A digitális kor nemcsak technológiai forradalmat hozott, hanem új bűnöket is teremtett, amelyek gyengítik az emberi közösségeket, és torzítják az értékeket.
Nagy Róbert könyve, A digitális társadalom nyolc főbűne mélyrehatóan tárja fel a modern technológia árnyoldalait, miközben Puzsér Róbert provokatív és éleslátó kommentárjai társadalmi és kulturális dimenziókkal egészítik ki a technikai elemzéseket.
Puzsér Róbert, aki az elmúlt években Magyarország egyik legmegosztóbb és legmarkánsabb közszereplőjévé vált, hitelességért folytatott küzdelme és szikár őszintesége révén vált a „Puzsér-jelenség” meghatározó alakjává. Nyers, tabudöntögető stílusával nem fél szembeszállni sem a celebkultúrával, sem a modern társadalmi normák kiüresedésével. Ez az elemzői attitűd hatja át Nagy Róbert könyvéhez írt kommentárjait is, ahol a digitális világ mocsarát veszi célkeresztbe, a hamis celebek piedesztálra emelésétől kezdve a felszínes információfogyasztásig.
A könyv részekre bontva tárgyalja a digitális kor technológiáit és nyolc fő bűnét, amelyek között megtalálható a magánélet védtelensége, az információ áradatával szembeni felszínesség és a média elbulvárosodása is. Puzsér majd minden fejezethez hozzáteszi a saját, kompromisszumot nem ismerő meglátásait, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a technológia uralma hogyan torzította el a társadalmi normákat, és hogyan tette a celebeket hősökké a valós értékek képviselői helyett.
Az ezredforduló digitális forradalma alapjaiban változtatta meg mindennapi életünket, hiszen olyan számítástechnikai és távközlési eszközök váltak elérhetővé, mint a számítógép, az internet, a mobiltelefon és a digitális fényképezőgép. Ezek az újítások a kommunikációt, az információhoz való hozzáférést és a tartalomkészítést olyan gyorssá és egyszerűvé tették, amit korábban elképzelni sem lehetett. A világ átalakulása nyomán kialakult digitális társadalom szinte átjáróvá vált két korszak között: az analóg világ értékei fokozatosan háttérbe szorultak, és a technológia uralta korszak vette át a helyüket.
Azonban ez a forradalmi fejlődés nem csak előnyöket hozott. A technológia gyors elterjedése társadalmi szempontból rendkívül romboló hatással is járt. A közösségi média és az internet adta névtelenség mögé bújva az emberek legrosszabb tulajdonságai is felszínre kerültek. Az online kommentszekciók tele vannak gyűlölködő, becsmérlő megnyilvánulásokkal, amelyek elfojtott agressziókat hoznak felszínre. Míg korábban a tanult értékteremtő emberek álltak a figyelem középpontjában, a digitális korszak a semmitmondó, de látványos internetes celebeket emelte piedesztálra. Az értékrendek felcserélődtek, a felszínes tartalmak és a könnyen fogyasztható információk dominánssá váltak, miközben a valódi tudás és hasznosság elértéktelenedett.
E fejlődés eredményeképp a társadalom egyre inkább eltávolodik azoktól a hagyományos normáktól, amelyek korábban biztosítékot jelentettek a közösségi együttélésre. Az értékek helyett az elérhetőség, a látvány és a like-ok száma lett a meghatározó, így az emberek elvesztették a kapaszkodókat egy olyan világban, ahol a valóság és a látszat közötti határvonal szinte elmosódott.
Ez a kötet amellett, hogy a digitális technológia szakmai hátterét mutatja be, segít eligazodni abban a világban, ahol a hitelesség helyett a látszatok uralkodnak. Nagy Róbert szakértelme és Puzsér Róbert kritikus gondolatai együtt olyan olvasmányt nyújtanak, amely megkerülhetetlen 21. századi digitális életünk megértéséhez.
