A figyelmeztetések ellenére próbálja meg elhitetni az Orbán-kormány, hogy idén legyőzi az inflációt, ám a valóság ettől nagyon messze van. A megoldást uniós pénzek érkezése jelentené.
Az infláció nincs még legyőzve, nem rogyott térdre, nem múlt ki. Nagyon veszélyes, ha elhitetjük magunkkal, hogy az idei év az infláció legyőzésnek az éve volt – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társasági (MKT) és a Költségvetési Tanács (KT) konferenciáján.
Az év végén 8 százalékra csökken az infláció, 2024 egészében is 6 százalék várható, de csak abban az esetben, ha kormány nem kezd erőszakos gazdaságösztönzési politikába – figyelmeztetett a kutató. Ráadásul az infláció folymatosan romboló hatása, a megemelkedett árszínvonal tartósan velünk marad.
Az infláció csökken, nem az árak
- mutatott rá egy lényeges problémára Palócz Éva. A magyar árszínvonal olyan magas lett az elmúlt egy évben, hogy a kiskereskedelmi forgalom egy része elszivárog az országból. A kutató szerint aki teheti – bármelyik országhatár 50 kilométeres körzetében lakik, külföldön intézi a vásárlásait, akár Ausztriában is. A kiskereskedelmi forgalom példátlan mértékű – 10 százalékot közelítő – visszaesésében ez is szerepet játszhat, ráadásul tartós lehet a gond.
Hasonlóan vélekedett Baksay Gergely az Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdásza, aki szerint az infláció letörése megoldás lehet a gazdasági növekedés és a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására. Az elmúlt hónapokban végbement inflációs krízis hosszú árnyékot vett a költségvetésre:
az elmúlt hónapban megdőlt az tétel, hogy az infláció jót tehet a költségvetésnek az extrabevételeken keresztül
- fogalmazott. A jegybank számításai szerint idén a fogyasztás visszaesése miatt a tervezett 16 százalékos növekedéssel szemben mindössze 0,1 százalékkal lesznek magasabbak az áfa-bevételek, s ez az egy tétel 900 milliárd forinttal emeli az idei hiányt – mondta Baksay Gergely. A főközgazdász szerint csak szigorú kiadási kontrollal tartható a kormány új, megemelt 5,2 százalékos GDP-arányos hiánycélja, de a jövő évi 2,9 százalékot is kockázatok övezik.
Kifosztotta az embereket az infláció, a háztartásokat elszegényítette – csatlakozott kollégáihoz Pulay Gyula. Az Állami Számvevőszék vezető közgazdásza szerint is el kell felejteni azt a tételt, hogy az infláció gerjesztése segítené a költségvetést. A közgazdász szerint nincs közvetlen kapcsolat az infláció emelkedése és az áfabevételek alakulása között, az áfabevételek kizárólag a kiskereskedelmi forgalomtól függenek.
A magas infláció nemcsak a lakosságot fosztotta ki, de láthatóan felborította az államháztartási folyamatokat is. Ugyanakkor a konferencia résztvevőinek egyhangú álláspontja szerint hiba lenne mesterséges növekedésösztönző gazdaságpolitikához nyúlni, ez tovább rontaná az államháztartás helyzetét, az inflációcsökkenés ellen hatna, ami magyar gazdaság leminősítéshez és a forint leértékelődéséhez vezethet. Ezért is hiba sürgetni a jegybankot a gyors kamatcsökkentésekre is, pláne a jelenlegi nemzetközi kamatkörnyezetben.
Miközben a kormány ráolvasással a hitelezés felgyorsításával igyekszik beindítani magyar gazdaságot, lenne egy kézenfekvő megoldás:
kiegyezés Brüsszellel, a jogállamiság helyreállítása, valamint az uniós pénzek lehívása, ez a valódi nemzeti érdek.
Ha Magyarország megkapná a tervezett 10,4 milliárd eurós (4000 milliárd forintos) Helyreállítási Támogatásokat (RRF) és az RePowerEU programból kért támogatást és hitelt, akkor a 2024-2027 között az éves átlagos gazdasági növekedés 1,5 százalékponttal lenne magasabb az alappályához képest – ismertette elemzését Halmai Péter akadémikus, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke. Ez a becslés ráadásul konzervatív becslés, a szerzője nem számol a támogatások által keltett növekedés tovagyűrűző hatásaival, és a RePowerEU programból az elmúlt hetekben igényelt többlettámogatásokkal sem.
Halmai Péter szerint bár korlátozott forrásokról van szó, az mégis „brutális erejű fiskális impulzust adna a magyar gazdaságnak, annak egyensúlyrontó hatása nélkül”. Az uniós támogatások ugyanis nem hogy rontanák, de a tőkebeáramlás révén javítják a folyó fizetési mérleget (tőkemérleget) és a költségvetést érintetlenül hagyják. A közgazdász szerint ráadásul ezen uniós támogatások felhasználása nemzeti érdek, hisz az a recesszióból való kilábalás eszköze lehet. Ráadásul
az EU-s pénzek hatékony elköltése a növekedés minőségét is javítanák, hisz a zöld átmenetet és digitális átállást is támogatnák
– mondta Halmai Péter, utalva arra, hogy az újonnan érkező pénzek nyilvánvalóan nem betonba mennének, mint ahogy történt az elmúlt évtizedekben Magyarországon az uniós pénzek jelentős részével. (Népszava)
