Néhány éve még teljesen elképzelhetetlen volt, hogy egy olyan jelentés lásson napvilágot, mely szerint éveken belül kiszáradhat egy ország fővárosa, Kabulban most mégis ettől tartanak.
A CNN riportot készített a világ egyik legszegényebb országában élők viszontagságairól, a helyzet pedig finoman szólva is elkeserítő.
Kabul lassan katasztrófa felé sodródik. Egy nemrégiben készült jelentés szerint – amelyet a Mercy Corps nevű nemzetközi segélyszervezet adott ki – hamarosan a világ első modern fővárosává válhat, amely teljesen kiszárad. A szervezet arra figyelmeztet, hogy a válság gazdasági összeomláshoz is vezethet. A népességnövekedés, a klímaválság és a folyamatos, túlzott vízkivétel kimerítette a talajvízkészleteket – állítják szakértők –, a város fúrt kútjainak majdnem fele már kiapadt.
Ez egy olyan vészhelyzet, „ami nem csupán vízügyi probléma” – figyelmeztetett Marianna Von Zahn, a Mercy Corps afganisztáni programigazgatója. „Ez egyszerre egészségügyi válság, gazdasági válság és humanitárius katasztrófa.” Alig három évtizeddel ezelőtt Kabul lakossága kevesebb mint 2 millió fő volt, de a tálib rezsim 2001-es megdöntése után a jobb közbiztonság és a munkalehetőségek emberek ezreit vonzották a fővárosba. Ahogy azonban nőtt a lakosság, úgy nőtt az igény az életet adó vízre is.
Kabul szinte teljes mértékben a talajvízre támaszkodik, amelyet a közeli Hindukus hegység hó- és gleccserolvadéka táplál. A Mercy Corps szerint azonban az évek óta tartó rossz vízgazdálkodás és a túlzott vízkivétel következtében a víztartalék rohamosan apadni kezdett. A szervezet adatai alapján úgy néz ki, hogy az afgán fővárosban évi 44 millió köbméterrel több talajvizet használnak el, mint amennyit a természet pótolni képes.
A város lakosságát igyekeznek elosztópontokon és lajtoskocsikról osztott vízzel ellátni. Egy Raheela néven bemutatkozó 42 éves nő azt mondja, nagyon megviseli őket a folyamatos vízhiány, minden litert be kell osztani, ráadásul
mivel a vízellátás nem ingyenes, a pénzük is elkezdett apadni. A helyzet olyan elkeserítő, hogy néha az ételre szánt pénzt is vízre kell költeniük.
Vannak olyan családok, akik egy lehelletnyivel szerencsésebbek: Ahmad Jaszin Kabul északi részén él egy tíz fős nagycsaládban. A házuknak volt kútja, de már kiszáradt. A helyi gazdasági helyzetet jól jellemzi, hogy Ahmad hat hónapig gyűjtögetett azért, hogy egy mélyebb kutat áshassanak. A munkálatok költsége forintban nagyjából 185 ezer forint volt. Különösen nehéz úgy gyűjtögetni, hogy Ahmad és testvére minden nap órákat áll sorban egy közeli mecsetnél, aminek még működik a kútja.
The Qole Hashmat Khan wetland in #Kabul has once again run completely dry 👇. Once a habitat for over 190 bird species and a vital groundwater recharge basin, it has been deprived of water from the Logar River due to intensive irrigation use & drought. #ClimateCrisis, #drought https://t.co/BtJHhw1bHd pic.twitter.com/tW6t19gMga
— Najibullah Sadid 🇦🇫 (@NajibSadid) June 22, 2025
Hat hónap koplalás és gyűjtögetés után elkészül az új kút, 120 métert kellett fúrniuk, mire vizet találtak, ekkor jön azonban az igazi fekete leves:
Kabul talajvizének nagyjából 80%-a emberi fogyasztásra alkalmatlan, az emberi melléktermékek és az ipari hulladék ihatatlanná tette.
Ahmad családja minden pénzt elköltött a kútra, nem maradt vízszűrőre, de bolti vízre sem. Maradt a hosszú ideig történő forralás. Teljesen ez sem biztonságos, de a szomjhalálnál azért jobb.
A hasmenés és a hányás mindennapos problémák a városban
– mondta a 36 éves Szajed Hamed, aki feleségével, három gyermekével és idős szüleivel él a város északnyugati részén. „Gyakran megbetegszünk a szennyezett víztől – akár mások házában isszuk, akár étteremben, de még akkor is, ha a kútvízzel mossuk meg a fogunkat” – tette hozzá a köztisztviselő.
A válságot tovább súlyosbítja Kabul éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége is.
„Egyre több esőnk van, de egyre kevesebb hó” – mondta Najibullah Sadid, az Afgán Víz- és Környezetvédelmi Szakemberek Hálózatának kutatója. „Ez egy olyan városra van hatással, amelynek nincs megfelelő infrastruktúrája a villámárvizek szabályozására… A hó segített nekünk, de mostanra kevesebb van belőle, és ez árt a talajvíz utánpótlásának.”
Kabul (a térképen 10-es számmal jelölve) a Hindukus hegységből kapja a vízkészletét, de a gleccserek egyre gyorsabban olvadnak. - Forrás: Ismoon via Wikimedia Commons
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az UNICEF előrejelzése szerint Kabul 2030-ra teljesen kifogyhat a talajvízből.
Akik nem engedhetik meg maguknak, hogy több száz méter mély kutakat ássanak, kiszolgáltatottak a magánvállalatoknak, vagy adományokra kell támaszkodniuk. Vannak olyanok, akik a jövedelmük egyharmadát költik csak vízre, a szegényebbeknek marad a több órás álldogálás a mecsetek előtt, ahol ingyen kapnak vizet.
Különösen sokat szenvednek a nők és a gyerekek: a fiatalok iskola helyett kutatnak vízért, a nőknek pedig a saíra alapján még ilyen válságos helyzetben sem lenne szabad elhagyniuk az otthonukat férfi kísérők nélkül.
Aki elindul vízért, gyorsan zaklatás áldozatává válhat, és ez sajnos a jobbik eset.
A klímaválságon, a népességnövekedésen és a rossz vízgazdálkodáson túl Kabul vízválságát tovább súlyosbítja a mély politikai instabilitás is. Bár a nemzetközi segélyek valamelyest be tudták tölteni a tálib hatalomátvételből eredő káosz okozta űrt, az amerikai USAID befagyasztása felért egy katasztrófával: Afganisztánnak nagyjából 264 millió dollárra van szüksége évente vízellátásra és egyéb higiéniai célokra, ebből eddig nyolcat sikerült összeszedni. (Portfolio)
