Vélhetően a költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságokkal, valamint a Budapest Airport tervezett megvásárlásával magyarázható, hogy miért emelte meg a finanszírozási keretét az ÁKK, amely várhatóan jó időre pihenőre vonul a hét elején történt devizakötvény kibocsátás után.
Nagyon úgy tűnik, hogy az Államadósság Kezelő Központ igyekezett kihasználni a vártnál kedvezőbb hitelminősítői döntést, mivel a Moody’s szeptemberi elsejei felülvizsgálatakor erősen lógott a levegőben a kilátás rontása, ami végül nem következett be – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, miután a hét elején az ÁKK 1,75 milliárd euró értékben bocsátott ki tízéves futamidejű államkötvényt.
A közgazdász úgy látja, az Államadósság Kezelő Központ elsősorban előtörlesztésre és az EU-s forrásból megvalósuló programok előfinanszírozására használhatja azt a plusz devizaforrást, amit sikerült így bevonni. Szerinte a kibocsátás nem volt meglepetés, mivel erre utalt az ÁKK már korábban is, ugyanakkor a keret megemelése már érdekesebb kérdés, mivel enélkül is megoldható lett volna egy kisebb, benchmark méretű kibocsátás.
Hogy mégis így tett, az köszönhető a költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságoknak, valamint a Budapest Airport tervezett megvásárlásának az elemző szerint.
A kibocsátáskor kialakult 235 bázispontos felárról azt mondta, hogy a midswap felett nem mondható éppen alacsonynak, mivel a 2032 áprilisában lejáró eurókötvény 9 éves euró swap feletti hozama 205 bázispont körül mozgott a kibocsátás napján, ugyanakkor utóbbihoz képest némi többlet indokolt, amikor új kötvény kerül piacra,
A megemelt kibocsátási terv és az ÁKK vezérigazgatójának ezt követő nyilatkozata, miszerint idénre végeztek, és lehet, hogy jövőre sem lesz szükség devizakötvény kibocsátásra, egyértelmű üzenet, hogy a közeljövőben nem tervez újabb devizakötvény-kibocsátással az adósságkezelő. Ha a következő hónapokban mégis kibocsátana az ÁKK devizakötvényt, akkor az komolyan megtépázhatná az ÁKK hitelességét
– vélekedett az Equilor elemzője, aki szerint egy ilyen lépés arra utalhatna, hogy a devizaforrásokat egyre nagyobb arányban szeretné a kormány a költségvetés kiadásaira, és a hiány fedezésére fordítani, nem pedig a lejáró adósság törlesztésére, ami szerinte aggasztó lenne.
Ami a lejárati szerkezetet illeti, az következő évekre kedvező: az idei negyedik negyedévben valamivel több, mint 700 millió eurónak megfelelő devizaadósság jár le, jövőre pedig nagyjából 1,1 milliárd eurónak megfelelő devizaadósságot kell törleszteni, míg július végén (tehát még a mostani devizakötvény kibocsátása előtt) 357 milliárd forintnak, azaz közel egymilliárd eurónak megfelelő devizaforrás állt rendelkezésre a kormány MNB-nél vezetett számláján. Ezek a közgazdász szerint most tényleg van tér arra, hogy komolyabb szünetet tartson az ÁKK a devizakibocsátások terén.
Abban viszont nincs változás, hogy továbbra is tartja az adósságkezelő az idei évre megemelt, 30 százalékos maximális devizaarányt, amit a mostani kibocsátás sem sértett meg. Ráadásul Árokszállási szerint ha valóban tartja magát a bejelentéshez az ÁKK, és nem bocsát ki jó ideig klasszikus devizakötvényt, akkor a devizaarány csökkenhet, mivel közben a forintadósság közben növekedni fog. A jelenlegi devizaarány még nem jelent túlzott problémát, hiszen a 2010-es évek elején 50 százalék körüli szintek is előfordultak. (vg.hu)