Egy újabb betegség, egy rosszul időzített tárgyalás vagy külföldi út is keresztbe tehet most a kétharmados kormánypárti többségnek.
Más mellett ezért is csúszhatnak olyan fontos döntések, mint az Alaptörvény-módosítás és a “gyermekvédelmi” törvénycsomag. - írja a hvg.hu
A politikai kármentés hatásai és a véletlenek egybeesése vezetett oda, hogy a hétfőn kezdődött tavaszi parlamenti ülésszakban egy ideig kifejezetten nehéz feladat Orbán Viktornak a kormánypárti kétharmad biztosítása, ami a kormányzás szempontjából is törékeny helyzetet jelent, és ennek már vannak is jelei.
A fontos hétfői szavazások – a svéd NATO-csatlakozás és az államfőválasztás – sikerességét még nem veszélyeztette semmi. A NATO-bővítést ugyanis támogatta a Mi Hazánkon kívüli ellenzék, Sulyok Tamást pedig a szükséges 132 képviselőn – amit a Fidesz-KDNP egymaga is adhatott – kívül még ketten megszavazták, de a harmadik körben már a feles többség is elég lett volna.
A következő időszakban azonban nem minden előterjesztésnél lesz ilyen szerencséje a kormánypártoknak, hiszen több olyan szavazás is várható, ahol nem feltétlenül számíthat ellenzéki támogatásra a Fidesz-KDNP, így a frakciószövetségnek a kormányzat számára politikailag fontos kérdésekben magának kell biztosítani a kétharmados többséget. De
hétfőre hogyan olvadt a tavalyi választás utáni 135 fős Fidesz-KDNP-s kétharmad 132 főre?
A helyzet kialakulásához a kegyelembotrány nagyban hozzájárult, hiszen annak hatására mondott le Novák Katalin és Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter országgyűlési képviselő volt, az ő mandátuma február 16-án ezzel megszűnt, és mivel listás mandátumának pótlásáról még nem döntött a Fidesz, jelenleg az országgyűlés 199 helyett csak 198 fős.
Ám a Varga kiesésével 134 fősre csökkent Fidesz–KDNP átmenetileg egy másik embert is veszített. Hiába választották meg gyorsan Sulyokot, csak március 5-én léphet hivatalba, addig pedig a fideszes Kövér László házelnök látja el az államfői feladatokat. Ez idő alatt viszont nem gyakorolhatja képviselői jogait, nem szavazhat – a svéd NATO-s voksolásnál már nem is volt erre módja.
A Kövér átmeneti kiesése miatt 133 fősre apadt Fidesz-KDNP-s tábor létszáma váratlanul tovább csökkent, mivel hosszabb időre kiesett a munkából Gulyás Gergely is. A Miniszterelnökséget vezető miniszterről vasárnap derült ki, hogy kórházba vitték, meg kellett operálni és vélhetően hosszabb, “műtét utáni rehabilitációra” lesz szüksége. Őt a kormányban Panyi Miklós helyettesíti, ő azonban nem tagja az Országgyűlésnek.
A 132 Fidesz-KDNP-s a 198 fős törvényhozásban még éppen kiadja a kétharmados többséget, de ezt már egyvalaki hiányzása, betegsége, hivatalos elfoglaltsága, külföldi útja veszélybe sodorná. Ezen az sem segített volna, ha Varga mandátumát gyorsan feltöltik: 199 főnél a 133 fős többség ugyanígy egy emberen múló kétharmadot jelentene.
A törékeny kétharmados többségnél mindenki számít, jó példa erre, hogy a hétfői ülés elején, a napirend előtti felszólalásoknál Szijjártó Péter még nem volt jelen, hiszen ebben az időben még Facebook-posztja szerint Győrben volt, a regnáló és a hírek szerint a Fidesz által újraindítani kívánt Dézsi Csaba polgármesterrel találkozott, de a szavazásokra megérkezett.
Kedden viszont jobb is volt a kormánypártok szempontjából, hogy kétharmados többséget igénylő szavazás nem szerepelt az Országgyűlés napirendjén, mivel Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is Prágába utazott a V4-ek miniszterelnöki találkozójára. A Fidesz így vélhetően nem bánja, hogy a tervekkel ellentétben nem nyújtották be még a “gyermekvédelmi” törvénycsomagot.
Ennek, a kegyelembotrányt politikailag is elfedni segítő javaslatnak a tárgyalása azonban alapvetően nem amiatt csúszik, hogy az eredetileg kedd délutánra tervezett szavazáson nem lett volna teljes a Fidesz-KDNP-nél a létszám. Ezen ugyanis könnyen lehetett volna segíteni egy, a reggeli órákra előrehozott szavazással, napirend-átírással még hétfőn, de nem volt rá szükség: végül be se nyújtották a javaslatot a parlamentnek.
Vasárnap este ugyan összehívták, de hétfőn reggel le is mondták az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülését, ahol délelőtt már tárgyalták volna "A pedofil bűnelkövetők feltételes szabadságra bocsáthatóságának kizárásáról” címen előkészített csomagot.
Úgy tűnik azonban, hogy elsőre túl szigorúra sikerült a Fidesz-frakcióban szövegezett “gyermekvédelmi” törvénymódosító, amelynél így félő lehetett, hogy egyes elemei nem állnák ki az alkotmányosság jogi próbáját – erre lehet következtetni abból, ahogy a hvg.hu kérdésére a frakció a javaslatcsomag benyújtásának csúszását magyarázta. Azt írták:
A gyermekvédelmi törvénycsomagról további egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy megfelelő, alkotmányos megoldást találjunk.
A parlament előtt van viszont már egy másik, szintén a kegyelembotránnyal összefüggő, kétharmados többséget igénylő javaslat, méghozzá az Alaptörvény módosítására. Ezt a sorrendben a tizenharmadik módosítást már február 8-án benyújtotta a kormány, miután aznap, a botrányra reagáló első megszólalásában Orbán Viktor be is jelentette.
Ez a módosítás politikai kockázattal nem jár, mert annyit írna elő, hogy “kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény” esetén nem adható kegyelem. Persze ez is felvet problémát, csak más jellegűt: az 1995-ben kegyelmet kapott anya, aki gyógyíthatatlan beteg 11 éves gyermekét segítette a halálba, eszerint nem kaphatna kegyelmet.
Ami egyébként a kétharmados többséget illeti, a helyzetet bonyolítja, hogy nem minden döntéshez kell az összes, vagyis a 199 – jelenleg csak 198 – képviselő kétharmadának, vagyis normál esetben 133 – jelenleg azonban csak 132 – képviselő szavazata. Ez csak az Alaptörvény módosításához, illetve az abban nevesített több tucat "sarkalatos" törvény megváltoztatásához kell. Amúgy
a "gyermekvédelmi" törvényjavaslatnál például pontos szöveg hiányában nem is tudjuk, hogy érint-e és ha igen, hány ponton sarkalatos törvényt.
Máshoz elég a "jelenlévő" képviselők kétharmada is, ami adott esetben kevesebb is lehet. Ilyenkor – ha az ellenzékből mindenki ott van – az eredeti 135-ös kormánypárti összlétszámból még ha 7-en hiányoznak is, akkor is megvan a kétharmad. Most viszont, amikor amúgy is csak 132-en vannak, már csak legfeljebb 4 további hiányzót engedhet meg magának a Fidesz-KDNP. (hvg.hu)
