A hét elején vonat elé vetette magát egy 16 éves sümegi középiskolás, aki nem tudta elviselni osztálytársai zaklatását.
Az eset kapcsán még mindig forrnak az indulatok, utánanéztünk, mi állhat a háttérben, miért egyre gyakoribbak az ehhez hasonló esetek, ami kapcsán egy pszichológus is elmondta a véleményét. Friss jelentések szerint a bullying széles körben elterjedt probléma, körülbelül minden ötödik középiskolást érinti. Súlyosbítja a helyzetet, hogy 10-ből 8 eset jellemzően rejtve marad, pláne, hogy egyes esetekben az intézmények maguk húnyják be inkább a szemüket.
Szó szerint a halálba szekálták osztálytársai azt a sümegi fiatalt, aki egy hete lett öngyilkos, vonat elé ugrott. Az ügyben nyomozás is indult: rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja mi történt pontosan, ami annyit tesz, hogy egyelőre senkit nem gyanúsítanak azzal, hogy bűnös lenne Pisti halálában.
Az elmúlt időszakban egyre nő az online zaklatás és bántalmazás az offline és az online közösségekben, amit részben annak tulajdoníthatunk, hogy az új tér új lehetőséget ad arra, hogy könnyebben és névtelenül kifejezzük bántó vagy sértő véleményünket. Az online kommunikáció anonim jellege néha azt eredményezi, hogy az emberek kevésbé érzik magukat felelősnek a szavakért és tettekért, amelyeket az interneten keresztül hajtanak végre. Ez a probléma különösen észlelhető osztályközösségekben, sportegyesületekben és más hobbitevékenységeknél, ahol a fiatalok gyakran használják az online platformokat a kommunikációra.
Aggasztó eredmények
Az UNICEF Magyarország által végzett felmérés aggasztó eredményekkel szolgált a hazai középiskolás diákokkal kapcsolatban. A kutatásban megkérdezettek 66 százaléka rendszeresen tapasztalja fizikai, lelki vagy verbális erőszakot tanulmányai során, és ez az esetek csaknem felében napi szinten fordul elő. Kiemelkedően magas a fizikai erőszak ismétlődésének mértéke a szakképző iskolákban és az általános iskolákban. Az eredmények azt is megmutatják, hogy a magyar tizenévesek döntő többsége, 85 százaléka már legalább egyszer szembesült az iskolai bántalmazás valamilyen formájával. Elmondásuk szerint ez legtöbbször az osztályteremben történik, de sajnos sokszor itt nem áll meg, gyakran az online térben is folytatódik személyes üzenetek formájában, vagy a közösségi médiában. A bántalmazási esetek kimagasló többségében az osztálytársak az elkövetők, de előfordul, hogy az iskolai közösség más tagjai, esetenként a tanárok is részt vesznek a bántalmazásban (21%).
Tanár, iskolapszichológus?
Adódik a kérdés, hogy hol van ilyenkor a pedagógus, az pedagógiai asszisztens, vagy az iskolapszichológus?
Röviden: sehol.
A 2023/2024-es tanév is úgy indult, hogy több száz pedagógus hiányzott a hivatalos adatok szerint, a valódi szám azonban még ennél is magasabb lehet. De az iskolapszichológusokból sincs elég, családsegítő központok munkatársai és a gyermekpszichiátriák rendkívüli kapacitáshiánnyal küzdenek. Holott rájuk férne a támogatás: ez a korosztály különösen érzékeny a médiában megjelenő üzenetekre, és az öngyilkosság megelőzésében kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a család és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek mellett a közösségi és hagyományos médiában résztvevő szereplők is.
Az öngyilkosságról szóló tartalmaknak óriási hatásuk lehet, és nemcsak tragikus következményekkel járhatnak, de akár az öngyilkosságra való utánzásra is ösztönözhetnek. Ezért a média felelőssége kiemelkedő a megelőzés és a biztonságosabb online környezet kialakításában. A szakembereknek és médiaszereplőknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott, támogató és információval ellátott üzeneteket közvetítsenek, valamint hogy megelőzzék a veszélyes és utánzásra sarkalló tartalmak terjedését. Az ilyen együttműködés segíthet a fiatalok mentális egészségének javításában és az öngyilkosságok megelőzésében.
És ha lennének?
De persze az sem feltétlenül oldaná meg a problémát, ha lenne elég szakember, mivel Magyarországon ma a legtöbb intézmény a gyerekekkel csak a fizikai térben foglalkozik, és azzal, ha itt történik bántalmazás, míg az online teret nem érzi a kompetenciájának Dr. Bárdossy-Sánta Nóra a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetője szerint
ha nincs gyermekvédelmi irányelv, nem gondolják, hogy odáig terjedne a felelősség, gyermekjogi oldalról azonban az egész közösségnek kell az online bántalmazással foglalkoznia. Sajnos itt a jogszabályok próbálják utolérni a digitalizációt, nincs erre még megfelelő jogszabály. A kortárs bántalmazás az egész közösséget érinti, hiszen nem csak a bántalmazó és a bántalmazott között valósul ez meg, hanem megjelenik a harmadik szereplő is, a megfigyelő
Online bántalmazásnál a megfigyelő pedig az, aki olvassa a kommentet, nézi a képet, ezáltal ugyanúgy része ennek a bántalmazásnak, ezért fontos, hogy az egész közösséget érintően foglalkozzanak a problémával.
10-ből 8 eset rejtve marad
A Pénzcentrum korábbi interjújában Vaskuti Gergely, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Nemecsek programjának szakmai vezetője arról beszélt: különböző pszichológiai kutatások alapján látható, hogy már óvodás korban is előfordulhat úgymond a piszkálódás, főleg akkor, ha valaki kilóg a sorból, máshogy néz ki. Ezzel ellentétben 12-13 éves kortól válik ez egyre jelentősebbé, aminek sok oka lehet a kinézeten túl, akár a közösségen belüli státusz, hierarchia kialakulása is.
Arra a kérdésünkre, hogy a tanárok fel vannak-e készülve az ilyen helyzetek felismerésére, a szakember arról beszélt, egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a téma a pedagógusképzéseken, továbbképzéseken, a köztudatban, sőt a médiában is.
Egy kutatásban arról kérdezték a pedagógusokat, hogy mit gondolnak, tízből hány bántalmazási esetről van tudomásuk. A pedagógusok válaszai alapján 8 esetről tudnak, azonban amikor a gyerekeket kérdezték ugyanerről a témáról, kiderült, hogy pont fordítva látják a helyzetet, és a pedagógusok 8 esetről nem tudnak
- húzta alá. De a pedagógusok nem azért nem ismerik ezt fel, mert ne lennének tudatában annak, hogy mi a bántalmazás, hanem mert gyakran ez rejtve marad.
Amikor a bántalmazás kezeléséről beszélünk, nagyon fontos, hogy a bántalmazás mindig az egész közösség konfliktusa, és kezelésébe be kell vonni a többi gyermeket is, hiszen szinte minden esetben vannak szemtanúk, még az online bántalmazás esetében is. Ráadásul ilyenkor a szemtanút is feszíti érzelmileg az, hogy mit tud ilyen helyzetben csinálni
- tette hozzá. Vaskuti Gergely arról beszélt, a bántalmazás ellen nem az a jó válasz, ha a bántalmazót megbüntetik, hanem az egész közösségben kell kezelni a konfliktust. Rengeteg szervezet foglalkozik ezzel, legyen szó megelőzésről, vagy éppen a kialakult konfliktus kezeléséről.
Mi az a bullying, azaz gyermekkori zaklatás?
A bullying a fiatalkori erőszak egyik gyakori formája, amely fizikai, pszichológiai, szociális vagy oktatási károkat okozhat, elsősorban az áldozatnak, illyetve minden egyéb érintettnek.
Szakmai megfogalmazás szerint ez a fajta zaklatás egy másik fiatal vagy fiatalok csoportja által tanúsított nem kívánt agresszív viselkedés(ek), kivéve a testvéreket vagy a jelenlegi randevúpartnereket. Ezt a viselkedést megfigyelt vagy vélt hatalmi egyensúlytalanság jellemzi, és vagy többször ismétlődik, vagy nagy valószínűséggel ismétlődik. A célzott fiatalnak okozott kár lehet fizikai, pszichológiai, szociális vagy nevelési jellegű.
A zaklatás különböző formákat ölthet, mint például fizikai agresszió (ütés, rúgás, botlás), verbális bántalmazás (becézgetés, ugratás), kapcsolati/társadalmi zaklatás (pletykák terjesztése, kizárás a csoportból) és az áldozat tulajdonának megrongálása. A zaklatás a technológia segítségével is előfordulhat - ez a jelenség elektronikus zaklatás vagy cyberbullying néven ismert.
A zaklatás negatív hatása minden érintett fiatalra kiterjed - azokra, akiket zaklatnak, azokra, akik másokat zaklatnak, és azokra, akik szemtanúi a zaklatásnak (szemlélők). Sőt, az is gyakori jelenség, hogy egy korábbi zaklatott később zaklatóként lép fel már tarsa(i) ellen.
A bullying széles körben elterjedt probléma - jelentette egy felmérés az Egyesült Államokban: körülbelül minden ötödik középiskolás arról számolt be, hogy az iskola területén zaklatják, és több mint minden hatodik középiskolás arról számolt be, hogy az elmúlt évben elektronikus úton zaklatták. Nemekre bontva még súlyosabb a helyzet, a középiskolás nők mintegy 30%-a tapasztalt zaklatást az iskolában vagy elektronikus úton, ezzel szemben a férfiaknak "csak" a 19%-a.
A fiatalok bizonyos csoportjai gyakrabban tapasztalják a zaklatást, mint mások. Például a magukat leszbikusnak, melegnek vagy biszexuálisnak valló középiskolások közel 40%-a, és a szexuális identitásukat illetően bizonytalanok 33%-a tapasztalt zaklatást az iskolában vagy elektronikus úton. Ez jóval magasabb szám a heteroszexuális középiskolások 22%-ához képest.
Mit csinál az iskolaőr?
Sok helyen ma már iskolaőrök vigyázzák a rendet és a fegyelmet. A rendőrség kiírása szerint az iskolaőr biztosítja, hogy a kijelölt oktatási-nevelési intézmény pedagógusai, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai feladataikat zavartalanul elláthassák. A tanulók vagy az intézmény dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményeket megakadályozza, megszakítja, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekményeket megelőzi. Nagy kérdés, van-e joga és rálátása a falakon belül történő zaklatásnak, nagy valószínűséggel nincs. 2023 szeptember elsején 690 volt az iskolaőrök létszáma, de a kormány tovább növelné az állományt. (Pénzcentrum)
