Az elnök lemondására az "ajánlott" ellenérv: minden ellenzéki párt tönkre ment, amelynek elnökei lemondtak a választások után.
Kommunikációs paneleket kaptak DK-s képviselők arra, mit reagáljanak, ha szóba kerül, hogy Gyurcsány Ferenc felelős 2010 óta mind a négy kétharmadért, vagy hogy a DK elnökének le kellene mondania.
A rövid és a hosszú vitához használható fordulatokat és a kísérőlevelet Varju László, a DK alelnöke küldte szét. Varju a többi között azt írta, „az eddig megismert tapasztalatok alapján összeállítottunk példaként Neked a kommenteléshez segédanyagot, egy olyan több témára kiterjedő érvkészletet, amit
meggyőződésünk szerint könnyen és hatékonyan tudsz használni a DK-t és Gyurcsány Ferencet érintő Facebook-kommentfolyamokban, ha érvelő, higgadt vitákat kívánsz folytatni.
Varju levelét a 444 olvasója küldte tovább, akinek másodkézből van meg ez a sorvezető.
Arra, hogy Gyurcsány lenne a felelős a négy kétharmadért, az első ellenérvük, hogy a 2010-ben Bajnai Gordon volt a miniszterelnök (az őszödi beszéd, a bevallottan hazugsággal megnyert választás és a világgazdasági válság mintha meg sem történt volna – a szerk), a DK pedig csak 2011-ben alakult.
A 2014-es és 2018-as kétharmadot a sorvezető szerint az LMP és a Jobbik nyakába kell varrni, mert a két párt nem volt hajlandó részt venni az összefogásban, holott akkor még több szavazójuk volt, mint a DK-nak. (A Jobbikkal való összefogáshoz 2018-ban is nagy levegő kellett, az négy évvel korábban elképzelhetetlen lett volna – a szerk). 2022-ben Márki-Zay Péter volt a közös miniszterelnök-jelölt, aki egy fej-fej melletti állást vesztett el, ráadásul arra kérte Gyurcsányt, ne vegyen részt a kampányban. „Így is történt. Jött az újabb fideszes kétharmad.”
A hosszú érvek is ugyanerre épülnek, csak jó sok számmal, és kellemetlen idézetekkel Márki-Zay Pétertől.
Arra pedig, hogy Gyurcsánynak miért nem kellene lemondania, a következő érveket kapták segítségül: minden ellenzéki párt tönkre ment, amelynek elnökei lemondtak a választások után 2010-et követően. Eltűnt az Együtt, küszöb alatt az MSZP, a Jobbik és az LMP is. A hosszú verzió itt is ugyanez, szintén néhány plusz eredménnyel.
A kisokost szétküldő levélben Varju László arról írt, mint azt bizonyára a levél olvasója megtapasztalta, az elmúlt napokban „sokan kiemelt figyelemmel szervezzük és követjük a közösségi felületen zajló kommunikációt.”
Gyurcsány Ferenc „eddig vitatott, elhallgatott kérdéseket tesz napirenddé”, amiket a vezető DK-s politikusok, képviselők aktívan kommentelnek.
„Megválasztott képviselőként a politikai megállapodásunknak megfelelően feltétlenül számítunk a közreműködésedre.
Ez a folyamat az idődet és a figyelmedet egyaránt igényelni fogja, kérlek teremtsd meg ezt magad számára a közös céljaink elérése érdekében.
A levéllel és a sorvezetővel kapcsolatban telefonon kereste a lap Varju Lászlót, aki végül e-mailben válaszolt. Azt írta, ahogy az a 444-gyel folytatott vitából is látszik, a DK úgy döntött, nyilvánosan is megvitatja azokat a kérdéseket, melyek megvitatásától korábban tartózkodtak. Ez nem egyik vagy másik vezető vitája, hanem a DK-é, így bekapcsolódnak országos és helyi vezetők is, ami politikai közösségként természetes.
Mi készségesen és örömmel teljesítjük a helyi szervezetek azon kérését, hogy a korábbinál rendszeresebben és szervezettebben kapják meg a DK vezetésének álláspontját, amit figyelembe tudnak venni a nyilvánosságban történő megszólalásaik alkalmával.
Varju szerint helyi szervezetek kéréséről van szó, más viszont úgy gondolja, a DK papagájkommandóvá zülleszti megválasztott embereit.
A kudarcos EP-választás után (8 százalék és 2 EP-mandátum) Gyurcsány Ferenc nem mondott le, pedig többen, több irányból javasolták neki. (Magyar Narancs)