Egy év alatt szinte megduplázódott azoknak az intézményeknek a száma, ahol átfogó vizsgálatokra volt szükség a gyenge eredmények és a magas tanulói lemorzsolódás miatt – tudta meg a Népszava.
Eddig 120 köznevelési intézményben volt átfogó, komplex ellenőrzés, idén októberben és novemberben pedig további 25 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg – közölte az Oktatási Hivatal (OH) a Népszava érdeklődésére. A legtöbb esetben a gyenge kompetenciamérési eredmények, illetve a magas lemorzsolódási arányok miatt vizsgálódtak az OH szakértői.
A komplex ellenőrzések 2022 májusában indultak, miután a kormány egy rendeletmódosítással bővítette ki az iskolai ellenőrzések típusait. Az OH szakértői bizottságának, akár külsős szakértők bevonásával akkor kell átfogó vizsgálatot indítania,
- ha egy iskola az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciamérések során;
- ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor;
- ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál;
- ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.
Az OH adatai szerint azoknak az intézményeknek a száma, ahol ellenőrzésekre kellett sort keríteni, egy év alatt majdnem a duplájára nőtt. A Népszava legutóbb tavaly októberben számolt be az ellenőrzésekről, akkor még “csak” 68 köznevelési intézmény átfogó vizsgálatára került sor.
Az OH közlése szerint
- a kompetenciamérési eredmények miatt eddig 82 esetben,
- a tanulói lemorzsolódás miatt 77 esetben,
- az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készítendő fejlesztési vagy intézkedési terv hiánya miatt 41 esetben indult ellenőrzés.
Az esetszámok összességében azért magasabbak a vizsgálatba bevont iskolák számánál, mert egy intézményen belül egyszerre több szempont alapján is indulhat ellenőrzés.
Az OH érdeklődésünkre azt is közölte, a korábban vizsgált intézményeknél eddig 15 esetben történt utóellenőrzés. - Az eddigi utóellenőrzések megállapították, hogy a komplex ellenőrzést követően az intézmények az intézkedési tervben foglaltakat jellemzően végrehajtják, a célok 4 intézményben részben, 2 esetében nem valósultak meg.
A komplex ellenőrzést követően 2 intézményben történt fenntartói intézkedés
- írták.
A komplex ellenőrzések elindítását korábban több szakértő és szakmai szervezet kritizálta, elsősorban azért, mert az oktatásirányítás az intézményekre hárítja a problémák megoldását: az igazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tanulói lemorzsolódás, vagyis a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében is, miközben az okok rendszerint túlmutatnak az iskola határain.
A KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint
a korai iskolaelhagyók (azok a 18-24 évesek, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van és nem vesznek részt semmilyen képzésben) aránya Magyarországon 11,6 százalék volt 2023-ban, ami a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban.
Emellett a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma is magas, az OH adatai szerint a 2023/2024-es tanév második félévében mintegy 19,3 ezer, a köznevelésben tanuló diák volt kitéve a lemorzsolódás veszélyének, és ez a szám nem tartalmazza a szakképzésben tanulók adatait. A korai iskolaelhagyásban a tanulási nehézségek mellett családi vagy személyes gondok, társadalmi, gazdasági problémák is szerepet játszhatnak, de a KSH egy korábbi elemzésében azt is elismerte:
a kedvezőtlen folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18-ról 16 évre csökkent.
(Népszava)
