Egyesek szerint 300 év hiányzik a történelmünkből.
A TikTokon sok dolgot találsz, amire csak szükséged lehet, szuper takarítási tippektől kezdve, recepteken át a jóslásig minden felbukkan rajta, néha még egész különös elméletek is. Egyesek ugyanis meg vannak róla győződve, hogy a társadalom minden egyes lépéssel előre megtesz két lépést hátra is, ezért lehet, hogy akad, aki szerint ma nem 2023-ban, hanem 1725-ben élünk.
Mi is az a fantomidő hipotézis?
Egy összeesküvés-elméletről van szó, amely szerint a középkor nem létezett és valójában mi jelenleg a 18. században élünk. Madison Rose mindezt tűpontosan elmagyarázza a TikTok csatornáján, hozzátéve, hogy az idő még nem állt össze, amikor a társadalom áttért a julián naptárról a ma érvényben lévő naptárrendszerek legelterjedtebb fajtájára, a Gergely-naptárra, ami szerint az időszámítás kezdete Krisztus születéséhez igazodik. A hipotézis lényege, hogy a történelem csaknem 300 évét kitalálták és valójában nem is létezett.
@madisonissofetch #greenscreen #conspiracytheory #conspiracy #conspiracytok #conspiracytiktok #spiritual #spirituality #wakeup #woketok #matrix #paranormal #5D #1724 ♬ Lacrimosa - Vienna Mozart Orchestra
Persze nem Madison Rose, és még csak nem is a TikTok találta fel ezt az elméletet, hanem a német származású Heribert Illig nevéhez fűződik, aki 1994-ben publikálta a „Kitalált középkor: a történelem legnagyobb időhamisítása” című művét, amelyben azt állítja, hogy III. Ottó német-római császár, II. Szilveszter katolikus pápa és VII. Konstantin bizánci császár közös munkájának eredményeképp jött létre 300 év történelme, amely valójában nem is létezett. Ők ugyanis összeesküdtek, hogy „kiigazítsák” az időt és 1000-re tegyék át az évet, hogy jogot adjanak Ottónak a Római Birodalom irányítására. Az író szerint a 614 és 911 közötti éveket, a kora középkort csak kitalálták, amit erre a korszakra datáltak, az nem történt meg, aki pedig elvileg ebben az időben élt, az valójában nem is létezett.
Mire alapozta az elméletét?
Két fontos tényezőt vett figyelembe az író: egyrészt azt, hogy a Karoling kor, azaz a 7-10. század nagyon gyéren dokumentált régészeti emlékekkel és írásos forrásokkal rendelkezik, pont azért, mert kitalált. Másrészt, amikor áttértünk a Gergely-naptárra, 11 napot kihagytak a naptárból, mivel a julián naptár esetében 4 évente szökőévvel számoltak, azaz egy extra napot adtak az évhez, a pontatlan számítások miatt pedig 128 évenként keletkezett egy plusz nap is. A két naptár bevezetése között 1627 év telt el, ami elosztva 128-cal 13 plusz napot jelent. A számítások szerint a Gergely-naptár bevezetésekor 13 napot kellett volna ugrani az időben, hogy kiküszöböljék ezt a pontatlanságot, ám végül a 2 nap azért maradt ki, mert két és fél évszázadnyi idő nem is létezett.
A kitalált középkor elméletét végül nagyon sok bírálat érte, a történészet nagy többsége szerint helytelenek a következtetések, ráadásul ezzel azt állítja Heribert Illig, hogy az olyan jelentős személyiségek, mint Nagy Károly és Nagy Alfréd csak kitalált szermélyek voltak. (Joy)