Mert ő úgy látja, hogy „otthon nagyjából mindenről a nők döntenek”.
Vidnyánszky Attiláról, L. Simon Lászlóról, az iszlámról, a magyar kultúráról és a könyvfóliázásról is kérdezte a Mandiner Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét. Az interjúban Demeter azt mondta, hogy Vidnyánszky Attilát harcostársának tartja, és nem azért állt ki érte nyilvánosan, mert felülről kapta az ukázt (bár valóban érkezett ilyen kérés a Nemzeti Kulturális Tanács tagjaihoz). Szerinte ő és Vidnyánszky azért ennyire érzékenyek a kulturális változásokra, mert a határon túlról jöttek az országba. „Vagyis amikor azt érezzük talán egy lépéssel korábban, mint a körülöttünk lévők, hogy az anyanyelvi, nemzeti kultúra veszélyben van, igenis csatába megyünk” – magyarázta.
L. Simon Lászlóról azt mondta, hogy régi szövetségese, annak ellenére, hogy nem értettek mindig mindenben egyet. „Azért is sajnáltam a felmentését, mert úgy láttam, a Nemzeti Múzeum élén kezdett elég formátumos lenni ahhoz, hogy az intézmény, sőt az egész magyar muzeológia ügyét előrevigye” – mondta.
Kertész Imrét idézve azt is mondta, hogy „az öngyilkos liberalizmus és az iszlám térhódítása együtt Európa halálát fogja eredményezni”. Úgy gondolja, hogy a gázai–izraeli háborúval nem lokális konfliktusról, hanem „egészpályás letámadásról van szó”, és közben nem tudjuk, hogy kik szivárognak be Európába az illegális migrációs útvonalakon. Szerinte az iszlám kultúra teljesen más, mint az európai, ugyanakkor utóbbiról is megvan a véleménye.
„A mostani, liberálisnak hazudott fölénynek sem lehet más a vége. Jön az istenadta nép, és azt mondja, elég volt. Ahogyan korábban nem akartunk sokoldalúan fejlett szocialisták lenni, úgy nem kérünk a ránk erőszakolt multikulti európaiságból sem” – mondta. Úgy gondolja, hogy az LMBTQ-könyvek lefóliázásával semmi probléma nincs, nem más ez, mint amikor a nagy értékű albumokat is lefóliázzák, vagy hogy a tévében korhatáros besorolás alá esnek a filmek.
Azt is mondta, hogy a gyerekeket nem kell érzékenyíteni a másságra, mivel „a gyerekek a legtermészetesebb módon fogadnak el mindenféle másságot, leegyszerűsítve: csak azután kezdenek el buzizni, miután tőlünk, felnőttektől ezt hallották. Vagyis nem őket kell érzékenyíteni, hanem a felnőtt-társadalmat”.
A Mandiner kérdezte azt is: reménykedik-e, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum élén maradhat, amire azt mondta, hogy mivel ő volt az egyetlen pályázó a főigazgatói székre, talán lehetnek óvatos reményei. Tervei között szerepel, hogy a családanyákat szólítja meg az irodalmi-muzeológiai programokkal, mert „ők határozzák meg a család kultúrafogyasztási szokásait: milyen könyvet kapjon a gyerek, melyik színházba megyünk, hova utazunk, és még sorolhatnám. A magyar társadalom kulturális szempontból erősen matriarchális, otthon nagyjából mindenről a nők döntenek” – mondta. (Transtelex)
