Milliókat ad hozzá a következő években a közép-európai népességhez várhatóan az ukrajnai háború.
Emiatt szinte leáll a népességfogyás a régióban, és a magyar mutatókat az is segíti, hogy az ukrán hatás nélkül is már többen jönnek külföldről, mint ahányan távoznak külföldre. A negatív kivétel Románia. Erről szól a Capital Economics elemzése.
Drasztikusan lelassul a népesség fogyása Közép-Európában ebben az évtizedben, és ebben az egyik alapvető tényező, hogy a szomszédunkban zajló háború következtében milliók települnek át a régiónkba – írják elemzésükben a Capital Economics közgazdászai.
Nem csak a háborús hatásról van szó: miközben a közép-európai népesség természetes fogyása folytatódik, az elmúlt öt évben megfordult a régióban a korábban évtizedekig jellemző kivándorlási trend: már többen költöznek haza, mint ahányan elmennek. Ez is segít ellensúlyozni a természetes fogyás negatív hatását. Mindezekből származóan a régió egészében – beleértve a balti uniós tagokat is – megfeleződik a korábban évi átlagos 0,2-0,4 százalékos népességfogyás rátája.
A tanulmány által számba vett adatok több ponton is cáfolják a hiedelmeket, hogy a régióban rosszak lennének a magyar kivándorlási és demográfiai mutatók. Nálunk a népességfogyás üteme évi 0,2-ről 0,1 százalékra fékeződhet a 2020-as években, ami az átlagosnál jobb teljesítmény lenne. A ki- és bevándorlás egyenlege pedig Magyarország esetében kedvezőbb volt már a 2010-es években is, mint a régió legnépesebb országaiban: Lengyelországban, Romániában és Csehországban.
Ami miatt Magyarországon mégis nagyobb volt a népességfogyás, mint a cseheknél vagy a lengyeleknél, az a gyorsabb ütemű természetes fogyás, tehát a születések és a halálozások negatív egyenlege. A csehek és a lengyelek esetében az utóbbi várhatóan durván romlik a 2020-as években. A csehek esetében annyira, hogy lenullázza náluk is egyre javuló ki- és bevándorlási mérleg többletét.
A lengyeleknél nem: náluk még növekedhet is évi átlag 0,1 százalékkal a népesség ebben az évtizedben. Ehhez igen jelentősen hozzájárul, hogy hozzájuk költöznek a legtöbben a véráztatta Ukrajnából, a becslések szerint 2022 és 2029 között 1,1 millióan. Románia esetében ezt a beáramlást 350 ezer, Magyarországon kétszázezer főre becslik.
Az évtized folyamán a becslés szerint a 10 közép-európai országból mindössze kétszázezer fővel többen költözhetnek el többen a bevándorlóknál – az ukrán hatás nélkül számolva –, szemben a 2010 és 2019 közti 920 ezerrel. A legnagyobb migrációs többletre Magyarországon számítanak a közgazdászok, Liam Peach és Harry Chambers, akik az ENSZ adataira építették elemzésüket. Ezt azonban „megeszi” a továbbra is jelentős természetes fogyás.
Romániában mérséklődhet a 2010-es években a miénknél is nagyobb természetes fogyás, ettől azonban a teljes népesség fogyása még így is kétszer gyorsabb lehet, mint a magyar, mivel náluk várható a legkisebb migrációs többlet.
A számok teljes mértékben cáfolják a hiedelmet, hogy a régióban Magyarország volt a vesztese a nyugatra vándorlásnak. Az ellenkezője az igaz. Horvátország, Románia és Lettország népessége több mint 10 százalékkal csökkent 2000 óta, több mint felerészben a kivándorlás miatt. Kevésbé csökkent az észt, a litván és a lengyel népesség, de a kivándorlás náluk jelentős mértékben hozzájárult a népességfogyáshoz.
Ezzel szemben a ki- és bevándorlás egyenlege a csehek, a magyarok és a szlovákok esetében pozitív volt, a következő években pedig ezen a téren hazánk kiugróan jól teljesíthet.
Az elemzés megemlíti még, hogy az ukrán hatástól eltekintve nem érdemes a külföldiek jelentős betelepedésére számítani a következő években Közép-Európába. Bár egyes országok – mint Románia – növelték a külföldieknek adott munkavízumok számát, a bevándorlás mértéke a régió lakóinak hozzáállásától függ, és ezek az országok „történelmileg elég ellenállónak bizonyultak a bevándorlással szemben. Ehelyett, a változás java valószínűleg a kisebb kivándorlásból származik majd” – következtettek a közgazdászok. (vg.hu)