Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) növekedése felülmúlhatja az Európai Unió átlagát is, de a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) bécsi közgazdasági intézet kutatása szerint Magyarország kivételt jelent majd.
Hazánk Észtország és Litvánia mellett mindössze azon három ország közé tartozik, ahol zsugorodhat az éves GDP 2023-ban. A WiiW szakértői ráadásul strukturális problémákat látnak a magyar költségvetésben és konjunktúrában.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a CESEE-régió felfelé ívelő pályán van, és 2023 második negyedévében 1,5%-os növekedési rátát produkálhat, meghaladva az EU-s átlagot, amely ugyanebben az időszakban stagnált. A látszólag pozitív statisztika mögött azonban a kihívások és lehetőségek összetett hálója bontakozik ki, amelyet jelentősen befolyásolnak az egyes országok politikai döntései, a globális gazdasági változások, valamint a folyamatosan változó geopolitikai helyzet - írja őszi gazdasági előrejelzésében a WiiW.
A jelentés kiemeli az egyes országok közötti jelentős eltéréseket a kelet-közép-európai régión belül, ami azt jelzi, hogy az általános növekedés árnyalt különbségeket takar. A térségi EU-országok többségének gazdasági teljesítményét főleg az húzta le, hogy legfontosabb kereskedelmi partnerük, Németország gyengélkedik. A régiós államok közül Csehországban épphogy 0,1 százalék lehet az éves növekedés idén, míg Lengyelországban stagnálásra számítanak a jelentés készítői. Jobb GDP-adatot várnak 2023 egészét nézve Horvátországtól és Romániától, ahol 2,5-2,5 százalék lehet a bővülés, míg Szlovéniában 1,3, Szlovákiában 0,8 százalékos növekedésre számítanak.
MAGYARORSZÁGON VISZONT 0,5 SZÁZALÉKOS ZSUGORODÁST JELEZNEK ELŐRE.
Az összes vizsgált ország közül csak Észtország mutat rosszabb összképet az 1,3 százalékos éves várható visszaeséssel. Ráadásul csak egyetlen másik országban, Litvániában lehet még recesszió 2023 egészében, ahol 0,1 százalékos GDP-csökkenést valószínűsítenek a WiiW közgazdászai.
Kiemelik, hogy a nyugat-balkáni országok egyelőre jobban teljesítenek, mint a kelet-közép-európai térség gazdaságai. Az adataik szerint a turizmus, a hazautalások és a közvetlen külföldi befektetések révén vannak kedvezőbb helyzetben. A WiiW szerint a FÁK-országok és Ukrajna gazdaságai ellenállóbbnak mutatkoznak, mint várni lehetett, mivel gyorsan alkalmazkodtak a változó gazdasági helyzethez.
A HÁBORÚ DACÁRA UKRAJNÁBAN 3,6 SZÁZALÉKOS LEHET AZ IDEI GDP-BŐVÜLÉS.
A növekedési statisztikák felszíne alatt azonban a jelentés az átlagemberek életkörülményeiről komor képet fest: a WiiW szerint egyre többen küzdenek azzal Kelet-Közép-Európában, hogy az alapvető szükségleteiket ki tudják fizetni. A reálbéreknél – a gazdasági jólét egyik fontos mutatójánál –, továbbra is jelentős elmaradások látszanak a másfél évvel ezelőtti szinthez képest. A szegénységi mutatók emelkednek, ami szöges ellentétben áll a látszólagos gazdasági növekedéssel – írják az intézet közgazdászai.
Inflációs nyomás: a tartós kihívás Magyarországon
A tartós infláció mélyreható hatással van a háztartások fogyasztására, különösen Magyarországon - írják a wiiw elemzői. Kiemelik, hogy itthon az elmúlt több mint egy évben az inflációs ráták jelentősen meghaladták az uniós átlagot, ami komoly hatással van az átlagemberekre. Mint ismertetik, az infláció az év eleje óta fokozatosan csökken, augusztusban már csak 14,2%-os volt az éves összehasonlításon mért havi inflációs adat (szeptemberben pedig 12,2 százalékra lassult az inflációs ütem).
DE KIFEJTIK, HOGY ENNEK KÉT OKA VAN: EGYRÉSZT A TAVALYI NAGYON MAGAS BÁZISNAK KÖSZÖNHETŐ A LEFUTÁS AZ ÉVES ÖSSZEVETÉSŰ ADATOKBAN, MÁSRÉSZT A CSÖKKENŐ LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS IS LEFELÉ HÚZZA AZ ÁRAKAT, MIVEL A REÁLBÉREK 8,1%-KAL CSÖKKENTEK AZ ELSŐ FÉLÉVBEN.
Az inflációs hullámnak az egyik legaggasztóbb aspektusa az élelmiszerárak gyors emelkedése volt, amely aránytalanul nagy mértékben érintette az alacsony jövedelmű családokat - írják az elemzésben.
Magyarország recessziós problémái
A CESEE-régióban Magyarország gazdasági pályája teljesen elválik a többi országétól, amelyet az országot eluralkodó recessziós hullám jellemez. A GDP négy egymást követő negyedévben csökkent, ami jelentős visszaesést jelent, és példa nélküli a régióban. A magas inflációs nyomás - amely a történelem hiperinflációs időszakaira emlékeztet a WiiW elemzői szerint -, felemésztette a gazdaságba a tavaly áprilisi választások előtt bejuttatott rendkívüli bevételeket.
Magyarország gazdasági gondjait tovább súlyosbítja a háztartások fogyasztásának meredek visszaesése. A háztartások fogyasztása 2022 első félévében több mint 10%-kal bővült, ami szöges ellentétben áll a 2023. év hasonló időszakában jelentett 3,6%-os visszaeséssel. A kiskereskedelmi adatok még borúsabb képet festenek, 10,3%-os visszaesést mutatnak, ami az óvatos fogyasztói magatartást jelzi.
A beruházások jelentős visszaesését is problémásnak látja a WiiW: mint írják, az uniós transzfereket továbbra is felfüggesztve tartja az Európai Bizottság, pedig ezek az állami beruházások finanszírozásának kulcsfontosságú forrását jelentik, így sorra maradnak el a közberuházások.
A MAGAS KAMATLÁBAK ELRIASZTOTTÁK AZ ÜZLETI SZEKTORT A FEJLESZTÉSEKTŐL, ÍGY A HAZAI ÉS A NEMZETKÖZI BEFEKTETŐK EGYARÁNT ÓVAKODNAK A TŐKEINJEKCIÓKTÓL.
A magyar kormány és az EU közötti politikai konfliktus a "jogállamisági" kérdésekről tovább rontja a befektetési légkört, és bizonytalan légkört teremt. Az uniós vita is távol tartja a külföldi tőkét az országtól.
Az exportpiacok állapota – Magyarország elsődleges bevételi forrásai –, szintén nem vetítenek előre túl sok jót. A WiiW közgazdászai ki is emelik, hogy a magyar export alig tapasztalt növekedést, ami tovább fokozza a gazdasági nehézségeket. Kiemelik, hogy egy bizonyos ágazatban felcsillant az első reménysugár: az elektromos járművek akkumulátoraira erős a kereslet.
De ez az ágazat is, amelyet nagy külföldi közvetlen befektetési projektek támogatnak, a magyar kormány újraiparosítási törekvéseinek egyik zászlóshajójává vált, számos negatív tényező fenyegeti az elemzők szerint. A környezetvédelmi aggályok, a nem megfelelő vízellátás, a demográfiai változások és a kivándorlás miatti munkaerőhiány, valamint a vitás kérdésekkel kapcsolatos nyilvános konzultáció elmaradás árnyékot vet a projekt életképességére.
Ráadásul Magyarország hagyományos kereskedelmi partnereit - főként Németországot és más uniós államokat - olyan feltörekvő szereplők szorítják háttérbe, mint Kína és Dél-Korea, ami jelentős változást jelez a gazdasági környezetben. Ráadásul egyre több vita támad az EU és Kína között, ami egy újabb baljós ómen.
Költségvetési kihívások és gazdaságpolitikai dilemmák
A WiiW kutatói kiemelik, hogy Magyarország költségvetési helyzetében már tükröződnek az ország gazdasági kihívásai, mivel a tervezett 3,9 százaléknál nagyobb költségvetési hiány látszik már most is az első 9 hónap után. (A jelentés készítői ugyan nem térnek rá ki, de a kormány múlt héten már 5,2 százalékra felfelé módosította az idei hiánycélját, ami több elemző szerint még mindig túl optimistának tűnik - a szerk.)
A WiiW szerint az elszállt hiány bizonytalanságot okoz a piaci szereplők körében a büdzsé stabilitásával kapcsolatban. Szerintük az sem előnyös, hogy a kormány ellentmondásos lépésekről döntött: míg több beruházást töröltek, addig jelentős kiadásokkal is megterhelték a büdzsét.
Ráadásul kérdéses, hogy ezek a kiadások pozitívan hatnak majd a gazdasági növekedésre: a szerzők az egyszeri magas kiadási tételekre példaként a budapesti repülőtér tervezett megvásárlását említik, amelynek ára nem ismert, de több milliárd euróra rúghat (piaci pletykák alapján meghaladhatja a 4 milliárd eurót is a számla).
AZ ÁLLAMADÓSSÁGRA NEHEZEDŐ, EGYRE NÖVEKVŐ KAMATTERHEK TOVÁBBI NYOMÁST JELENTENEK A KÖLTSÉGVETÉSNEK: A BÉCSI ELEMZŐK ÚGY BECSÜLIK, HOGY EZ A TÉTEL JÖVŐRE VÁRHATÓAN ELÉRI A GDP 4%-ÁT.
A WiiW elemzése a magyar GDP-alakulásáról. - Forrás: Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche.
A WiiW szakértői szerint így 2024-ben nem valószínű, hogy sikerül visszatérni a GDP 3%-a alatti költségvetési hiányhoz. Úgy látják,
REÁLIS VESZÉLYT JELENT, HOGY AZ EU ÚJRA TÚLZOTTDEFICIT–ELJÁRÁST INDÍT MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN.
A szerzők úgy látják, hogy a magyar gazdaságpolitika válaszúthoz érkezett: vagy az inflációt fékezi meg a kormány, vagy a gazdasági növekedés ösztönzését választja. Bár az effektív irányadó kamatláb bizonyos mértékű csökkentését már elindította a jegybank, a forint/euró törékeny árfolyama szükségessé teszi a viszonylag magas kamatszintek fenntartását. Ez a forgatókönyv akadályozza a termelés bővülését és a beruházások növelését az üzleti szektorban - írják az elemzésben.
Szerény fellendülés és hosszú távú kihívások
A kihívások ellenére a WiiW elemzése óvatosan optimista képet fest Magyarország jövőjéről. A jelentés 2023 második felében a növekedés csekély mértékű visszatérését prognosztizálja. Az infláció enyhe visszaesésével a reáljövedelmek csökkenésének üteme várhatóan - ha lassan is - mérséklődik. Azonban úgy értékelik, hogy a háztartásokat mélyreható sokk érte a gazdasági visszaesés miatt, ami miatt a fogyasztási szokások sokkal takarékosabbá válnak, óvatosabb lesz a lakosság a költekezéssel. A magas kamatlábak megfizethetetlenül drágává tették a hiteleket, ami tovább rontja a fogyasztás felpörgésének, és így a gyors gazdasági fellendülés kilátásait.
A nettó export, amely 2023 első félévében a GDP egyetlen pozitív összetevője volt, várhatóan 2024-ben és 2025-ben is hozzájárul a növekedéshez. Hatásuk azonban valószínűleg csökkenni fog, ami tükrözi a változó gazdasági környezetet.
EZEK FÉNYÉBEN ÚGY SZÁMOLNAK, HOGY IDÉN A GDP ENYHÉN ZSUGORODIK (0,5%) MAJD, MÍG 2024-BEN ÉS 2025-BEN A NAGYON ALACSONY BÁZISHOZ KÉPEST SZERÉNY FELLENDÜLÉS VÁRHATÓ (1,8% ÉS 2,4%).
Azonban szerintük több a lefelé mutató kockázat, ami miatt rosszabb lehet a növekedés a következő két évben. A növekedés fellendülését az uniós transzferek és a fő exportpiacok erőteljes fellendülése hozhatná magával, de jelenleg egyiknek sincs jele.
„A szigorú költségvetési és monetáris politika, valamint a legmagasabb szinten mutatkozó átgondolatlan és kaotikus döntéshozatal a vártnál lassabb növekedést eredményezhet. Az infláció 2023 folyamán valószínűleg 10% alá süllyed, majd 2024-ben és 2025-ben lassan tovább süllyed, és megközelíti az uniós átlagot” - értékelték a magyar helyzetet a közgazdászok. (Portfolio)