Donald Tusk vitte a prímet a migrációs vitában
Az uniós vezetők nem mondtak se igent, se nemet az ukrán elnök béketervére, amely gyors NATO-csatlakozást sürget. Orbán Viktor több mint rémisztőnek nevezte az elképzeléseit.
Béketervvel érkezett Brüsszelbe az uniós vezetők találkozójára Volodimir Zelenszkij. Az állam- és kormányfők meghallgatták, de nem tárgyaltak részletesen a javaslatáról, amelyet az ukrán elnök már több fővárosban bemutatott. A csúcsértekezletre érkezvén azt mondta, hogy Ukrajnának erős pozícióban kell lennie az Oroszországgal folytatott béketárgyalások előtt, sajtóértekezletén pedig azt állította, hogy a résztvevők nagy része támogatásáról biztosította az indítványait.
Volodimir Zelenszkij tervében a NATO-hoz való azonnali csatlakozást szorgalmazza, és elutasít minden területi engedményt, valamint felszólítja a nyugati országokat, hogy engedélyezzék az általuk adományozott nagy hatótávolságú fegyverek bevetését törvényes orosz célpontok ellen. Emellett javasolja egy nem nukleáris stratégiai elrettentő csomag telepítését Ukrajnában. Orbán Viktor a Facebookon közzétett videójában több mint rémisztőnek nevezte a tervet, mert az béketárgyalások helyett „még több háborút és még több veszélyes fegyvert jelent”. Egy uniós illetékes lapunk kérdésére azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök nagyrészt csendben ülte végig a vitát.
Újságírók előtt az ukrán elnök beszélt arról is, hogy hírszerzési információik szerint 10 ezer észak-koreai katonát készítenek fel, hogy csatlakozzon az agresszorhoz. Szerinte ez az első lépés lenne a világháborúhoz. „A sok orosz veszteség miatt, és mert Putyin nagyon fél a mozgósítástól... ezért próbál más résztvevőket is bevonni ebbe a háborúba” – fejtette ki. Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán megerősítette, hogy a szövetségnek nincs végleges információja az észak-koreaiak tervezett bevetéséről.
A csúcsról kiadott záróközleményükben a vezetők elítélik, hogy harmadik országok támogatják Oroszország agressziós háborúját, és sürgetik őket, hogy szüntessenek be minden támogatást. Mint a szövegből kiderül, a huszonhetek nem tudtak dönteni azokban az ügyekben, amelyeket jelenleg az Orbán-kormány blokkol: ilyen az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására szolgáló alap megnyitása és a kelet-európai országnak szánt G7-es hitelkonstrukció biztos lábakra helyezése. Ez utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor meg is jegyezte a teremben, hogy valóban nincs konszenzus a tagállamok között − árulta el a tárgyalásra rálátó uniós forrás. Az állam- és kormányfők mindkettőben haladást sürgetnek. A záróközleményben említést tesznek arról is, hogy további szankciókat tartanak szükségesnek, hogy korlátozzák Oroszország katonai képességeit.
Este még tartott a vita a migrációról. Jól tájékozott EU-források szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök vitte a prímet, aki az elsők között kért szót és stratégiai vitát sürgetett többek között az oroszok által generált hibrid háborúról, vagyis a lengyel−belarusz határon kialakult migrációs válságról és az ezt megállítani hivatott varsói tervről, amelynek értelmében az adott határszakaszon felfüggesztenék a menedékkérelmek elbírálását.
A csúcsot megelőzően Olaszország, Dánia és Hollandia megbeszélést szervezett a bevándorlásról jó néhány kelet- és dél-európai ország, köztük Magyarország részvételével. Az olasz kormány közleménye szerint Giorgia Meloni miniszterelnök ismertette a Róma és Tirana közötti megállapodást olasz menedékkérők albániai elhelyezéséről. Több uniós ország számára szimpatikus megoldás, hogy a migránsokat a határaikon kívül felépített befogadóközpontokban helyezzék el. (Népszava)
