Észrevétlenül húzzák ki a pénzt a zsebükből
A korábbi bejelentések szerint a kormány tervezi között szerepel a családi adókedvezmény megduplázása. Az intézkedésről egyelőre nem sokat tudni, mindössze annyit, hogy a bevezetés lépcsőzetes lehet. A G7 cikke szerint azonban a belengetett emelés, ha az inflációt is hozzávesszük, nem jelent komoly segítséget a családoknak, mindössze aprópénz.
Az adórendszerek egyik ősrégi trükkös eleme, amikor egy kedvezményt nem arányként (százalékban), hanem nominálisan, azaz egy konkrét összegben határoznak meg - írja a lap. Infláció esetén (mely alapesetben kis mértékben még kívánatos is) a változatlanul hagyott összeg idővel egyre kevesebbet ér, ha pedig még bérnövekedés is van (mint ahogy ez Magyarországon az elmúlt években így volt), akkor a jövedelemnek egyre kisebb része lesz a kedvezmény értéke. Ez azt eredményezi, hogy arányait tekintve egyre több adót kell fizetni!
A családi kedvezmény a 2011-es bevezetése óta nem változott érdemben: egy gyerek után alig havi 10 ezer forint, három vagy több gyermek esetében pedig gyermekenként 33 ezer forint az értéke. A bevezetéskor, azaz 2011-ben ez három gyereknél az akkori bérekhez képest olyan nagy összeg volt, hogy a munkavállalók jelentős része nem is tudta teljesen kihasználni, hiszen nem volt ennyi adófizetési kötelezettsége. Később, 2014-től már nem csak az szja-t, hanem a munkavállalói járulékot is lehetett csökkenteni a kedvezménnyel, de még így is csak 2017-re emelkedett olyan magasra a bruttó átlagbér, hogy abból ki lehessen használni a teljes háromgyermekes támogatást. Viszont az egy és két gyermeket nevelő családoknál évről-évre csökkent a családi adókedvezmény jelentősége, ha az időközben növekvő bruttó átlagbérhez arányosítunk - írja a lap.
Míg 2010-ben az átlagbért kereső család két gyermek után a jövedelme 9,4 százalékát kapta meg kedvezményként, ez az arány 2024-re 3,1 százalékra csökkent. Az egygyermekeseknél a 2011-es 4,7 százalékos kedvezmény időközben alig 1,5 százalékra olvadt. A három vagy több gyermeket nevelők valóban egészen jól járnak az szja-támogatással még ma is, de a bérekhez viszonyított arány még náluk is meredeken csökken 2017 óta.
Valójában elég kevesek jogosultak a nagycsaládosok kedvezményére, a 2022-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon csupán a családok 3 százalékában van több mint három gyermek, a háromgyerekes családok aránya pedig 9 százalék. A gyermekes magyar családok többségében, 57 százalékában azonban továbbra is csak egy 18 év alatti van, és további 31 százalékban nevelnek két gyermeket, azaz a magyar családok 88 százaléka ma már nagyon alacsony, elinflálódott családtámogatást kap az szja-n keresztül. Ebből a szempontból a most belengetett emelés csak kompenzáció, a 2011-es helyzet irányába - írják.
Amíg 2011-ben a teljes jövedelem 2,1 százalékát tette ki a családi adókedvezmény, 2022-ben azonban már csak az 1,3 százalékát. Az elméletileg fizetendő összes szja-hoz viszonyítva a családi adókedvezmény összegét azt láthatjuk, hogy sokáig a 13-15 százalékos sávban volt, de 2022-re már ez is lecsökkent, 10,2 százalékra.
Amennyiben két lépcsőben, 2025-ben és 2026-ban jön majd az emelés, akkor lehetséges, hogy a 2025-re érvényes adókedvezményt csak a 2026-os adóbevalláskor, azaz a választások előtt, egy összegben utalják vissza. Azt még nem lehet tudni, hogy lesz pontosan, viszont így a magyar családok majdnem 90 százalékát kitevő egy- és kétgyermekeseknek járó havi 10-20 ezer forintos emelés is számottevő összegnek tűnhetne - írják.
A családi adókedvezmény mellett a családi pótlék a másik fő támogatás, amelyet minden gyermeket nevelő család megkap, de ennek összege 2009 óta nem változott. Ez a juttatás 15 év alatt úgy elinflálódott, hogy értékét tekintve gyakorlatilag a felére csökkent, duplára emelése tehát elvileg a minimumszinten tartásra lenne csak elég.
Ha összesítjük a családi pótlékot és a családi adókedvezményt, akkor azt kapjuk, hogy ezekre 2011-ben a GDP 1,9 százalékát fordította a kormány, de az arány 2023-ra 0,86 százalékra csökkent, és idén is várhatóan ezen a szinten marad. Még a családi adókedvezmény duplázása esetén is csak a GDP 1,2-1,3 százalékát költenék ezekre a támogatásokra. (Pénzcentrum)
