Az Orbán-kormány semmit nem bíz a véletlenre az osztrák Kurier szerint. A napokban Brüsszelben kopogtatnak német és osztrák cégek amiatt, hogy ki akarják szorítani őket Magyarországról. Korántsem ez az első eset, hogy ilyesmiről esik szó.
„Semmit sem bíznak a véletlenre, egész ágazatokat vesznek célba” – ezt mondta egy érintett cég képviselője az osztrák Kuriernak és más médiumoknak arról, hogy az Orbán-kormány szisztematikusan ellehetetleníti osztrák és német cégek működését Magyarországon.
A lap szerint osztrák és német cégek egy csoportja a napokban azzal a panasszal kopogtat a brüsszeli döntéshozóknál, hogy az Orbán-kormány intézkedéseivel el akarja űzni őket. Egyebek mellett említik az élelmiszer-kiskereskedelemre kivetett különadót, amit a lap szerint kifejezetten az osztrák és a német cégekre szabtak.
A hat nagy láncnál (Spar, Auchan, Aldi, Penny, Lidl, Tesco) 2022-ben már alig volt nyereség, a befizetett különadó a többszörösére nőtt, a hat szereplő által befizetett összeg megközelítette a 130 milliárd forintot. A kereskedelemre kivetett ilyen-olyan különadók sokkal kisebb mértékben érintik a hazai élelmiszerláncokat: a CBA, a Coop és a Reál üzletei ugyanis nem egy kézben vannak, hanem egymástól kvázi független láncoknak tekinthetők, így bevételeik – bár egy brandről van szó – nem adódnak össze, mint a fenti láncoknál. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a kormányzati intézkedések és a különadók miatt volt nagyobb az élelmiszerek drágulása nálunk, mint Európa más országaiban.
Karoline Edtstadler, Ausztria európai és alkotmányos ügyekért felelős minisztere megerősítette a lapnak, hogy ezek az önkényesnek tűnő politikai lépések a napirenden vannak:
Ausztriában vannak olyan nagyvállalataink, amelyek tömegesen szenvednek emiatt.
Mint írják: a magyar döntéshozók azokat az ágazatokat vették célba, amelyekben a külföldi vállalatok dominálnak, ilyen például a cement- és építőanyagipar. Az Orbán-kormány 2021 júliusában különadót vetett ki fontos nyersanyagok, például a homok és a kavics kitermelésére. Ennek lényege, hogy bevezettek egy fix árat, ezt túllépve a forgalom – tehát nem a nyereség – után 90 százalékos adót kell fizetni.
Említik az extra szén-dioxid-adót is, amely már bevezetésekor erős reakciókat váltott ki. A kormány 2022 júliusában vezette be az úgynevezett szén-dioxid-kvótára vonatkozó adót, valamint a tranzakciós díjat, amivel a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó építőipari, vegyipari, szeszipari, illetve olajfinomító létesítményeket terhelte meg. A Kurier szerint ez teljesen ellentétes az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerével, korábban erről beszélt Bige László is az RTL Híradónak, amikor kiderült, hogy a Nitrogénművek bedőlhet a terhek miatt. Az adó bevezetése után az Európai Cementipari Szövetség egyik tagja, a CeMBeton is közölte: a tranzakciós díj és a szén-dioxid-kvótaadó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra.
Néhány hónappal a bevezetés után 2022 októberében Orbán Viktort Berlinben német cégvezetők szembesítették aggodalmaikkal: egyes szektorokban úgy érzik, nem látják őket szívesen. A nehézségek között sorolták fel a szektorális különadókat, az engedélyezési és közbeszerzési eljárások átláthatatlanságát, valamint azt, hogy nincs fair hozzáférésük az igazságszolgáltatáshoz.
Egy meg nem nevezett német vállalkozó a Kuriernak azt mondta: így csak veszteséget lehet termelni. Ráadásul a magyarországi homok- és kavicsbányákra kiírt pályázatokon következetesen figyelmen kívül hagyják őket. Egy évtizedek óta Magyarországon működő cég képviselője szerint több tucatszor pályáztak már engedélyért, de egyszer sem kapták meg azt, pedig a megajánlott összeg nem lehetett probléma.
A politikailag jól beágyazott cég, amely végül megkapta az engedélyt, nagyságrendekkel kevesebbet ajánlott.
Amint ez a lehangoló felismerés megszületik, érkezik egy magyar vételi ajánlat, ami ugyan a cég piaci értéke alatt van, de éppen elég jó ahhoz, hogy „megússzuk egy feketelevessel”. A lap szerint most sok külföldi cég ezt az utat választotta. Ennek pedig a szomszédban is lehetnek következményei, Ausztria ugyanis Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a magyarországi osztrák befektetők globális összehasonlításban a harmadik helyen állnak.
Mindez egyértelműen szembemegy az Európai Unió belső piacának elveivel – állítják a megszólaló vállalkozók, akik már számos panaszt nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához, Luxembourgba. Ott azonban lassan őrölnek a malmok, ahhoz mindenképpen, hogy Orbán stratégiájával szembe lehessen szállni.
Hasonlóan ahhoz, amivel Budapest más uniós büntetőeljárásokkal szemben védekezik: ha egy törvényt a brüsszeli hatóságok célba vesznek, egyszerűen elfogadnak egy újat, ugyanolyan tartalommal
– áll a cikkben.
Visszautasíthatatlan ajánlatok
Nem ez az első alkalom, hogy német cégek azt állítják, hogy következetesen ki akarják szorítani őket, kormányzati lépésekkel megsegítve. Tavaly áprilisban a német Spiegel írt arról, hogy előbb ellehetetlenítenék, majd elűznék a német cégeket és érdekeltségeket Magyarországról, szinte maffiamódszerekkel. Példát is hoztak: a Heidelberg Materialst és a Schwenk Zementet is megkereste egy Orbán-közeli magyar vállalkozó. Ajánlatot tett, miszerint a „szakmai spektrumuk” kiszélesítésének keretében felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t. A lap szerint a magyar fél úgy gondolta, visszautasíthatatlan ajánlatot tett, a cég pedig útban van a magyar kormány gazdasági érdekeinek. (rtl.hu)