína 26, illetve 39 százalékot, Magyarország pozitív szerepében pedig kevesebb mint a magyarok fele bízott (44 százalék).
Ehhez kapcsolhatjuk hozzá azt a kérdést, miszerint fontos-e az együttműködés globális kérdésekben más országokkal – még akkor is, ha a saját országunk akarata kevésbé érvényesül. A magyarok válasza erre egyértelmű, 74 százalékos igen, ami némileg ellentmond annak a sokszor konfliktusos és ellenséges külpolitikának, amelyet a jelenlegi magyar kormány folytat.
Az ukrajnai háború már lassan két éve a mindennapjaink része, így ezzel kapcsolatban is felmérték a résztvevők véleményét. Azzal a felvetéssel, hogy az ukrajnai háború jelentős veszélyt jelent-e a hazájára, az összes ország válaszadóinak 61 százaléka értett egyet, a magyaroknak pedig a 60 százaléka. Ez jelentős lemaradás az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelországhoz képest, ahol 82 százalék volt az egyetértők aránya.
Ezzel együtt a magyarok 71 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború az ukránok gondja, és nem szabad beleavatkozni – ez jelentősen magasabb az összes ország átlagánál, amely 48 százalék volt, és főleg a lengyelek eredményénél, amely 35 százalék volt.
Összességében a magyarok nem különösebben hívei a fegyverkezésnek, mert kevesebb mint a megkérdezettek fele (43 százalék) vélte úgy, hogy a kormánynak többet kellene költenie fegyverkezésre, 80 százalék szerint pedig a gazdasági hatalom fontosabb a katonai hatalomnál.
Módszertan
A kutatás alapjául szolgáló, 30 országra kiterjedő felmérést 2023. szeptember 22. és október 6-a között végezték több mint 23 ezer, 16–74 éves ember részvételével. Indiában 2200 fős, Japánban 2000 fős, tíz országban 1000 fős, míg a többi országban, így Magyarországon is, 500 fős mintán történt a kérdezés. 16 országban, köztük hazánkban az eredmények reprezentatívnak tekinthetők a 75 évesnél fiatalabb felnőtt lakosságra nézve, a többi országban inkább a magasabb végzettségű és jobban kereső rétegek véleményét tükrözik. A hibahatár 1000 fős mintánál 3,5 százalékpont, 500 fős mintánál 5 százalékpont.
(24.hu)
