Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból.
Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Október 26-án közölte az Eurostat az idei első félévi lakossági és nem lakossági gáz- és áramárak adatait. Mivel a magyarországi lakossági rezsicsökkentési rendszer nem változott, így az idén szeptemberi adatok alapján is igaz, hogy az átlagfogyasztásig az Európai Unió legalacsonyabb gáz- és áramárát élvezhetik a háztartások; az átlagfogyasztás felett 20%-kal az áramár továbbra is a legkisebb, a gázár a második legalacsonyabb. Mindezzel párhuzamosan a nem lakossági gáz- és áramáraknál egészen más kép rajzolódik ki, jelentős újdonságokat tartalmaz a friss adatbázis. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be előbb a gáz, majd az áram esetén, minden esetben a nettó árakra koncentrálva (áfa és egyéb visszaigényelhető adók nélkül).
Az idei első félévben csak a magyar kis- és középvállalkozások egy részének csökkent a gáz átlagára, miközben a piaci gázárak beszakadtak. Ez arra utal, hogy sok kisebb és közepes cég, illetve intézmény beleragadt a tavaly ősszel magas áron megkötött gázszerződésébe a 3921-39215 köbméter közötti éves fogyasztási sávban. Emellett a 41%-os Robin Hood adó, a jelentős szabályozói kockázat, és a rezsicsökkentésből adódó finanszírozási kihívások drágíthatták az energiakereskedői ajánlatokat, amelyek végül elvezettek a magas felhasználói árakhoz.
Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a legkisebb vállalati és intézményi gázfogyasztók körében még nőtt is az idei első félévben a gáz nettó átlagára 0,1265 euró/kWh-ra, miközben a piaci gázárak meredeken estek. Ennek az az oka, hogy a kormány döntése miatt sok cég tavaly év végével átkerült a védett körből (a végső menedékes ellátásból) a vészhelyzeti ellátásba, ami jóval magasabb gázárakat jelentett számukra.