Szolid 54 milliárd forintos többlet keletkezett januárban a költségvetésben, amennyiben nem utal 226 milliárdot Brüsszel, már most nagy baj lenne.
Januárban általában jelentős, 100-200 milliárd forintos többlettel nyit a költségvetés, és általában ez az év utolsó hónapja, amikor nincs hiány. Így indult az idei év is. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 54,4 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat. Januárban folyik be büdzsébe decemberi, karácsonyi forgalom áfatöbblete, és a decemberben kifizetett jutalmak és a rendes bérek után dukáló szja is. A januárnak ezek miatt erős többlettel kellene zárnia. (Nem mindig van ez így. Tavaly brutális, 143 milliárdos hiánnyal kezdte az évet a kormány, el is úszott a 2023-as költségvetés.) A decemberi kiskereskedelmi forgalmi adatokból már látható volt, hogy a karácsonyi forgalom alulról megközelítette az előző évit, így az áfa oldaláról jó hónapot zárhatott a büdzsé. (PM most előzetes hiányadatokat közölt, a részletekből szemezgetett, a végleges adatokra várni kell.)
A közleményből nem derül ki, hogy miként alakultak az adóbevételek, viszont azt megemlíti a szaktárca, hogy az első hónapban 226 milliárd forint uniós támogatás utalt az Európai Bizottság, ami 191 milliárddal magasabb tavaly januári összegnél.
Ha ez a pénz nem érkezett volna, jelentős hiánnyal kezdte volna az évet a kormány.
Az uniós pénzek további sorsa bizonytalan: a Bizottság a korábban zárolt, de decemberben feloldott pénzeket már elküldte. További utalások egyelőre nem várhatóak. A közleményből az is kiderül, hogy januárban a költségvetésből 181,3 milliárdot utaltak rezsitámogatásokra, januárban a nyugdíjakat hat százalékkal emelték. Így az egyhavi kifizetésre 475,6 milliárd forint ment el, míg egészségügyi kiadásokra ennél lényegesen kevesebbet, 196,9 milliárdot költöttek.
A januári évkezdet nem túl biztató, ráadásul a kormány egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy a tavaly júliusban elfogadott 2024-es költségvetést végrehajtsa.
A parlament a kormánynak 2515 milliárd forintos hiányt engedélyezett, ami a tavalyi 4593 milliárd forintos deficit után gyakorlatilag elérhetetlen. A kormány nem is tekinti céljának a költségvetési törvény végrehajtását. Egyértelműen erre utalt a több kérdésben egymással vitázó Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. A pénzügyminiszter szerint a tavalyi GDP arányos 6 százalékos hiány csak két év alatt felezhető meg, vagyis csak 2025-re teljesítik azt a tervet, amit 2024-re írna elő a törvény.
Nagy Márton még ennél is lazább költségvetési pályát rajzolt fel. Az idén GDP arányosan 4,5 százalékos, 2025-re 3,7 százalékos hiányt szeretne elérni. A laza költségvetéssel a kormány és Nagy Márton a növekedést szeretné serkenteni, ami az újfent inflációt okoz. A magas kamatkiadások miatt nyomást helyeződik az állampapírpiacra és a forintra. Az EU pedig túlzott deficit eljárást indít azon országokkal szemben, amelyek 2024-től nem tudnak 3 százaléknál alacsonyabb hiánnyal működni.
A 2024-es költségvetés módosításra szorul, de nincs jele, hogy a kormány a törvényt újból a parlament elé akarja vinni, és a Költségvetési Tanács sem emelte fel a szavát ennek érdekében.
A kormány egyelőre rendeleti úton kezdte meg a törvény 2024-es módosítását. Az elmúlt 5 hétben több határozatban több száz ponton módosította azt a kabinet, létrehozva olyan előirányzatokat, amelyek nem szerepeltek a költségvetésben. Ilyen a tanárok béremelésre szolgáló tétel. A határozatok eredményeként 445 milliárd forintnyi átcsoportosításáról már döntött a kormány. (Népszava)