Ezek még mindig csak „finom” lépések, jelzések és figyelmeztetések
Itt a válasz a tusnádfürdői amerikaellenes beszédre és a svéd NATO-csatlakozás újabb akadályozására.
Ezek még mindig csak „finom” lépések, jelzések és figyelmeztetések, de ezeket összefüggésben kell látni. Orbán izmozhat Amerikával, de ezzel csak veszíthet, a magyar emberek kárára. Orbán ostoba viselkedése kiváltja az amerikai szankciókat, amelyek egyre erőteljesebbek és egyre durvábbak lesznek. Normális ember, egy miniszterelnök, a NATO tagjaként egy olyan amerikaellenes beszédet nem mond, mint amilyet Orbán Tusnádfürdőn. Felszólította Amerikát, hogy ismerje el Kína fölényét és adja meg magát Kínának. Akadályozza a svéd NATO-csatlakozást. Normális?
Amerika válaszol ezekre a kihívásokra. Ezeket a válaszokat pedig Orbánnak köszönhetik a magyarok.
Az amerikai vízummentességi program korlátozásának okai egyértelműek, a felelősség a magyar államé, amely nem felel meg az ESTA követelményeinek, mert az egyszerűsített honosítással adott magyar állampolgárság biztonsági kockázatot jelent. Senki nem tudja, kik állnak egymillió új magyar útlevél mögött. Ezért az amerikai lépés jogossága vitathatatlan. Ezt azonban megtehették volna bámikor az elmúlt tíz évben, ez a biztonsági kockázat már régóta fennáll. Ezért nem tévednek nagyot azok sem, akik a szankciónak számító lépés mögött időzítést keresnek.
Egy nappal azután jelentette be az amerikai kormány a vízummentességi kedvezmény korlátozását Magyarországgal szemben, hogy Orbán Viktor újra megakadályozta a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. Az Orbán által kézzel vezérelt Fidesz-frakció távolmaradt a rendkívüli parlameti ülésről, ahol erről szavazhattak volna. Annak ellenére, hogy a NATO-csúcson Orbán ezt megígérte, és Szijjártó a sok hazudozás után ezt csupán tecjhnikai kérdésnek nevezte, nem jelentek meg a szavazáson. Ennek üzenetértéke van. Ez Amerika megtámadása, s nem maradt el a válasz.
Másnap Amerika korlátozta a magyar állampolgárok vízummentes beutazását az Egyesült Államokba. Ez nem csupán gesztus kérdése, ez nagyon sok magyarnak súlyos problémát okoz majd az eddigiekhez képest. Ez mindenképpen egy Magyarországgal szembeni amerikai szankció, aminek a jogossága nem vitatható, de az időzítése alapján egyértelműen az Orbán-kormány ellenséges magatartására adott válasznak tekinthető. David Pressman figyelmeztette Magyarországot, el kell döntenie, melyik oldalon áll. Amerika pedig láthatóan eldöntötte, hogy a kettős játékot nem tűri.
Az első szankció az orosz kémbank eltávolítása volt Budapestről. Erre először a szokásos bugris sudribunkó stílusukban reagáltak, és amikor megtudták, hogy ha nem lépnek ki belőle, akkor újabb kemény lépés következik, amely egy hónap alatt romba dönti a magyar államot, akkor sürgősen hangot váltottak és azonnal kiléptek az orosz kémbankból, amely így megszűnt Budapesten. Orbán azonban soha nem változik, soha nem tanul, és soha nem tartja be a szavát. Szokása szerint tovább folytatta az Amerikával szembeni szemétkedéseit.
Ne feledkezzünk meg a remekbe szabott Tusnárdfürdőn elhangzott beszédről, amelyben Orbán kvázi megadásra szólította fel Amerikát Kínával szemben. Ekkora pofátlanságot nem engedhet meg egy ország miniszterelnöke a világ elsőszámú hatalmával szemben, amely a biztonságát garantálja. Az Orbán-kormány kulturális minisztere röviddel előtte azt mondta, hogy Amerika egy halott, amelynek csak a körme nő, de már nincs lélek benne. Ezt az embert pedig nem rúgták ki azonnal a magyar kormányból. Így csak Észak-Korea diktátora beszélhet Amerikáról, nem a szövetségese.
Orbán továbbra is oroszpárti és amerikaellenes uszítást folytat. Ígérete ellenére újra megakadályozta a svéd NATO-csatlakozás elfogadását, ami Amerikának, a NATO-nak és a demokartikus világnak rendkívül fontos az agresszor orosz állammal szemben, amikor az éppen hódító háborút folytat. Ez nem játék, és Orbán piszkoskodása nem fér bele a szövetségi rendszerbe. Orbán még játszhatja az eszét, szemétkedhet Amerikával, de lassan be kell látnia, hogy ezúttal Amerikának van egy igazi nagykövete, aki nem beszél a levegőbe, és az amerikai kormány áll mögötte.
A svéd NATO-csatlakozás elfogadásának újabb halasztása után másnap megérkezett az amerikai válasz. Ez olyan gyors volt, hogy minden értelmes ember biztos lehet abban, hogy Amerikának van egy menetrendje. Csőre vannak töltve az Orbánnal szembeni szankciók, amelyeket egyenként bejelentenek, ha Orbán tovább ellenségeskedik Amerikával, a NATO-val és a Nyugattal szemben. Ez azt jelenti, hogy Orbánnak minden aljassága egy döntés és választás Amerika, a Nyugat, illetve az oroszok és a keleti diktatúrák között. Amerika pedig ezekre a döntésekre válaszol.
Orbán nem teheti meg azt Amerikával szemben, amit az EU-val szemben megtesz. Nem lehet bent is, meg kint is, nem lehet ellenség a szövetségen belül, mert Amerika ezt biztonsági veszélynek látja, s nem engedi meg. Ha Orbán ellenséges Amerikával, ezt megteheti, de akkor annak következményei vannak. Magyarország és a magyarok isszák meg a levét. Amerika nem köteles eltűrni egy pitiáner diktátor szemétkedéseit és aljasságait, az alantas amerikaellenes beszédeit, uszításait, az oroszpárti és a kínai propagandát és az ezzel összhangban levő politikát a szövetségen belül.
Ne feledjük, hogy a kínai gazdasági kapcsolatok, a kínai benyomulás, a kínai akkumulátorgyárak, nem csupán gazdasági, hanem politikai és biztonsági kérdések is. A kínai pénzzel együtt jön a kínai politikai, ideológiai és hatalmi térnyerés. Ennek egyik jele a tusványoson előadott kínai propaganda, méghozzá amerikaellenes és nyugatellenes tartalommal. Ezek ellenséges lépések az Egyesült Államokkal szemben. Egy ellenséges országnak pedig nem jár korlátlan vízummentesség, különösen akkor, ha az még biztonsági kockázatot is jelent.
Magyarországnak nincs esélye, hogy ez megváltozik, mert Orbán soha nem fog megváltozni. Ha kap egy sallert, akkor behúzza a nyakát, aztán szemétkedik tovább. Ennek vége pedig borítékolható. Ki fogja rúgatni Magyarországot az EU-ból és a NATO-ból is. Orbán téved, ha azt képzeli, hogy a 2024-es elnökválasztás megváltoztatja Amerika viszonyát Magyarországhoz, ha nyer Trump vagy egy másik őrült fasiszta. Trumpnak, mint amerikai elnöknek, nincs abszolút hatalma, és Amerikában a konzervatív tábor soha nem lesz oroszbarát és Kínának sem fogja megadni magát.
A külügyben pedig ott maradnak a csőre töltött szankciók egy kormányváltás után is. Orbán soha nem fogja Amerikát irányítani és ugráltatni, főleg ilyen amerikaellenes beszédekkel. Nincs esélye Amerikával szemben. Ellenségeskedhet Amerikával, eltávolodhat Amerikától, de akkor annak viselnie kell a következményét. Amerika elengedi Orbánt, David Pressman azt mondta, hogy választás előtt áll Magyarország. El kell döntenie Magyarországnak, ki mellett áll. Amerika ezt a döntést tiszteletben tartja, s ennek megfelelően reagál. Ez Orbán döntése.
Most például Amerika helyett lehet kedvezményesen utazni Oroszországba. Ez mindent elmond arról, hogy mi történik, és mi vár a magyarokra. Ideje lenne, ha észrevennék. (Amerikai Népszava)
