Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Európai Parlamenti választások: befolyásoló tényezők és forgatókönyvek

Külföld
2024.03.06.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

2024. június 6-9. között lesznek az Európai Parlamenti választások, amely során a 27 tagállam állampolgárai döntenek a testület összetételéről a következő öt évre.

Bár 2024 a kulcsfontosságú választások éve, az öreg kontinensen kétségkívül a júniusi lesz meghatározó, több okból is. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy alig pár hónap távlatából mi határozhatja meg az eredményeket és mire lehet számítani?

A júniusi választásokra és azok eredményére több tényező is hatással lehet. Az első ilyen kétségkívül a több mint két éve tartó orosz-ukrán háború. Az EU tagállamainak megoldást kellett találniuk az ukrán menekültek kérdésére, az Ukrajnának nyújtott civil és katonai támogatásokra, valamint a megváltozott geopolitikai helyzetre is. Ezek olyan kihívások voltak, amelyek markánsan megosztották a közvéleményt, és az EU országait is, gondolhatunk itt a tüntetésekre vagy Magyarország vétójára a tavaly decemberi EU-csúcson. Ebben az értelemben az Európai Parlament számított az uniós intézmények közül a leghangosabbnak, részben azért is, mert a képviselőknek a többihez képest itt áll módjában a leginkább és legmarkánsabban kifejezni a választópolgáraik véleményét. A júniusi választások tehát, ha nem is alapjaiban, de befolyásolni tudják az EP vitáit és azok intenzitását, amelynek egyes országok haszonélvezői lehetnek.

A második tényező, amely hatással lehet a választásokra, az a gázai konfliktus. Az október 7-i terrortámadás és az azt követő nyugat-európai tüntetéssorozatok megmutatták, hogy a tagállamok milyen súlyos belpolitikai megosztottsággal kell megküzdjenek ezen a téren. A választások szempontjából az a kérdés, hogy az egyes tüntetések résztvevőit melyik politikai erő tudja megszólítani és milyen mértékben.

Általánosságban elmondható, hogy erre leginkább a szélsőséges pártoknak van esélye, mivel ezeknek a felvonulásoknak volt egy jól felismerhető, a jelenlegi politikai vezetés elleni éle.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldali pártok tudnak szavazókat gyűjteni az elégedetlenek közül.

A gyakran radikálisként és szélsőjobboldaliként jellemzett ,,Új Jobboldal” az elmúlt években több tagállamban is emelkedő pályán volt. Ezeknek a pártoknak közös jellemzője, hogy ún. anti-establishment erőként a jelenlegi politikai status-quo megváltoztatását és megdöntését tűzik ki célul. Az utóbbi idők válságai, vagyis a Covid-19 és a háborús konfliktusok nyomán kialakult gazdasági és politikai válságok kedveztek az ilyen pártoknak, ugyanakkor kérdéses, hogy ezt mennyire lehet egy hosszabb távú trend részeként értelmezni.

A szélsőjobboldali pártok erősödésével arányosan nő az összefogásra való hajlam a mérsékeltebb, a politikai palettán inkább a középhez tartozó pártok között.

Ahogy azt Franciaországban az elmúlt elnökválasztások során látni lehetett ennek a megvalósulását, úgy hasonló jelenség megfigyelhető Romániában is, ahol az eredendő riválisoknak számító PNL és PSD összefogott a szélsőséges, magyargyűlölő AUR-ral szemben. Emellett azokban az országokban, ahol csak a közelmúltban erősödtek a radikálisok, mint például Németországban, ott már a tüntetéseket is összekapcsolták a szélsőségek elleni fellépéssel.

A hagyományos, mérsékelt jobboldali pártoknak ugyanakkor az a feladatuk, hogy megszólítsák azokat a választópolgárokat, akik hajlandóságot mutatnak szélsőséges pártokra is szavazni a változás érdekében (erre már történtek próbálkozások).

Mindezek alapján kérdéses, hogy beszélhetünk-e általános jobboldali felemelkedésről Európa-szerte, ugyanakkor az EP-választások erre biztosan választ fognak adni.

A főbb tendenciák és központi témák tehát többé-kevésbé meghatározhatók, ugyanakkor mit jelent ez a gyakorlatban? Természetesen nem lehet megjósolni a júniusi választások eredményeit, a közvéleménykutatások alapján azonban kaphatunk egy viszonylag pontos képet a jelenlegi erőviszonyokról. Egy friss, 2024. február 19-i közvéleménykutatás alapján még mindig az Európai Néppárt (EPP) a legnépszerűbb frakció, 40 mandátummal vezetve a Szocialisták és Demokraták (S&D) előtt. A felmérés szerint, ha akkor szavaztak volna a választók, akkor így állt volna fel az új Európai Parlament.

Made with Flourish

Az Európai Parlament jogköreiből adódik, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének is szükséges a Parlament többségének támogatását elnyernie. Ilyen értelemben fontos, hogy a jobboldali vagy baloldali pártok kerülnek többségbe a választások után.

Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a jobboldali pártok sokszor nem tudnak megegyezni egymással, vagy más ideológiát képviselő pártokkal kötnek kompromisszumokat.

A választások után tehát az sem kizárható, hogy a jelenlegi pártcsaládok felbomlanak vagy összeolvadnak, amely valóban megdöntené az eddigi egyensúlyi állapotot.

A 2024. júniusi európai választások tehát nagy jelentőségűek lesznek, azt ugyanakkor még egyelőre nem látni, hogy mennyire változtathatják meg az Európai Unió működését. A jobboldali pártok nagy valószínűséggel több szavazatot fognak szerezni, mint 2019-ben, viszont kétséges, hogy el tudnak-e érni átütő sikert. Jelen állás szerint a jobboldali pártok többségben lennének a Parlamentben, a fentiek alapján azonban kompromisszumkészség nélkül ezt nem lehet kamatoztatni. Mindezek mellett hiba lenne jóslásokba bocsátkozni, mivel a következő hónapokban még sok minden változhat az európai politikai életben.

(Ferencz Attila Norbert/Danube Institute)

Címlapkép forrása: BMI - European elections
erőviszonyok
 Európa
 EURÓPAI PARLAMENT
 EP választások
 Ferencz Attila Norbert
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.06. - 14:40
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Elképesztő számok az MI forradalom éllovasától

    Elképesztő számok az MI forradalom éllovasától

  • A dohánygyártók újabb trükkjére derült fény

    A dohánygyártók újabb trükkjére derült fény

  • Számlagyár-botrány: 300 milliót bukott a Külügy, senki sem felelős

    Számlagyár-botrány: 300 milliót bukott a Külügy, senki sem felelős

  • Geg: Kövér László bajszával üzent Majkának Orbán Viktor

    Geg: Kövér László bajszával üzent Majkának Orbán Viktor

  • Békement a Lovin

    Békement a Lovin

  • Sorra bújnának ki a bankok a felelősség alól – a Raiffeisen is csatlakozott

    Sorra bújnának ki a bankok a felelősség alól – a Raiffeisen is csatlakozott

  • A MÁV-nál a Sopron–Eisenstadt jegy háromszor annyiba kerül, mint az ÖBB-nél

    A MÁV-nál a Sopron–Eisenstadt jegy háromszor annyiba kerül, mint az ÖBB-nél

  • Elszaladt mellettünk a régió - a gazdasági visszaesés okai és kilátásai Magyarországon

    Elszaladt mellettünk a régió - a gazdasági visszaesés okai és kilátásai Magyarországon

  • Ruszin-Szendi Romulusz: felelősségrevonás várhat a honvédelmi miniszterre az új honvédségi repülőgépek miatt

    Ruszin-Szendi Romulusz: felelősségrevonás várhat a honvédelmi miniszterre az új honvédségi repülőgépek miatt

  • Elegük lett az Orbán-kormány ígéreteiből, összehangolt demonstrációra készül a szociális ágazat

    Elegük lett az Orbán-kormány ígéreteiből, összehangolt demonstrációra készül a szociális ágazat

  • Rácz András: Stílusgyakorlat-válasz Menczer Tamásnak

    Rácz András: Stílusgyakorlat-válasz Menczer Tamásnak

  • Majka visszaszólt a kormánypárti sajtónak

    Majka visszaszólt a kormánypárti sajtónak

  • Picit enyhül a hőség

    Picit enyhül a hőség

  • Életmentő volt Magyarország számára nemrég az eső, kár, hogy a 2010 utáni döntések miatt a magyar mezőgazdaság ma alig jut vízhez

    Életmentő volt Magyarország számára nemrég az eső, kár, hogy a 2010 utáni döntések miatt a magyar mezőgazdaság ma alig jut vízhez

  • Kína a világ legnagyobb vízerőművét építi a Tibeti-fennsíkon

    Kína a világ legnagyobb vízerőművét építi a Tibeti-fennsíkon

  • Megtagadta adatok átadását az X a francia hatóságoknak

    Megtagadta adatok átadását az X a francia hatóságoknak

  • Lebukott egy szlovák polgármester, kenőpénz átvétele közben vették őrizetbe

    Lebukott egy szlovák polgármester, kenőpénz átvétele közben vették őrizetbe

  • Menczer válaszolt Rácz András vádjaira

    Menczer válaszolt Rácz András vádjaira

  • Hadházy nem hagyja az Uzsoki VIP-osztály ügyét

    Hadházy nem hagyja az Uzsoki VIP-osztály ügyét

  • Jól ismert vállalkozó köpte le a Tisza Párt aktivistáját

    Jól ismert vállalkozó köpte le a Tisza Párt aktivistáját

  • Iskolakezdés előtt egy héttel lezárják egy hónapra a Keleti pályaudvart

    Iskolakezdés előtt egy héttel lezárják egy hónapra a Keleti pályaudvart

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element