A Bloomberg riporterei kiderítették, hogy az orosz Lukoil vállalatra kivetett ukrán szankciók egyrészt nem veszélyeztetik a magyar és a szlovák energiabiztonságot, másrészt az is elképzelhető, hogy maguk az oroszok állították le a kőolajszállítást a Lukoiltól, és nem Ukrajna.
A vitatott kőolaj ugyanis nem is a Lukoil tulajdona, hanem egy leányvállalatáé, a Litascóé – írja a Bloombergre hivatkozva a Denník E. Ukrajna márpedig Taras Kachka gazdasági miniszterhelyettes szerint a Lukoilra vetett ki szankciókat, míg a Litascóra nem.
A Bloomberg forrásai szerint pedig júliusban a Litasco szállította volna a kőolajat Szlovákiának és Magyarországnak, és ezt az orosz fél állította le. Ehhez képest Robert Fico és más vezető szlovák politikusok az ukrán felet látják a cselekmény mögött.
A riport szerint gyanús az is, hogy a Lukoilra kivetett szankciók már június végétől érvényesek, Magyarország és Szlovákia viszont csak július közepén kezdte jelezni a problémákat a kőolajszállítással. Az Európai Bizottság most arra törekszik, hogy több információhoz jusson a leállított kőolaj státusztáról.
Arról pedig, hogy a kőolaj nem a Lukoil tulajdona, tehát a szankciók nem vonatkozhattak rá, éppen a Slovnaftot is birtokló MOL figyelmeztette a bizottságot.
Az EB emlékeztetett arra, hogy az EU olyan szabályozási keretet vezetett be, amely arra ösztönzi tagállamainkat, hogy leváljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Ez az összes uniós tagállamra vonatkozik.
Van továbbá más alternatíva is Magyarország és Szlovákia számára, amely közé tartozik például az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalat importjának növelése. A Janaf mindkét ország számára megfelelő mennyiségű kapacitással rendelkezik – emelte ki.
A bizottság levelében azt is megemlíti, hogy az orosz nyersolaj jelenleg az EU teljes kőolajimportjának körülbelül 3 százalékát teszi ki, ezért sem lehet beszélni biztonsági kockázatról.
