Hatalmas gondban a költségvetés, szükség van a kiigazításokra
Gyengélkedik a magyar költségvetés, a hiány bár mindig is magasnak számított, az adósság mértéke most már komolyan fenyegeti a stabilitást. Bukovszki András, a CIB elemzője szerint az első negyedév szokásos gyengesége mellett is szükség van a kiigazításokra, az OTP elemzője pedig úgy gondolja, hogy még a 675 milliárdos spórolásnál is komolyabban meg kell majd húzni a nadrágszíjat. Az szinte biztosnak tűnik, hogy a végén megint az átlagembereken csattan az ostor.
Rég nem látott rossz állapotban van a magyar költségvetés. Idén januárban 2064,4 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága – ez derült ki a Pénzügyminisztérium részletes államháztartási jelentéséből. Eszerint az idei januári adósságnövekedés több mint kétszerese a tavaly januárinak. 2023-ban a januári és a márciusi adósságmegugrást leszámítva augusztusig kis mértékben nőtt az állam eladósodottsága. Augusztusról szeptemberre viszont nagyot romlott a mutató, majd kisebb korrekció után év végére 5302,8 milliárd forinttal haladta meg a 2022 végi szintet.
A büdzsé rossz állapota felveti azokat a kérdéseket, melyet a közgazdászok már feszegettek egy ideje: vajon mikor lesz óriási baj, és meddig tudja a kormány amennyire lehet, saját kezében tartani a dolgok alakulását? Elemzőket kértünk meg, hogy segítsenek tisztán látni a jelenlegi helyzetben, valamint az is érdekelt minket, hogy mi, az átlagemberek mit fogunk megérezni mindebből.
Rengeteg beruházást leállítanak
Azt már a kormányzat is belátta, hogy kiigazítások mellett spórolásra is szükség van, ezért Varga Mihály már két hete bejelentette, hogy rengeteg projektet leállít a kabinet, minden minisztériumnak meghatározva egy keretösszeget. Lesz közte olyan, amit már idén felfüggesztenek, és 2025-ben fizetik ki, de olyan is, amit még egy évvel eltolnak, már ami a fizetéseket illeti - erről a kormányinfóról a Pénzcentrum is beszámolt.
Varga Mihály ugyanakkor igyekezett nyugtatni is: mint elmondta, a háború miatt sok európai gazdaság jár hasonló cipőben, egyáltalán nem egyedi a magyar gazdaság helyzete. Az viszont biztos, hogy a különleges helyzet miatt ebben az évben biztosan nem nyáron - mint az az elmúlt években megszokott volt - hanem
csak november 5. után nyújtják majd be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét.
Hogy jutottunk idáig?
Bukovszki András, a CIB elemzője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta, hogy sok tényező egyszerre adott negatív hatást, és ennek is köszönhető, hogy a büdzsé most ilyen rossz állapotban van.
58%-át érte el a kormány az egész évre tervezett hiánycélnak, hiszen korábban már a GDP 4,5%-ára emelték a deficittervet, látva a kedvezőtlen költségvetési folyamatokat. De nyilvánvalóan ez is egy aggasztó arány annak függvényében, hogy csak az év első negyedénél járunk. Ennek a hatalmas deficitnek nagy része egyébként várható volt, de vannak olyan tényezők is, amelyek komoly aggodalomra adnak okot. Hagyományosan az első negyedév nem szokott jól sikerülni, hiszen ilyenkor vannak olyan egyszeri kiadások, amelyek felborítják az központi büdzsé egyensúlyát. Ráadásul ezek most különösen nagy terhet rónak a költségvetésre. A 13. havi nyugdíj kifizetése mellett az igen magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatokat is most kellett kiutalni. A legnagyobb csalódást viszont továbbra is az ÁFA soron látjuk, ami azt mutatja, hogy a háztartási szektor fogyasztását még mindig az óvatossági motívumok jellemzik és az elhúzódó gazdasági helyreállás a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza
- fogalmazott az elemző. Azt is elmondta, hogy a beruházások leállításának bejelentése jó, csak még messze nem elég: ha tényleg menteni akarnak, akkor az eddigi összegnek még legalább a kétharmadával számolni kell.
Részben már cselekedett is a kormány, hiszen 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztást (pontosabban „finanszírozás eltolást”) jelentett be, de valószínűleg még további intézkedések szükségesek, ha tartani akarják a már megemelt hiánycélt. Számításaink szerint ehhez még legalább további 300-400 milliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedésre lesz szükség.
- mondta Bukovszki András. Fontosnak tartotta közölni azt is: ha a kormány kiigazító intézkedésekre készül, akkor azt a lakosság pénztárcája egész biztosan megérzi majd.
A kormányzat előtt alapvetően két út áll. Vagy elengedi ismét a deficitet vagy kiigazító intézkedéseket vezet be. Utóbbi akár közvetlenül akár közvetve érinti a háztartásokat vagy éppen a különböző ellátórendszereket az nyilván negatívan befolyásolja a lakosság helyzetet. Ha viszont megnő a finanszírozási igény, akkor vele párhuzamosan nőnek a kamatkiadásaink is. Az amúgy is Európa-bajnok kamatterheink mellett pedig egyre kevesebb forrás jutna más állami feladatok finanszírozására
- zárta gondolatait Bukovszki András.
Megint jöhet a kamatemelkedés?
A 13. havi nyugdíj, valamint a kamatok kifizetése terhelte meg az államkasszát annyira, hogy most gond legyen a büdzsével - ezt tudtuk meg az OTP elemzőitől. Mint írták, persze nem ez volt az egyetlen negatív hatás, viszont további kiigazítások biztosan szükségesek lesznek még.
Az első három hónap pénzforgalmi kiadásait több tétel is erőteljesen megterhelte, így a februári 13. havi nyugdíj kifizetése és a prémium állampapír sorozatok kamatfizetései is, amelyek az év hátralévő részében már kevésbé lesznek jelentősek. Az év elején egyébként is szezonálisan magasabb hiány szokott kialakulni az adóbevételek éven belüli egyenetlen lefutása miatt, amelyhez az is hozzájárulhat, hogy a tavalyihoz hasonlóan magas hiányt felmutató években a kiadások egy részét áttolhatják a következő évre. Ezért az év elején látható tendenciák teljes évre való kiterjesztése megtévesztő. Számításaink szerint ugyanakkor a kormány 4,5%-os hiánycélja további intézkedések nélkül nehezen tartható, várhatóan még a kormány által bejelentett 675 milliárd forintos beruházás visszavágásnál is nagyobb erőfeszítésre lesz szükség. Utóbbit is figyelembe véve az idei hiány megközelítheti az 5%-ot, amennyiben nem kerül sor további kiigazításra. Kockázatot jelent, ha esetleg a várakozások alatt marad a GDP növekedés, mert az negatívan befolyásolhatja a költségvetés adóbevételeit
- írták a Pénzcentrumnak az OTP-től. Hozzátették azt is: a büdzsé folyamatos gyengülése azt is okozhatja, hogy Magyarország a nemzetközi pénzpiacokon is komoly hátrányba kerülhet, erre is megoldást kell tehát találni.
Magyarországon már több éve magasan alakul a költségvetés hiánya, amelyben egyéb tényezők mellett, az energiaárak emelkedése és a magasabb kamatkiadások is szerepet játszottak. A magas hiány és az ebből fakadó egyre fenyegetőbb kiigazítási kényszer általában csökkenti a gazdasági szereplők bizalmát, ami emeli a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémiumot, csökkenti az ország tőkevonzó képességét, ezeken keresztül rontja a növekedési kilátásokat és növeli a költségvetés kamatkiadásait. Ebben a helyzetben indokolt lehet a költségvetés kiadási szerkezetének átalakítása, a bevételek hatékonyabb felhasználása érdekében. Mindez a befektetők bizalmának növelésén keresztül az adósság finanszírozásának költségét is csökkenthetné
- írták. Végezetül pedig elmondták: bizony a lakosság is megérezheti a kiigazításokat, mégpedig olyan módon, hogy nem kizárt a kamatok újbóli emelkedése, valamint a forint gyengülése sem.
A magas hiány hozzájárul az ország kockázati megítélésének romlásához, ami gyengébb forinthoz és magasabb kamatokhoz vezet. Mindez csökkenti a jegybanki kamatcsökkentések lehetőségét, lassítva a növekedést és megnehezítve a hitelhez jutást a lakosság számára. Emellett a magas hiány növelheti a bizonytalanságot az állami bevételek és megrendelések elmaradását megtapasztaló ágazatokban. Mindez az amúgy növekvő bérek mellett is óvatosságra és tartalékaik növelésére késztetheti a háztartásokat, amely visszafoghatja a fogyasztást
- írták az OTP elemzői a Pénzcentrumnak.
A büdzsé tehát az elemzők szerint is vitán felül kiigazításokat igényel, de az szinte biztos, hogy nem jár áldozatok nélkül. Az azonban, hogy mekkora mértékben érzik majd meg a magyarok a pénztárcájukon keresztül, csak jóval később dőlhet el. (Pénzcentrum)
