Második becslésében a KSH megerősítette az első becslés kedvezőtlen adatait: a második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves alapon 2,4, míg negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent.
Szakértők szálazták szét, mi okozhatta a kedvezőtlen GDP-adatot, számos pozitív és negatív meglepetést hozott a KSH tájékoztatója. - írja az Index
Második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megerősítette az első becslés kedvezőtlen adatait: a második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves alapon 2,4, míg negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent.
A pénteki adatközlés kapcsán a fő kérdés az volt, hogy mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb adatot, miért nem került ki a magyar gazdaság a technikai recesszióból.
A havi adatokból az ipar és az építőipar gyengélkedésére számítottunk – mindkét esetben az alacsony belső kereslet okozza a problémát. Ami meglepetés, az a szolgáltatások vártnál kedvezőtlenebb teljesítménye, itt 2,4 százalékos csökkenést mért éves alapon a KSH, holott az előző negyedévben még növekedés történt
– magyarázta lapunkhoz eljuttatott elemzésében Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a kereskedelem 10 százalék feletti visszaesése nem akkora meglepetés, bár ez az előző negyedévben még mérsékeltebb, 6,1 százalék volt. Negatív meglepetésként a szállítás, raktározás ágazat, a szakmai, tudományos, műszaki ágazat és az oktatás csökkenő teljesítményét emelte ki.
A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással igazított 2,3 százalékos hazai csökkenés az Eurostaton jelenleg elérhető 24 európai uniós tagország rangsorában 23., mindössze Észtországot megelőzve az utolsó előtti helyet jelenti
– erre már a Magyar Nemzeti Bank világított rá a második negyedéves GDP alakulását bemutató elemzésében. Ábrára is vetették a fényesnek nem mondható magyar adatot több uniós tagországgal összehasonlítva.
A kelet-közép-európai régió országai közül Észtországban a GDP hazainál nagyobb, míg Lengyelországban, Csehországban és Lettországban a kisebb visszaesést mutatott. A második negyedévben Szlovákia és Litvánia gazdasága 1 százalék körüli, míg Horvátország és Románia GDP-je 2 százalék feletti ütemben bővült. Az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,5, az eurozónáé 0,6 százalékkal növekedett – írta elemzésében a jegybank.
A miértekre adtak választ a szakértők
Az előző negyedévhez képesti 0,3 százalékos visszaesés egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recesszióban volt a második negyedévet is figyelembe véve – jelezte lapunknak Virovácz Péter, az ING szenior elemzője.
SOHA ILYEN HOSSZÚ TECHNIKAI RECESSZIÓ NEM VOLT MÉG MAGYARORSZÁG MODERNKORI STATISZTIKAI TÖRTÉNETÉBEN
– világított rá a szakértő, hozzátéve, hogy termelési oldalon nézve a mezőgazdaság teljesítménye 2,3 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, szemben az általános várakozással, miszerint az agrárium érdemi növekedési hozzájárulást produkálhat a kedvező időjárás következtében. Így tehát az első komoly negatív meglepetés innen eredeztethető. A másik fontos terület a szolgáltatásoké, ahol a korábbi negyedévekre vonatkozó negatív revíziót követően a második negyedév is komoly visszaesést hozott.
Az MNB szerint az immár egy éve húzódó recesszió hátterében a magas inflációs közegben általánosan csökkenő belső kereslet és az állami beruházások visszaesése áll.
A reálbérek csökkenése miatt a kiskereskedelmi forgalom volumene hét hónapja mérséklődik éves alapon, a második negyedévben átlagosan 11,4 százalékkal esett vissza
– állapította meg a jegybank. Az Index is számot adott a KSH legfrissebb kereseti adatairól, amelyből látszik, hogy már 10 hónapja tart a reálbérek csökkenése.
A központi bank rávilágított, hogy a szolgáltatások iránti keresletét kevésbé csökkentette a lakosság, így a háztartások fogyasztása az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesése után a második negyedévben 3,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Regős Gábor szerint a felhasználási oldalról a fogyasztás 3,2 százalékos visszaesése nem meglepetés és nem is kiemelkedően magas a kiskereskedelmi adatok, a magas bázis és a reálkeresetek csökkenése fényében.
Pozitív meglepetések is érkeztek
Pozitív meglepetésként és némiképp érthetetlennek értékelte Virovácz Péter a felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadásának stagnálását negyedéves bázison. Tekintettel a rendkívül gyenge általános forgalmi adóból származó bevételekre, valamint a kiskereskedelmi forgalom alakulására és a szolgáltatószektor vártnál gyengébb teljesítményére, a stagnálás nehezen értelmezhető a szakértő szerint.
Szintén komoly pozitív meglepetést okozott a természetbeni társadalmi juttatások folytatódó jelentős növekedése. Természetbeni társadalmi juttatásnak minősül a humán egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a fürdők, az önkormányzati lakások – lakbérben nem megtérülő – amortizációja, valamint a sport és a kulturális szolgáltatások. Mindezek között elsősorban az egészégügyi terület okozhatta a felfutást. Ezzel összhangban – a termelési oldalon – ismét azt láthattuk, hogy a szolgáltatások között az egészségügyi szolgáltatások területe jelentős növekedést mutatott fel
– világított rá az elemző, megjegyezve, hogy szintén némi pozitív meglepetést hozott a közösségi fogyasztás negyedéves bővülése. Itt vélhetően elsősorban a honvédelmi kiadások felfutása jelenthette a pozitív impulzust. Regős Gábor szerint termelési oldalról a mezőgazdaság kedvezően teljesített, hozzáadott értéke mintegy kétharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az MNB elemzése szerint a mezőgazdasági termelés 2023 második negyedévében 67,9 százalékkal haladta meg az előző évi aszályos év alacsony bázisát. A búza betakarítása a legfrissebb információk alapján 5,7 millió tonna termést eredményezett, az 5,8 tonna/hektáros termésátlag meghaladja a 2017-2021 évek átlagos terméshozamát. Szintén az átlagosnál jobb hozamra van kilátás a kukorica esetében.
És akkor jöjjön a hidegzuhany
Virovácz szerint ennyi pozitív meglepetés mellett kellett legyen valami komoly negatív is, hogy végül a GDP negyedéves szinten zsugorodjon.
A BERUHÁZÁSOK SZOLGÁLTATTÁK EZT A NEGATÍV MEGLEPETÉST A KÖZEL 6 SZÁZALÉKOS VISSZAESÉSSEL NEGYEDÉVES BÁZISON
– mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy emellett vélhetően a készletek zsugorodása is hozzájárulhatott a bruttó felhalmozás visszaeséséhez. Eközben szerinte bár az export és az import egyaránt esett az előbbi negyedévhez képest, utóbbi nagyobb mértékű csökkenést mutatott, így a külkereskedelmi egyenleg tudta kompenzálni a belső kereslet beszakadását. Korábban az Indexen megírtuk, hogy a beruházásokban drámai visszaesés történt.
A beruházások esetében a kiemelkedően nagy, 15,6 százalékos visszaesés tekinthető meglepetésnek, bár a tegnapi beruházási adat alapján már sejthető volt. Regős Gábor a beruházások visszaeséséről elmondta, hogy itt az önkormányzati és állami forráshiány, a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása játszik szerepet.
A havi, illetve negyedéves adatok alapján az exporttól többet vártunk volna: az áruexport mindössze 1,8 százalékkal emelkedett, miközben a szolgáltatásexport 6,2 százalékkal csökkent. A szolgáltatásimport is mérséklődött, az exportnál nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal, így a szolgáltatás-külkereskedelem növekedési hozzájárulása semleges lett, miközben az áruk külkereskedelme 5,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez
– sorolta a Makronóm Intézet vezető elemzője, hozzátéve, hogy a háztartások fogyasztási kiadása 1,5 százalékponttal, a beruházások 4,8 százalékponttal húzták vissza a gazdasági teljesítményt. Jelentősen negatív (és nehezen magyarázható) volt a készletváltozás mínusz 2,3 százalékpontos növekedési hozzájárulása.
Nem túl fényes kilátások
Regős Gábor szerint a mai adatok alapján a szolgáltatások teljesítményének negatív alakulása óvatosságra int a következő negyedévben.
Éves alapon nagyon valószínűtlenné vált a recesszió elkerülése, azonban remélhetőleg a technikai recesszióból a következő negyedévben már sikerülhet kitörni
– jelezte előre az elemző. Ebben szerinte nagy szerepe lehet az infláció letörésének, illetve szükséges hozzá a stabil és viszonylag erős forintárfolyam is. „Ez fokozni tudja a belső keresletet, azon keresztül pedig ismét növekedhet az ipar, az építőipar és például a kiskereskedelem teljesítménye is – bár az építőiparnál kérdés az is, hogy mikor érkeznek meg a hazánknak járó uniós források” – fogalmazott a szakértő.
„A részletes adatok bennünk összességében több kérdést vetettek fel, mint amennyire választ tudtak adni. Mindazonáltal azon képünk nem változott, hogy a belső kereslet drasztikusan zsugorodik és jelenleg nem látjuk rövid távon ebből a kiutat” – ezt már Virovácz Péter mondta a jövőbeli várakozásairól.
HIÁBA VÁRHATÓ A REÁLBÉREK NÖVEKEDÉSE AZ ÉV VÉGE FELÉ, A FOGYASZTÓI BIZALOM TÍZÉVES MÉLYPONTON TARTÓZKODIK, ÉS A LAKOSSÁG JELENTŐS RÉSZE FELÉLTE A TARTALÉKAIT
– folytatta előrejelzését az elemző, aki szerint az előttünk álló egy-két negyedévben nem várható a fogyasztás érdemi beindulása. A szakértő szerint az ingatlanpiac még csak most kezdi a lejtmenetet, miközben a költségvetés feszített helyzete és az uniós források hiánya aligha kecsegtet a beruházási dinamika gyors helyreállásával.
Virovácz kifejtette: a lakossági és vállalati beruházásokat a magas kamatkörnyezet is fékezi a közeljövőben. Az export esetében is gyűlnek a felhők, figyelembe véve a globális ipari folyamatokat.
Egyedül a mezőgazdaság jó teljesítményében bízhatunk idén
– mondta az elemző, megjegyezve, hogy ez azonban önmagában kevés lesz ahhoz, hogy a magyar gazdaságot kihúzza a recesszióból. Az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 0,5 százalékos GDP-csökkenéssel számol és emellett előrejelzésüket számos negatív kockázat övezi. (Index)
