Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Evolúciós csapdák fenyegetik az embert?

Tudomány
2023.12.01.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
18

Nem a mesterséges intelligencia jelenti a fő fenyegetést. Az embert inkább saját okossága sodorja bajba.

A Stockholmi Egyetem Reziliencia Központjának kutatói olyan kutatást adtak közre, amiben sorra veszik azokat a tényezőket, amelyek miatt zsákutcába juthat az emberi törzsfejlődés. A 14 különböző tényezőt az antropocén kor evolúciós csapdáinak nevezik.

Az antropocén a földtörténet jelenlegi korszakának tudományosan nem elfogadott elnevezése – maga a név arra utal, hogy ez az emberi tevékenység hatásának korszaka. Az emberi tevékenység bolygóra gyakorolt hatásával kapcsolatban főleg a klímaváltozásra gondolunk, de aki antropocénről beszél, általában tágabban értelmezi az emberi civilizáció hatását. Ebben jelentős fordulat a 2020-as év, amire főképp a koronavírus-járvány éveként emlékezünk, ugyanakkor ez volt az az év, amikor az ember által létrehozott környezet (városok, hajók, műanyag) tömege meghaladta az élővilág biomasszájának tömegét.

A kutatók szerint az emberi tevékenység kora jelenleg egy úgynevezett polikrízisben, többszörös válságban van, amelyben járványok, klímaváltozás, és ebből következő pénzügyi válságok és fegyveres konfliktusok keletkeznek.

Nem volt ez mindig így, mivel ha csak az embert tekintjük, az az evolúció szempontjából mindenképpen egy kiemelkedő sikertörténet.

Az ember egy hihetetlenül kreatív faj. Képesek vagyunk újítani, sokféle körülményhez alkalmazkodni, és meglepően nagy léptékekben együttműködni. Ezeknek a képességeknek viszont vannak olyan következményei, amikkel nem számolunk. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy az emberiség túl sikeres és sok esetben okosabb, mint amennyire jövője szempontjából előnyös lenne

– fogalmazott Peter Søgaard Jørgensen, a tanulmány szerzője.

Az evolúciós csapdák minden esetben előremutató újításként vagy tudományos vívmányként indulnak, de hosszabb távon visszájukra fordulnak.

Globális csapdák:

  • egyszerűsödés: a fokozódó specializáció olyan alrendszereket hoz létre, amelyek nem tudnak ellenállni sokkhatásoknak – például mezőgazdasági monokultúra
  • öncélú növekedés: intézmények berendezkedése kényszeríti a növekedést a jólét kárára
  • túllendülés: a folyamatos növekedés a fordulópontot elhagyva túlterheli a Föld rendszereit, ennek eredménye például a klímaváltozás
  • megosztottság: az emberi kooperáció megszűnése nemzetközi konfliktushoz vezet, eredménye a háború
  • járvány: a globális összeköttetések sebessége és kiterjedtsége elősegíti a világméretű ragályok terjedését, eredménye a világjárvány

Technológiai csapdák

  • infrastruktúra megrekedése: a civilizáció infrastruktúrájának egy összetett része alkalmazkodásra képtelenné válik – példa a fosszilis üzemanyagokhoz kötődő üzletágak
  • vegyi szennyezés: olyan maradandó anyagok termelése, amelyek hosszú távú károkat okoznak az embernek és a környezetnek – példaként említhető a veszélyek, károk felmérésének és elhárításának közismert hiánya
  • egzisztenciális technológia: a civilizáció létezését megkérdőjelező technikai verseny, például a nukleáris fegyverek terén
  • technikai autonómia: az automatizálásra és technikára való túlzott támaszkodás, ami visszájára sülhet el ezen rendszerek elérhetetlenné válása esetén
  • dezinformáció és félretájékoztatás: a digitalizáció felerősíti a káros információk terjedését és destabilizálja a demokráciákat, ennek következménye az igazság utáni világ és politika

Strukturális csapdák

  • rövidtávú gondolkodás: a hosszú távú tervezés helyett rövid távú megoldások előnyben részesítése erősít más csapdákat és konfliktusokhoz vezet
  • túlfogyasztás: a kínálat és kereslet szétválása, a különböző fogyasztási lábnyomok
  • bioszféra elszigetelődése: az emberi környezet és az ökoszisztémák eltávolodása a bioszférával kapcsolatos tudatlansághoz vezet
  • helyi társadalmi tőke eltűnése: a digitalizáció eredménye a csökkent interakció és visszhangosítás miatt, ez a közösségi média polarizáló hatása

Az evolúciós csapdák jól ismertek az állatvilágban, az egyik kézenfekvő példa az éjszaka a lámpák fénye köré verődő rovarok. Ismert csapda volt, amikor az ausztrál díszbogár a nőstényekre jellemző jegyet fedezett fel a sörösüvegekre tervezett pöttyökben, ezért a hímek sörösüvegeken gyülekeztek párzás céljából, ami majdnem a kihalásukhoz vezetett, amíg a formatervezők új, kevésbé vonzó sörösüvegekkel meg nem mentették őket. Ez arra is példa, hogy állatok úgy kerülhetnek az ember miatt evolúciós csapdába, hogy az ember többnyire nem is tudja vagy érti, hogy mi történik.

A kutatók szerint a 14 csapdából 12-ben már előrehaladott stádiumban vagyunk, ahonnan nehéz visszafordulni. Csak a technológiai függőség és a közösségi média társadalomromboló hatása, amibe még épp most kezdünk besétálni.

Mindez nem jelenti, hogy az emberiség bukásra lenne ítélve. Jørgensen szerint a lényeg, hogy minél hamarabb tudatosítsuk magunkban ezeket a realitásokat, és igyekezzünk kollektíven abba az irányba fordítani az emberiség pályáját, ahova szeretnénk eljutni.

Egy nagyon egyszerű dolog, amit bárki megtehet, hogy keresi a kapcsolatot a természettel és társadalommal, és figyeli a tevékenységünk pozitív és negatív következményeit. Nincs jobb, mint találkozni azzal, ami védelemre szorul

– mondta. (Philosophical Transactions of the Royal Society B)/Index

tudomány
FUTUROLÓGIA
társadalom
evolúció
műanyag
járvány
HÁBORÚ
jövő
emberiség
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.12.01. - 06:27
18
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • 5,1-es erősségű földrengés rázta meg Törökország északnyugati részét

    5,1-es erősségű földrengés rázta meg Törökország északnyugati részét

  • Nyugalmazott magyar vadászpilóta vezethette a 8 millió eurónyi heroint szállító kisrepülőt

    Nyugalmazott magyar vadászpilóta vezethette a 8 millió eurónyi heroint szállító kisrepülőt

  • A kamatplafon sem hozta meg a kedvet a lakáshitelekhez

    A kamatplafon sem hozta meg a kedvet a lakáshitelekhez

  • Jövő hónapban találkozik Orbán Viktor a szlovák miniszterelnökkel

    Jövő hónapban találkozik Orbán Viktor a szlovák miniszterelnökkel

  • Lihacsov-Grossi találkozó Dubajban

    Lihacsov-Grossi találkozó Dubajban

  • Milyen forrásokból tájékozódnak a magyarok, ha a hírekről van szó?

    Milyen forrásokból tájékozódnak a magyarok, ha a hírekről van szó?

  • Kitolt a kormány a kirúgott katonákkal

    Kitolt a kormány a kirúgott katonákkal

  • Kibukott a nyerészkedés az orosz gázon, asztalra csap Brüsszel

    Kibukott a nyerészkedés az orosz gázon, asztalra csap Brüsszel

  • Olcsóbb árakat hoz a szerda a benzinkutakra

    Olcsóbb árakat hoz a szerda a benzinkutakra

  • 133 céget alapítottak oroszok Magyarországon Ukrajna lerohanása óta

    133 céget alapítottak oroszok Magyarországon Ukrajna lerohanása óta

  • Új bűncselekmény születik: a választói akarat tiltott befolyásolása

    Új bűncselekmény születik: a választói akarat tiltott befolyásolása

  • Újabb vasútvonalon áll le teljesen a személyszállítás

    Újabb vasútvonalon áll le teljesen a személyszállítás

  • Ebben a magyar kisvárosban mindenkinek ingyenes lesz a tömegközlekedés januártól

    Ebben a magyar kisvárosban mindenkinek ingyenes lesz a tömegközlekedés januártól

  • Sallert kapott az olajár

    Sallert kapott az olajár

  • Annyi áramot fogyaszt egy aksigyár, mint másfél megye

    Annyi áramot fogyaszt egy aksigyár, mint másfél megye

  • Záródnak a kapuk: indul a véghajrá a Babaváró hitelekért

    Záródnak a kapuk: indul a véghajrá a Babaváró hitelekért

  • Értesítés jön az orvosi receptekről a mobilokra

    Értesítés jön az orvosi receptekről a mobilokra

  • Egymillió forintot kér be fejenként a veszprémi érsek az egyházmegye papjaitól

    Egymillió forintot kér be fejenként a veszprémi érsek az egyházmegye papjaitól

  • Befagytak a hitelkamatok, hiába csökkent a jegybank

    Befagytak a hitelkamatok, hiába csökkent a jegybank

  • Romokban hever Magyarországon a munkabalesetek vizsgálata és a munkavédelem ellenőrzése

    Romokban hever Magyarországon a munkabalesetek vizsgálata és a munkavédelem ellenőrzése

  • Hetven felett a magyar betegek negyede már több mint 13 féle gyógyszert szed

    Hetven felett a magyar betegek negyede már több mint 13 féle gyógyszert szed

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element