A magyar kormány olyan nyilvánvalóan a főváros rovására költi az uniós pénzt, hogy azt már Brüsszelből is szóvá tették.
Az Európai Bizottság a megkülönböztetésmentességet kéri számon, miközben magas fokú diszkriminációt tapasztalnak. Az EUrologus látta az erre vonatkozó dokumentumot.
Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának – amely az uniós források jelentős részének elosztását felügyeli – két főosztályvezetője meglehetősen kritikus hangvételű levelet írt Oláh Gábornak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárnak. A bírálat lényege, hogy amíg a vidéki pályázatoknak csak körülbelül két százalékát nem írták még ki, addig a budapesti fejlesztések esetében ez az arány meghaladja a 40 százalékot.
A bizottsági tisztviselők először felhívják a magyar hatóságok figyelmét a következő előírásra:
A tagállamnak tiszteletben kell tartania a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. A diszkriminációmentesség és az átláthatóság elve a műveletek irányító hatóság általi kiválasztására vonatkozó eljárásokra is vonatkozik.
Ezt követően hivatkoznak az előbb általunk is említett kiírási arányokra, ami az Európai Bizottság szerint
egyértelmű diszkriminációra utal.
Utalnak arra, hogy a foglalkoztatásra fordítható forrásokra vagy az Európai Szociális Alap+ által finanszírozott szociális szolgáltatás-fejlesztés területén Magyarország 7 fejletlenebb régiójára vonatkozóan megjelentek a felhívások, Magyarország fejlettebb régiójára (Budapest) azonban nem. Figyelmeztetnek arra is, hogy ezen projektek késleltetése „hosszabb távon nagy valószínűséggel bonyodalmakhoz (pl. forráskieséshez) vezet”, mert ezek a projektek sokkal hosszabb előkészítő szakasszal rendelkeznek, illetve maguknak a projekteknek az életciklusa is lényegesen hosszabb. A késésben lévő budapesti felhívások pontosan ilyen jellegű kérdésekkel foglalkoznak, nevezetesen
a szociális lakhatás, az energiaszegénység, a foglalkoztatás és a leginkább rászorulókat célzó szociális szolgáltatások
– áll a levélben. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapja szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) „az ország teljes területét lefedi”, így a kevésbé fejlett régiók (ez valamennyi vármegyét jelenti) és
a fejlett régiónak számító Budapest fejlesztéseit egyaránt támogatja,
kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiókra és elmaradott térségekre.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz teljes forráskerete 5248,8 millió euró a hazai társfinanszírozással együtt, a kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege 1962,5 milliárd forint. A TOP Plusz forráskeretének az egész országra nézve 83 százaléka uniós, míg 17 százaléka hazai forrás, Magyarország költségvetésének finanszírozásával. Ugyanakkor talán az is magyarázat lehet az aránytalanságra, hogy míg a budapesti programokat 40 százalékban finanszírozzák uniós forrásból és hatvan százalékban nemzeti önerőből, addig a vidéki pályázatokhoz az EU 85 százalékban állja a költségeket, az önrész csak 15 százalék. Vagyis a vidéki beruházások kevesebb pénzbe kerülnek az államkasszának.
Van a brüsszeli levélnek még egy fontos eleme, ami – és ez kiderül a dokumentumból – már nem először kerül szóba a felek között. Mégpedig az, hogy a magyar kormány arra hivatkozással nem írta ki a budapesti pályázatokat, hogy a Magyarországnak járó források egy része zárolva van. A magyar pénzeket érintő rendkívül bonyolult eljárások egyik eleme, hogy három nagy operatív program 55 százalékát a tagállamok befagyasztották, amíg Magyarország nem tesz eleget a korrupcióellenes kötelezettségeinek. Azonban a fennmaradó 45 százalék elérhető, ugyanis tavaly decemberben az Európai Bizottság felszabadított 10,2 milliárd eurót, a hétéves költségvetés magyar részének körülbelül a felét, vagyis ennek terhére lehet programokat kiírni.
A Budapestre vonatkozó felhívások közzétételének késleltetése és akadályozása a feltételességi (jogállamisági) eljárás miatt diszkriminatív. A Bizottság továbbra is ki tudja fizetni a program éves kötelezettségvállalásainak 45%-át, és az időközi kifizetési kérelmeket technikailag nem zárolják
– áll a magyar kormánynak megküldött levélben. (hvg.hu)