Terrorban élt a súlyos nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő Magyar Péter mellett – írta Varga Judit a Facebook-oldalán. Posztja több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
– A kormányoldal felkészült, Varga Judit posztja nem a felvétel megjelenését követő kevesebb mint egy órában készült el – mondta a Political Capital választási szakértője, László Róbert, aki szerint a politikusi megnyilatkozásokból, a kormányzati irányítású médiában megjelent cikkekből világosan látszik, hogy készen volt az ellen narratíva: – Súlyos állítások vannak mindkét oldalon, most az értelmezési verseny zajlik.
A szakértőt azután kereste meg a Népszava, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hosszú írás jelent meg miután volt férje közzétette a hangfelvételt. Arról írt Varga, hogy férje 16 közös évük alatt rendszeresen bántalmazta. „Akadt verbális és fizikai erőszak bőven...Őrjöngve jött be a hálószobába… (...) Üvöltözés és szidalmazás közben sorban lerángatta az ágytámla tetején lévő könyveket és a hátamhoz vágta őket. A könyvek egy része átesett rajtam és mellettem a földön landolt. (…) Aztán levette a nadrágját és az övvel együtt azt is hozzám vágta. (…) Egyre kisebbre próbáltam összekuporodni. (…) Közben magamban egy szép dallamra gondoltam.” Kitért arra is, hogy Magyar többször fogadkozott, nem tesz többet ilyet.
A hangfelvételre csak azután tért rá Varga, hogy hosszan részletezte milyen bántalmazó kapcsolatban élt. Az ominózus beszélgetésről ez olvasható a posztban: „Napok óta terrorizált, azt mondtam, amit hallani akart, hogy minél előbb szabaduljak. Egy ilyen helyzetben minden emberrel előfordulhat, hogy megfélemlített állapotban olyanokat mond, amiket nem gondol komolyan…” Később újabb poszt jelent, amelyben még erősebb fordulatokat használt: „Terrorban élt”, volt férje „súlyos nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő, gonosz ember”. Majd kitért arra is: „a bántalmazó kapcsolatok bonyolult lefutási görbéjéről sok balos nőjogi szervezettel egyeztettem miniszter koromban… Milyen érdekes, hogy most, hogy egy általuk gyűlölt fideszes miniszterről derül ki, hogy áldozat volt, hirtelen szelektívvé válik az empátiájuk.”
Az, hogy Varga most áldozatként bírál nőjogi szervezeteket már csak azért is meglepetést kelt, mert miniszterként épp ő volt az, aki bagatellizálta a családon belüli erőszak ügyét. A bántalmazott nőket védő isztambuli egyezményt például „túlmisztifikáltnak” nevezte, azt minisztersége idején sem ratifikálták.
Kedd délelőtti posztja és beszámolója arról, milyen bántalmazó kapcsolatban élt, kérdéseket vet fel korábbi kijelentései tükrében is. 2021-ben szakmai vita bontakozott ki a párkapcsolati- és családon belüli erőszak kapcsán a gyermekelhelyezési eljárásokról. Varga Judit akkor azt írta: „Az új jogszabály alapján a bíróságoknak a döntések meghozatalakor mindenkor a kiskorú gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk és természetesen fel sem merülhet közös szülői felügyelet megállapítása, ha bármelyik szülő esetén felmerül a bántalmazás gyanúja.” Ehhez képest Magyar Péter korábban azt mondta – és tegnap lapunk kérdésére megerősítette –, hogy
Vargával közös gyerekeik egy hetet vele, egy hetet az édesanyjukkal laknak.
Szerette volna a lap megkérdezni Varga Juditot arról, hogyan lehetséges ez, ha az apa valóban durva és bántalmazó, ám az exminisztert nem érték el, és a kormányzaton keresztül sem kaptak választ erre.
Varga Judit arról is írt, tartozik annyival, hogy a Magyar által súlyosan torzított, hamis magánéleti kép helyett a valóságot bemutassa. Csakhogy épp ő maga posztolt 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben is boldogságot mutató családi képeket. A Képmás Magazinban 2020. februárjában arról beszélt:
Én az anyaságot, a hagyományosnak mondható női feladatokat mindig úgy élhettem meg Péterrel, mintha egy nyitott ajtajú kalitkám lenne: tudtam, hogy ha szeretnék kiteljesedni más területen is, akkor kirepülhetek… De mi nemcsak kívülről tűnünk erős párosnak, hanem belülről is edzettek vagyunk.
Perintfalvi Rita katolikus teológus, az egyházon belüli szexuális visszaélések, bántalmazások ellen vette fel a harcot. Könyvet írt az áldozatokról. Varga Judit bejegyzésével kapcsolatban úgy fogalmazott: áldozatvédőként egyetlen áldozati történetet sem kérdőjelez meg, ez egy fontos kiindulási pont. Pusztán a leírás alapján nem tudja azt megállapítani, hogy bizonyosan történt bántalmazás, ahogy annak ellenkezőjét sem. – Ami elgondolkodtató, az a közzététel időzítése – mondta. Illetve az is,
hogy Varga Judit, aki a nemzetbiztonság által védett személy, miként kerülhetett ilyen helyzetbe. Miért nem beszélt erről korábban?
Boglacsik Tímea kapcsolatierőszak- és emberkereskedelem szakértő szerint ebben az összetett, nem kifejezetten vagy nem csak kapcsolati erőszakkal összefüggő helyzetben rendkívül nehéz objektív megállapításokat tenni. A bejegyzés alapján a volt miniszter a csendbe burkolózást választotta, és bár az esetek túlnyomó részében ez nagyon ritkán fordul elő, Varga exférje néhány erőszakos jelenetet követően beletörődött ebbe, és nem alkalmazott további kényszerítést, erőszakot a figyelemért, viszontválaszért. Szintén nem mindennapos, és talán nagy lélekjelenlétre utalhat, hogy a csend mellett „egy szép dallamot” is eszközként használt Varga Judit, hogy elterelje egy akut krízishelyzetről a figyelmét, és túljusson azon. Nem mindennapi erő kellhet ehhez.
A poszt alapján a bántalmazás klasszikus dinamikája is kirajzolódni látszik. Rendszeresen, hosszú időn keresztül fennálló problémák, folyamatos kirobbanása a feszültségnek, majd az úgynevezett „mézes hetek”, amelyek során az elkövető fogadkozik, bűnbánóan viselkedik, míg újra el nem kezd a feszültség felgyűlni, hogy aztán ismét kitörjön valamiféle erőszak.
A leírás tankönyvi példaként is szolgálhat a kilépési kísérletekre, próbálkozásokra vonatkozóan, hiszen a leírás szerint több is volt Varga Juditnak. Sok évnek kellett eltelnie, mire végső és megmásíthatatlan döntésre jutott.
Felmerülhetnek kérdések a konkrét esettel kapcsolatban. Nem ismert például, hogy az őrjöngés milyen hangos volt, vajon érzékelték-e a biztonsági-testőri szolgálat emberei. Ha igen, történt-e próbálkozás a beavatkozásra. Mint fogalmazott: vélelmezi, hogy egy ilyen horderejű ügy során kötelességük lett volna közbelépni, és védelmet nyújtani miniszter asszony számára, de legalábbis értesíteni a hatóságokat.
Bár Boglacsik Tímea szerint Vargának voltak érdemei az áldozatok segítésében, esete, hallgatása riasztó példa is lehet. Ismeri, tudja és hirdeti a kilépés lehetőségeit, ő maga viszont nem él, nem tud élni, vagy nem élhet ezekkel a lehetőségekkel. A szakértő úgy fogalmazott: „Ha én, mint egy egyszerű állampolgár olvasom a mai poszt szövegét, lehet, hogy elgondolkodom azon és talán el is bizonytalanodom abban, hogy ha egy miniszter sem tud kilépni egy ilyen bántalmazó kapcsolatból, akkor nekem vajon hogyan sikerülhet?” (Népszava)
