Egy több mint ezerkétszáz milliárdos gazdasági trükkre készül a kormányzat

Bár már november elején bejelentette a Területfejlesztési Minisztérium, hogy a kabinet elfogadta a 2023-2030 közötti időszakra vonatkozó Klaszterstratégiát, azonban a százhat oldalas dokumentum csak a napokban jelent meg a kormany.hu oldalon. 

A klaszterhatás működését legutóbb Galgóczi Béla, az European Trade Union Institute vezető kutatója mutatta be a hazai akkumulátoripar felfutása kapcsán. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiaci adatokból világosan látszik, az ázsiai gyárak betelepítését a kormány nem tudja munkahelyteremtéssel indokolni, viszont az üzemek közelségével stabilizálhatja a már meghonosodott autóipari bázist. 

Ez a klaszterhatás a gyakorlatban.

S mint a példából is látszik, komoly gazdasági potenciál van a klaszterekben, főleg, ha bevételt sikerül beforgatni az állami költségvetésbe. A klaszter végül is a leginkább elfogadott definició szerint egy olyan profitorientált, üzleti, innovációs fókuszú, értéklánc alapon szerveződő közösség, amelynek lényege a bizalomra épített együttműködések megvalósítása, és ezáltal a méretgazdaságossági előnyöket és a feladatok megosztásából adódó hatékonyságot kihasználva az iparági versenyelőny elérése. 

Már pedig a kormányzat szándéka ez a stratégiával: jelenleg ugyanis a klaszterekben működő tagvállalatok a nemzetgazdaság összesített bruttó hozzáadott értékének (BHÉ) 2,29 százalékát termelik, ugyanakkor a cél, hogy ez az érték 2030-ra elérje a 10 százalékot. 

Mint írták, hazánk versenyképességének egyik záloga, hogy az egyes hazai szereplők hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. Minél erősebb a hazai gazdasági szereplők beágyazottsága ezen hálózatokba, annál inkább nyílik esélyünk, hogy Magyarország csatlakozzon a gazdaságilag fejlett országok köréhez. Ezen folyamat előfeltétele, hogy a nemzetközi értékláncokba ne elkülönült gazdasági szereplőkkel kapcsolódjunk, hanem olyan hálózatokkal/klaszterekkel, amelyek hazánk kitörési pontként szolgáló iparágainak szereplőit tömöríti

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elérhető legfrissebb adatai szerint 2022-ben a teljes ipari BHÉ 12 697 964 000 000 forint volt. A 12 697 milliárd így oszlott meg a nemzetgazdasági ágazatok között:

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 2 139 229 millió forint;
• Bányászat, kőfejtés: 291 076 millió forint;
• Feldolgozóipar: 11 369 479 millió forint;
• Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás: 695 188 millió forint;
• Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés: 342 221 millió forint. 

Bár 2023 január óta az ipari termelés folyamatosan negatív tartományban senyved, a bruttó hozzáadott érték így is elérte a 1 269 milliárd forintot, a 2022-es adatok alapján a remélt növekmény ezermilliárd forintot tenne ki a magyar ipar számára. 

Ha a tervek realizálódnak, akkor nemcsak Magyarország versenyképessége növekedne, de ennek eredményeként hazánk a jegybank versenyképességi rangsorában két helyet előrelépve, a tizenötödik helyen szerepel majd az Európai Unió országai között 2030-ban.

A stratégia kitér arra, hogy jelenleg Magyarországon működő huszonhat akkreditált (minősített) klaszter összesen 1028 tagot tömörít (átlagos taglétszámuk 39 tag), melyből 944 tag minősül vállalatnak. A tagvállalatok összesített árbevétele 3 407 milliárd forint, melynek 61 százaléka export tevékenységből adódik. A tagvállalatok 68 831 főt foglalkoztatnak. Bár a 944 klasztertag vállalat számosságát tekintve csak a minimum egy főt foglalkoztató társas vállalkozások 0,46 százalékát teszik ki, mégis számarányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez (ahogy írtuk, ez 2,29 százalék). Egyébként a A statisztikai adatok alapján a klaszterekben együttműködő vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7,91 százalékos növekedést produkált, ami 1,11 százalékponttal magasabb teljesítmény, mint a 2015-2020-asidőszak átlaga (6,8 százalék). 2020-ban a klasztertagok összesített bruttó hozzáadott értéke 934 milliárd forint volt

A stratégia céljaihoz kapcsolódó intézkedések megvalósításához szükséges közvetlen forrás közel 11 milliárd forint (kiemelten GINOP Plusz forrás). Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a közvetlen források mellett, számos közvetett (klaszter tagság elismertsége, stb.) intézkedés segíti a stratéga megvalósítását és a célok elérését, melyek együttes értéke a GINOP tapasztalatai alapján kalkulálva közel 250 milliárd forint

A klasztertagok megoszlása a Navracsics Tibor vezette tárca adatai alapján:

• 944 vállalat,
• 35 nonprofit szervezet, 
• 23 egyetem,
• 8 kamara,
• 7 önkormányzat,
• 7 kutatóintézet, 
• 3 kórház,
• 1 vagyonkezelő.

Emellett 501 milliárd forintnyi bért fizettek ki, 2 091 milliárd forintot termeltek exporta és 54 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre 2020-ban. 

A huszonhat Akkreditált Klaszter közül nyolc az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szektorban, öt-öt a gépipar és az egészségipar, három-három az élelmiszeripar és a környezetipar, illetve egy-egy a fa- és bútoripar, valamint a csomagolás/műanyagipar területén dolgozik. Az ipari centralizációt jól jellemzi, hogy a konzorciumi formákban megvalósuló projektek esetében az Akkreditált Klaszterek tagvállalatainak részvétele kiemelten jelentős. A konzorciumi formában támogatást elnyert vállalatok 26 százaléka klasztertag is egyben. A megítélt támogatási összegre vetítve a klasztertagok részére megítélt támogatási összeg a teljes, konzorciumi projektekre jutó támogatás 44 százalékát teszi ki. Ezek a klasztertagok esetében 81 milliárd forint támogatást jelentenek, összesen 137 nyertes szervezet kapcsán - olvasható a Stratégiában. 

Ugyanakkor a Stratégia készítői felmérték azt is, milyen gyengeségei vannak a magyar ipari bázisnak:

• együttműködés kultúrájának hiánya,
• az együttműködésben rejlő üzleti előnyök fel nem ismerése,
• szétaprózódott struktúra miatt a nemzetközi láthatóság hiánya,
• a klaszterek minősítési rendszere elavult,
• nem alakultak ki az ágazatokon átívelő interdiszciplináris és a határon átívelő nemzetközi együttműködési formák,
• együttműködést ösztönző finanszírozási források korlátozott mértéke,
• klaszterekben rejlő előnyök fel nem ismerése a vállalatok által,
• a globális értékláncok mentén szerveződő szereplők közötti versenyben versenyhátrányt szenved Magyarország,
• az együttműködésből fakadó gazdasági előnyök elvesztése,
• KKV-k és nagyvállalatok, valamint kutatószervezetek közötti tudás és technológia áramlás elmarad, a gazdasági szereplők a megfelelő ösztönzők hiányában nem kezdenek egymással együttműködni és nem jönnek létre meghatározó gazdasági erővel bíró klaszterek, amelyek a hazai főbb húzóágazatokban az innováció motorjai lehetnének,
• klaszterek behozhatatlan lemaradása a nemzetközi trendektől, hazai klaszterek versenyképességének elvesztése.

Ennek ellenére a kormányzat célja az, hogy 2030-ra ötezer tagból álljanak a hazai klaszterek, és legalább tíz esetben létrejöjjön kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés. 

Az akcióterv az alábbi beavatkozási javaslatokat azonosította:

• Jövő generáció felkészítése,
• Klaszterek ismertségének elterjesztése, termékek, szolgáltatások/folyamatok népszerűsítése,
• Klaszterek közötti tudásmegosztás javítása, információ áralmás elősegítése,
• A klaszterek által előállított termékek megkülönböztethetősége, elismertsége,
• Klasztermenedzsment szervezet üzleti kompetenciájának fejlesztése, tudásközpont létrehozása,
• Vállalatok versenyképességének növelését támogató képzések, tanácsadás, beleértve különösen a digitalizáció támogatását,
• Az iparági szereplők együttműködésben való részvételének vonzóvá tétele,
• Klaszter kollaborációs platformok létrejöttének ösztönzése és támogatása,
• Klaszterek nemzetköziesedésének ösztönzése és támogatása,
• Kooperatív innováción alapuló együttműködések továbbfejlesztésének támogatása, innovációs partnerségek létrehozása,
• Nemzetközi kutatási projektekbe történő bekapcsolódás,
• Kutatás-fejlesztési és innovációs tudás bővítése,
• Klaszter-minősítési testület újraindítása,
• Hazai minősítési rendszer megújítása,
• Klaszterek működését támogató központi szolgáltató platform.

A célcsoportok sokszínűek, a felsőoktatási intézmények hallgatóitól, illetve a felsőoktatási intézményektől kezdve a kormányzati és gazdasági szereplőkön át egészen a szakszervezetekig. 

A legfontosabb cél a nemzetközivé válás ösztönzése, a nemzetközi jelenlét támogatása.

A nemzetközi projektekben való részvételhez szükséges önerőt állami támogatással biztosítaná a kormányzat a klasztereknek és tagjainak. 

Íme az Akkreditált Klaszterek jelenlegi listája:

• Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter 
• ArchEnerg Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter
• Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter
• Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter
• Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC)
• Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter
• Hírös Beszállítói Klaszter
• iFood Élelmiszer Klaszter
• Információmenedzsment Innovációs Klaszter
• Infostrada Klaszter
• Innoskart IKT Klaszter
• Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter
• MIRBEST Közép-európai Gasztroinnovációs Klaszter
• Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter
• Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter
• ÖKOPolisz Klaszter
• Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter
• Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter
• Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter
• Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter
• Rendszertudományi Innovációs Klaszter
• Sárrét Metál Klaszter
• Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter
• Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter
• Termál-Egészségipari Klaszter
• Víz- és Környezetgazdálkodási Klaszter.

(Economx)