Egy friss New York Times cikk cáfolja a „provokáció nélkül indított” háború narratíváját

Február óta az USA médiában megjelent Ukrajnáról szóló cikk, azt állítja, hogy az orosz-ukrán konfliktus egy oroszok által „provokáció nélkül indított” háború. A „provokáció nélkül indított” mintha kötelező kifejezéssé vált volna ebben az összefüggésben.

A nagyközönséget úgy informálták, hogy Ukrajna ártatlan, és az invázióra egyedül Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök, szándékai és pszichológiai állapota adnak magyarázatot.

A New York Times terjedelmes cikke, amely a háború kezdetének második évfordulóján, Február 24-én jelent meg, ezt a narratívát teljesen felülírja.

A jelentés egy évtizedes CIA akcióról ír, amelyben az ukrán hírszerzést, a HUR-t felépíti a CIA. Eközben több oroszellenes provokáció is történik: több merénylet és általában kémkedés.

Egy idősebb európai tisztviselő szerint, 2021 végén Putyin már foglalkozott a teljes körű invázió gondolatával, mert az orosz hírszerzéstől megtudta, hogy a CIA és az angol MI6 átvette Ukrajna felett az irányítást. A cél az volt, hogy Ukrajnából egy Oroszország elleni műveletekre szolgáló hídfőállás épüljön.

A Times jelentés részletesen alátámasztja az orosz hírszerzés meggyőződését.

A CIA 2014 óta képezi ki az ukrán fegyveres erőket, az ukrán hírszerzést, valamint gerillaharcosokat. Ezek az egységek gyakran követtek el merényleteket és más katonai provokációkat az Ukrajnában lévő oroszok és oroszpártiak ellen, valamint a Krímben állomásozó orosz erők ellen is. Később követtek éskövetnek el merényleteket Oroszországon belül is.

A Times szerint:

2016-ra már mély volt az együttműködés. Az ukránoknak nem tetszett az USA túlzott óvatossága, és elkezdtek saját indíttatásból merényleteket és más halálos kimenetelű műveleteket csinálni. Az ilyen műveletek elvileg megszegték azokat a szabályokat amelyekbe a Fehér Ház szerint maguk az ukránok is beleegyeztek. Az USA megfenyegette Ukrajnát, hogy megszüntetik az amerikai támogatást, de ezt a fenyegetést nem váltották be.

Más szóval a CIA által felfegyverzett és kiképzett ukrán gerillák szisztematikus merényleteket követtek ellen olyan emberek ellen, akik Ukrajna orosz kapcsolatait szerették volna erősíteni.

A kampány a 2014-es puccsal kezdődött, amikor a NATO és az EU által támogatott neonáci csoportok megdöntötték a választott oroszpárti kormányt.

Helyére a milliárdos pro-imperialista Petro Porosenkot helyezték.

A Times egyébként hallgat a puccsot megelőző két évtizedes közép- és kelet-európai NATO terjeszkedésről, amelyek a Nyugat szovjet vezetőinek tett ígéreteinek ellenében történtek. A Times azt sem említi, hogy a CIA a Majdani Puccsban szerepet játszott.

Arról viszont ír a Times, hogy a Majdani Puccs után lényegében egy CIA intervenció történt Ukrajnában. Az amerikai hírszerzésnek jelentős szerepe volt abban, hogy Ukrajna és Oroszország között konfliktus alakult ki. A művelet az orosz szeparatisták elleni erőszakkal kezdődött, és az orosz invázió után lett belőle totális háború. A teljes műveletben három amerikai elnöki adminisztráció érintett: Obama, Trump, és a jelenlegi Biden adminisztráció.

A Times leírja, hogy a művelet során történtek merényletek Kelet-Ukrajnában oroszpárti politikusok ellen, valamint gerillaakciók a Krímben állomásozó orosz erők ellen is.

Az ukrán Ötödik Egység feladata volt, hogy merényleteket hajtson végre. A Times egy 2016-ban végrehajtott merényletről a következőket írja:

„Az orosz erők által megszállt kelet-ukrajnai Donyeck városban egy robbanás végzett az orosz szeparatista parancsnokkal, Arszen Pavlovval, fedőnevén, Motorolával.

A CIA nem sokkal később tudta meg, hogy a merényletben részt vevők az Ötödik Egységhez tartoztak, és hogy egymás között a „lift” jelszót használták. Az Ötödik Egység részesült CIA kiképzésben.”

A cikk egy másik merényletet is leír: „Egy ukrán rakéta végzett Mihail Tolsztikkal, más néven Givivel, egy szeparatista parancsnokkal. A rakétavetőt ukrán ügynökök állították fel azzal az épülettel szemben, amelyben Tolsztik irodája is volt, a ravaszt távirányítóval húzták meg. A rakétát közvetlenül azután lőtték ki, hogy Givi belépett az irodájába. Ez az információ ukrán és amerikai hivatalnokoktól származik.”

Amióta elkezdődött a teljes körű háború, az ukrán titkosszolgálat a merényleteket orosz területekre is kiterjesztette. Darja Dugina, egy Putyin párti publicista is egy ilyen merénylet következtében halt meg, de meghalt még több orosz kormány- és katonai hivatalnok is.

A CIA azóta is folytat hírszerzés jellegű tevékenységet az ukrán titkosszolgálaton keresztül orosz katonai és más műveletekről. Olyan sok információt gyűjtenek, hogy gyakran az ukránok nem is tudják maguk elemezni az adatokat, így azok nagyrésze az USÁ-ba, a Virginia állambeli Langleyben található központhoz kerül. Egy korábbi, Washington Postban megjelent írás szerint, napi több százezer lehallgatott üzenetet küld a HUR Virginiába. Az üzenetek nem csak Ukrajnával kapcsolatosak, hanem más, világszerte zajló, orosz műveletekkel is.

A CIA már jóval az orosz bevonulás előtt próbálkozott egy széles körű oroszellenes támadással.

A CIA és a HUR közötti együttműködés Oroszország ellen olyan sikeres volt, hogy a CIA más európai titkosszolgálatokat is be akart vonni.

A Russia House (a CIA Oroszországgal foglalkozó részlege) vezetője titkos találkozót szervezett Hágában,amelyen jelen volt a CIA, az angol MI6, az ukrán HUR, és a holland hírszerzés is.

Egy titkos koalíció jött létre Oroszország ellen, amelyben Ukrajna részvétele kulcsfontosságú volt.

Ezek az események jóval megelőzték a 2022-es orosz bevonulást. A teljes körű háború kitörése után a CIA még jobban kiterjesztette az ukrajnai kampányát. A háború után az USA kivonta ugyan az állampolgárait Ukrajnából, de ez nem vonatkozott a CIA ügynökökre, akik az ország nyugati részére költöztek. Ezek az ügynökök segítették az ukránokat, információval látták el őket az éppen folyó orosz katonai műveletekkel kapcsolatban.

A CIA heteken belül megjelent, ügynökök tucatjait küldte Kijevbe. Egy CIA hivatalnok így nyilatkozott: a CIA húzza meg a fegyvereken a ravaszt? Nem. Segít abban, hogy hova kell célozni? Nagyon is.

Az ukrán katonai bázisokon is jelen vannak a CIA alkalmazottai. Itt az orosz célpontokkal kapcsolatban egyeztetett az ukrán és az amerikai hírügynökség.

A CIA részt vett a háború irányításában. Így végső soron maga az USA is háborúban áll Oroszországgal, egy atomhatalommal, és nem igaz az, amit Biden állít, hogy az USA csak távolról segíti Ukrajnát. És mindez úgy történik, hogy az amerikai nép az egészről semmit sem tud.

A Times cikk tekinthető az amerikai média ellen intézett súlyos vádemelésnek is, bár ez nyilván nem volt a szerző tudatos szándéka, ha a következő állítást nézzük: „Ennek a hírszerzési együttműködésnek a részletei idáig titokban maradtak, a New York Times is most tudósít erről először.” Azaz, idáig maga a Times sem tudósított a fentiekről. Egy korábbi New York Times szerkesztő, Bill Keller, mondta, hogy „a sajtószabadság azt is jelenti, hogy megvan a szabadság, hogy valamit ne hozzunk nyilvánosságra, és ezzel a szabadsággal rendszeresen élünk is.” Hozzátehetjük, hogy különösen akkor, amikor az amerikai imperializmus bűneiről van szó.

A szóban forgó Times cikk sem egy igazi oknyomozó leleplezés, sokkal inkább egy irányított kiszivárogtatás. Az USA mértékadó újságja szerint a cikk két szerzője, Adam Entous és Michael Schwirtz, „mintegy kétszáz interjút készítettek, ukrajnai, amerikai, és európai hivatalnokokkal”. Ez nem történhetett meg sem a CIA, sem a Zelenszkij-rezsim, sem az ukrán titkosszolgálatok tudta, engedélye, és valószínűleg biztatása nélkül.

Közben egy igazi újságíró, Julian Assange, egy bíróság döntését várja, hogy ki fogják-e őt adni az amerikai államnak. Az USA-ban egy olyan per vár ra, aminek a kimenetele Assange számára jó esetben 175 év börtön, de a halálos ítéletnek is nagy a valószínűsége. Assange és a Wikileaks „bűne”, hogy nem alkalmazkodtak a burzsoá újságírás szabályaihoz, és nem kértek engedélyt az amerikai hadseregtől, hogy nyilvánosságra hozzák az általuk elkövetett sorozatos emberiség ellenes bűnök bizonyítékait. Ezen bűnök között szerepel iraki és afgán civilek legyilkolása, más országok kormányainak erőszakos befolyásolása, valamint a CIA és a National Security Agency által végzett adatgyűjtés civilekről.

Valószínűleg a CIA a Times cikkben megírtakat azért szivárogtatta ki, mert magán az amerikai eliten belül is konfliktus tárgyát képezi az ukrán konfliktusban való további részvétel kérdése. A Zelenszkij rezsim ellenoffenzívája nem vezetett semmilyen eredményre, az emberi és anyagi veszteségek viszont tetemesek.

Az amerikai kongresszus Republikánus szárnya megakadályozta, hogy az USA anyagilag tovább támogassa Ukrajnát. Szerintük az USA ne fektessen többet egy ilyen veszteséges műveletbe, és koncentráljon a fő ellenségre, Kínára.

Azzal, hogy a CIA kiszivárogtatja a New York Timesnak, hogy az ukrán katonai rezsim teljes CIA kontroll alatt van, az ügynökség nyomást akar gyakorolni a Republikánusokra, hogy álljanak be a sorba, és szavazzák meg az ukrán támogatást. A nem kimondott érv, hogy itt nem egy távoli ország rezsimjének támogatásáról van szó, hanem egy amerikai háborúról, amelyben az amerikai szerep kulcsfontosságú. Egy kiszervezett imperialista projektről van szó.

Ezzel a Times azt is beismerte, hogy az utóbbi két év háborús tudósítása nem több mint háborús propaganda. A propaganda célja, hogy az amerikai közvéleményt meggyőzze a háború támogatásának szükségességéről. A háború célja Oroszország leigázása és szétverése. (WSW.org)