Az Egyesült Államok csütörtökön több mint 150 külföldi vállalatot és magánszemélyt szankcionált, akiket azzal vádolnak, hogy Oroszországot segítik, többek között azzal, hogy amerikai vagy más nyugati technológiát szállítanak Moszkvának – számolt be róla a Wall Street Journal.
Hiába az oroszok ellen, az orosz-urán háború óta kezdete óta bevezetett szankciók, a Kreml igyekszik ezeket a rendszereket megkerülni. Moszkva a tiltott áruk áramlását közvetítő országokon keresztül biztosítja, ezért az amerikai tisztviselők úgy döntöttek, gazdasági hadjáratot indítanak a tranzitközpontként működő országok vállalatai és magánszemélyei ellen.
A FŐ CÉLPONTOT A SZÁMÍTÓGÉPES CHIPEK, ALKATRÉSZEK ÉS NAVIGÁCIÓS BERENDEZÉSEK RE-EXPORTJA JELENTI, EZEK UGYANIS NÉLKÜLÖZHETETLENEK A MODERN HADVISELÉSHEZ.
Janet Yellen pénzügyminiszter elmondta, hogy a büntetőintézkedések Oroszország katonai ellátási láncát célozzák, és felelősségre vonja azokat a magánszemélyeket és szervezeteket, akik hasznot húznak az invázióból és a Kremlhez való közelségükből.
A Wall Street Journal szerint a fő közvetítő országok közé Kína, Törökország, Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek tartoztak. Állítólag nyugati diplomaták az elmúlt hónapokban igyekeztek meggyőzni ezeket az országokat a tilalmak betartásáról, és információk kiadására kérték őket.
Nem csak országokra, hanem egyes cégekre is nyomás gyakoroltak az amerikai minisztériumok: a szankcionált cégek között megtalálható két finn vállalat és a hozzájuk tartozó francia és észt vállalati tisztviselők. A Siberica és a Luminor (1 millió dollár értékben) elektronikai cikkeket szállított az orosz hadseregnek beszállító orosz cégeknek, köztük drónkamerákat, nagy teljesítményű optikai szűrőket és lítium akkumulátorokat.
A szankcionált vállalatok között voltak olyanok, amelyek Moszkva energiatermelésében, valamint a fém- és bányászati ágazatban érintettek, amelyek Oroszország számára a bevételek és a gyártási kapacitás szempontjából kritikus iparágak. (Portfolio)