800 évig szunnyadtak a mélyben rejlő erők a Reykjanes-félszigeten, a híres Kék Lagúna környékén, de most valami megmozdult.
A legutóbbi mérések arra utalnak, hogy Izlandon újabb jelentős vulkánkitörés következhet be, ezúttal a turisták körében is népszerű Kék Lagúnál a Reykjanes-félszigeten. A helyzet nem ugyanaz, mint az Eyjafjallajökull 2010-es kitörésekor, ami miatt Európa légi közlekedését egy időre le kellett zárni. Az az esemény lakatlan területen történt, a Kék Lagúnánál viszont geotermikus erőművek és más emberi létesítmények is vannak. Az izlandi hatóságok figyelmeztetést adtak ki.
Az Izland délnyugati részén lévő Reykjanes-félsziget hosszú ideig nyugodt terület volt. A keflaviki reptérre sorra érkeztek a turistákat szállító repülőgépek, az utasok innen gyorsan elérték a közelben lévő fővárost, Reykjavíkot, de sokan ehelyett rögtön az ország egyik legnépszerűbb turistalátványosságához, a Kék Lagúna türkizkék vizű fürdőjéhez mentek.
Bár Izland a jég mellett a tűz, azaz a vulkánok országa is, ahol átlagosan négy évente van egy vulkánkitörés, a Reykjanes-félszigeten közel 800 évig nem történt ilyen esemény. 2019 decemberében változott meg a helyzet, amikor az első földrengésraj kipattant. A magma felszínre jutására azonban még másfél évet kellett várni: 2021. március 19-én a lakatlan, dimbes-dombos Fagradalsfjall térségben kezdődött egy lávaöntő vulkánkitörés. Ezt 2022-ben és 2023-ban újabb, néhány héten keresztül zajló vulkáni működés követte az első helyhez közeli területen.
Charles Lyell, a 19. század egyik nagy tudósa, a modern geológia egyik atyja híres mondása szerint a Föld történeti múltját a jelen természeti folyamatain keresztül érthetjük meg. A vulkanológiában, a vulkáni működés megértésében mindezt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a jövő vulkáni kitöréseinek kulcsa a múltban van, azaz a korábbi vulkánkitörések képződményeinek, a vulkáni kőzeteknek a megismerésén keresztül tudjuk előre jelezni, hogy milyen vulkáni működést várhatunk.
A vulkáni kőzetek kutatása segít, hogy megtudjuk mikor történtek vulkánkitörések, ezek milyen gyakran ismétlődtek, milyen hosszú nyugalmi szünetek voltak közöttük, aztán milyen magma tört fel és hogyan zajlottak a kitörések. Sőt, ezek a vizsgálatok abban is segítenek, hogy feltárjuk, milyen gyorsan jön fel a magma, milyen mélybeli folyamatok vezetnek egy vulkánkitöréshez.
A Reykjanes-félsziget kőzetei is mesélnek a vulkanológusoknak. Ezekből kiolvasható, hogy a földköpeny legfelső részén lévő kőzetek részleges olvadásával kialakult magma viszonylag gyorsan a felszínre juthat, továbbá ebben a térségben hosszú, jellemzően több évszázados szünetekkel követik egymást az aktív kitörési szakaszok, amelyek néhány évtizeden keresztül zajlanak. Több évtized! Ez rövid időszaknak tűnik, ha sok évszázaddal ezelőtti eseményeket vizsgálunk, átélni azonban egészen más lehet. A 2019 végén elkezdődött természeti eseménysor, úgy tűnik, egy ilyen hosszú, vulkánkitörésekben gyakori időszak kezdete lehet.
A vulkán egy felszíni alakzat, vulkánkitörés eredménye. De vulkánkitörés nem feltétlenül csak ott lehet csak, ahol már van egy vulkán. A Reykjanes-félsziget egy tipikusan olyan terület, ahol nincs központi tűzhányó. A vulkáni működés a felszínen megnyíló hasadékok mentén indul, és kiterjedt lávaöntéssel jár. A kulcskérdés az tehát, hogy hol hasad fel majd a föld.
A bő három héten keresztül zajló júliusi Litli-Hrútur vulkánkitörés után október közepén újra felszínemelkedést észleltek a helyszínen. A nagy pontosságú földrajzi helyzetérzékelők mintegy 3-4 centiméteres függőleges elmozdulást mutattak a Fagradalsfjall területén, amihez szórványos földrengésraj is társult.
Október 24-én aztán a földrengésraj helyszíne nyugatabbra tolódott, mégpedig a híres Kék Lagúna térségére. 2019 végén és 2020-ban volt itt már komoly földrengéssorozat, sőt, felszínemelkedés is, de ezeket egyik alkalommal se követte vulkáni működés. Most néhány nap alatt több ezer földrengés pattant ki, és ez a folyamat továbbra is tart.
Bár először úgy tűnt, hogy ezeket a rengéseket a Fagradalsfjall alatt néhány kilométer mélységben felnyomuló magma nyomása okozhatja, a néhány nap után megindult erős felszínemelkedés a Kék Lagúna melletti Svartsengi, és Þorbjörn környékén azt jelezte, hogy a magma e térség alatt van. 2019 vége óta ötödször történik ilyen esemény itt, de most ez minden korábbinál gyorsabb felszínemelkedéssel jár.
Az adatok kiértékelése alapján az izlandi geofizikusok és vulkanológusok arra következtettek, hogy a Kék Lagúna alatt mintegy 4 kilométer mélységben lehet a magma, aminek a mozgása földrengéseket okoz, és ami óriási nyomást kifejtve emeli a felszínt (ennek mértéke már meghaladja az 5–6 centimétert).
November 3-án pénteken már több erős, 4-es magnitúdót meghaladó földrengés pattant ki, ami alapján több neves izlandi vulkanológus is arról beszélt, hogy ezt csak a felnyomuló magma válthatja ki, egy vulkánkitörés pedig akármikor elindulhat. Az esély erre tehát nem kicsi – de a lehetséges kimenetek között az is szerepel, hogy a magma végül nem tudja áttörni a felső 1-2 kilométeres kőzettestet és megakad. A jelenlegi adatok alapján azonban nagyobb a valószínűsége egy közeli vulkánkitörésnek, így fontos annak elemzése, hogy ha ez bekövetkezik, akkor mi várható.
A korábbi vulkánkitörések tapasztalatai alapján ismét egy lávaöntő működés történhet, azonban nem lehet kizárni azt sem, hogy lesznek erőteljesebb robbanásos kitörések is. Fontos hangsúlyozni, hogy ez utóbbiak hatása nem közelítheti meg azt, amit 2010-ben az Eyjafjallajökull kitörés során tapasztaltunk. Ott az izzó magma és a jég olvadása során keletkezett víz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést és eredményezte az Európa légi közlekedését leállító, több kilométer magasba jutó vulkáni hamufelhőt.
A Reykjanes-félszigeten ilyen helyzet nincs, nagyobb az esélye inkább egy lávaszökőkút kitörésnek, ami csupán a közvetlen környezetre hat. A Fagradalsfjall lakatlan területén ez inkább turistalátványosság volt, a kulcskérdés az, hogy mi történik, ha a Kék Lagúna, és a közeli geotermikus erőművek területén zajlik. A veszély itt jelentősen megnő, hiszen a területen emberi létesítmények vannak, sőt, egy erősen látogatott terület, ami nagyfokú óvatosságra int. Az izlandi hatóságok ennek megfelelően adtak ki figyelmeztetést, miszerint egyelőre jobb elkerülni a Kék Lagúna területét (habár egyelőre maga a Kék Lagúna létesítménye nem zárt be).
A Reykjanes-félsziget több évszázados nyugalmának úgy tűnik vége, a következő években mozgalmas időszak lesz, amit lávaöntő vulkánkitörések, ezek között pedig a mostanihoz hasonló magma felnyomulási időszakok tarkítanak. Ehhez kell hozzászokni, továbbá ahhoz, hogy nem lehet pontosan megmondani, mikor és hol hasad fel a föld. Lehetnek békés, látványos, turistacsalogató kitörések, de a magma feltörhet látogatottabb, emberi létesítményekkel sűrűbben ellátott területeken, sőt akár települések közelében is.
Mindez óriási felelősséget rak a vulkanológusok vállára, akik a kőzetekből kinyert információk, a korábbi vulkánkitörések ismerete, továbbá a mélyből érkező jelek értelmezése alapján tudnak valószínűségi előrejelzést adni. A nagy kihívás az, hogy szemben a 800 évvel ezelőtti vulkáni működéssel, ez az esemény a modern társadalomban is jelentős veszéllyel jár, ami miatt kulcsfontosságúvá vált az, hogy többet tudjunk a vulkánkitörésekhez vezető folyamatokról, ezek időbeli lefolyásáról és magukról a vulkánkitörések folyamatairól, a robbanásos kitöréshez, illetve lávaöntéshez vezető fizikai és kémiai okokról. (Telex)