Az elmúlt két évtizedben jelentős mértékben nőtt az ebben a betegségben szenvedők száma, és ezzel párhuzamosan a kór lefolyása is egyre agresszívebbé vált.
A Semmelweis Egyetem közlése szerint az elmúlt 20 évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők száma. Magyarországon mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, ami főként az egészségtelen életmódnak (dohányzás, rostszegény táplálkozás, gyorséttermi ételek) köszönhető. A betegek közül minden ötödik gyermek – írja a Pénzcentrum.
Dr. Miheller Pál, az egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense elmagyarázta, a betegségnek két csoportját lehet elkülöníteni: a páciensek kicsit kevesebb mint fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Chron-betegségben szenved, többségük pedig fekélyes vastagbélgyulladással, ún. colitis ulcerosa-val küzd. Elmondása szerint az, hogy a gyulladásos bélbetegségek egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelentenek az orvostudomány és az egyén számára is.
Ami még nagyobb probléma, hogy a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált: míg korábban azt lehetett látni, hogy 50-60 éves kor között volt egy enyhébb lefolyással járó esetszám emelkedés, addig most egyre gyakoribb, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór. A szakember ezt követően a tünetekre hívta fel a figyelmet, melyek közül a legegyértelműbb a véres széklet. A Chron-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség, amely kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis.
Az IBD az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, de tünetmentessé tehető. Ugyanakkor a tünetmentesség kétélű fegyver, hiszen ez esetben nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, a tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények. Éppen ezért kiemelt jelentőségű a rendszeres kontrollvizsgálat (pl. labor, székletvizsgálat, ultrahang, endoszkópia).
A terápia az IBD esetében gyógyszeres, gyakran szteroidos kezeléssel kezdődik, ám dr. Miheller Pál szerint a szteroid semmiképp sem jelenthet tartós megoldást. Hosszú távon tovább kell lépni az ún. immunszupresszáns gyógyszerekre, ha pedig ennek ellenére is gyakran fellángol a betegség, akkor alkalmazzák a biológiai kezelést (élő szervezetek segítségével előállított fehérjékkel történő gyógykezelés). Ezt országos centrumokban – köztük a Semmelweis Egyetemen – kaphatják meg a betegek, néhány szer esetében NEAK támogatással, illetve ritkán alkalmazott szerek esetén egyedi méltányossággal. (liner.hu)