Most először forintosították.
Az Orbán-kormány saját hatáskörben megváltoztatta a 2024-es költségvetési hiánycélt, noha a jogszabályok szerint ez csak a törvénymódosítással és parlamenti jogkörrel lehetséges. Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot (PM), hogy ez mikorra történhet meg, de a tárca eddig nem válaszolt. Más érdekességet is tartalmazott a szaktárca csütörtöki adatközlése, a PM ugyanis most először forintosította az éves hiányemelést, amiből kiderült, hogy decemberre 3982 milliárd forintos deficitet vár, ami 1468 milliárdos emelést jelent a korábban tervezetthez képest.
Eddig annyi volt tudható, hogy a kabinet az év végére várható hiányt már korábban megemelte a GDP 2,9 százalékáról a bruttó hazai termék 4,5 százalékára. Áprilisban újabb 276 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így a hónap végén az idei deficit elérte a 2597 milliárd forintot, ami a 2024-es engedélyezett korábbi 2,9 százalékos hiány 103, míg a megemelt 4,5 százalékos hiány 65 százaléka lett.
Az április végi 2597 milliárdos hiány ugyan messze meghaladja tervezetet, de elmarad mind a tavalyi, mind a 2022-es áprilisi adattól. Igaz, előbbitől csak 100 milliárd forinttal, ami lassú konszolidálódásra utal. Ezt erősítheti, hogy míg áprilisban az egyhavi hiány 276 milliárd forint volt, márciusban 617, februárban pedig egyetlen hónap alatt 1758 milliárd volt a deficit, vagyis a havi hiány egyre csökken. A magas deficitet egyes kiadások elszállása, és az adóbevételek elmaradása okozta.
A bevételi oldal kálváriája közismert. A lakossági fogyasztás tavaly összeomlott a magas infláció miatt, ami tavaly 1000 milliárdos áfakieséssel járt. Idén az első négy hónapban 2442 milliárd forint áfa folyt be, ez 3,1 százalékos növekedés, ami 73 milliárd forinttal több a tavalyi adatnál. Mindeközben az infláció 3,7 százalék volt, vagyis a bevételek reálértéke minimálisan csökkent. Nagy változást az április sem hozott. Az egyhavi bevétel 797 milliárd forint volt, ez 3,7 százalékos növekedést takar egy év alatt, ami megegyezett az inflációval. Vagyis a bevételi oldalon nyoma nincs a robbanásszerű változásnak.
Kiadási oldalon kiugró mértékben terhelték meg a költségvetést az államadóssággal kapcsolatos kiadások.
Az első négy hónapban 1507 milliárd forintnyi kamatot – a GDP közel 2 százalékát – fizettette ki az állam a hitelezőinek, jelentős részben a magyar háztartásoknak. Ez 548 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál, ami a magas kamatok miatt alakult így. A PM közlése szerint a nagy kamatfizetések az év elejére estek, vagyis arra lehet számítani, hogy ezek a kiadások az év hátralévő részében kisebb mértékben emelkednek.
Másik nagy közpénzzabáló tétel a rezsicsökkentés. Ugyan a nemzetközi energiaárak a tavalyi szintek töredékére estek, a magyar állam még mindig százmilliárdokat költ energiatámogatásokra. A lakossági „rezsicsökkentésre” az első négy hónapban 540 milliárd ment el, ami elmarad a tavalyi 847 milliárd forinttól. Szintén hatalmas kiadásokkal járt az állami cégek, az ingatlanvagyon működtetése, támogatása, amire csak az első négy hónapban 663 milliárd forintot költöttek. Itt lett volna lehetőség spórolásra.
Zároltak 675 milliárd forintnyi beruházási kiadást, ezzel akarják megúszni az idei költségvetési kiigazítást. Az elemzők megosztottak, hogy a június 9-i választások után lesznek-e további kiigazító intézkedések. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy, a héten megjelent cikkében arról írt: nem, mert az veszélyeztetné a megindult gazdasági növekedést. Az elemzők többsége szerint
a 675 milliárdos beruházási kiadás zárolásával nem érhető el
a megemelt hiánycél. (Népszava)
