A fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalóktól gyakran 1-1,5 millió forintot is elkérnek a külföldi toborzócégek. Így az első itt töltött hónapokban gyakorlatilag azért dolgoznak, hogy az adósságukat törlesszék.
Arról nemrég mi is beszámoltunk, hogy reklámfilmekkel, közösségi médiás kampányokkal toboroznak vendégmunkásokat Magyarországra a Távol-Kelet országaiból, elsősorban a Fülöp-szigetekről és Indonéziából.
A VálaszOnline most átfogó körképet adott arról, mennyi fizetésért és milyen feltételekkel várják Magyarországra a vendégmunkásokat.
Mint írják, az akkumulátorgyárak és néhány élelmiszeripar cég jellemzően azért alkalmazza a távoli országok munkásait, mert a betanított munkára magyarok már csak elvétve jelentkeznek, miután nyugatabbra ugyanezzel a munkával sokkal több pénzt tudnak keresni.
Alig két év alatt több mint kétezer ember érkezett hazánkba a Fülöp-szigetekről és Indonéziából. A portál a fülöp-szigeteki Peridot munkaerő-közvetítő oldalán lévő hirdetések harmadának böngészése után azt látta, hogy változatos munkakörökbe keresnek embereket:
- pék, 35 év alatti férfiaknak, nettó fizetés 220 ezer forint
- koreai–tagalog tolmács (a tagalog egy Fülöp-szigeteken beszélt nyelv) egy dél-koreai tulajdonban lévő magyarországi gyárba, ahol már számos fülöp-szigeteki dolgozik
- mosogató, csak 30 év alatti férfiaknak
- autóülés-gyártósorra betanított munkás, csak olyan férfiaknak, akik képesek 40 kilót emelni
- fröccsöntőgép-kezelő, legalább 170 centiméter magas férfiaknak marós
- autógyári munkás, 3 műszakban, nettó fizetés 280 ezer forint
- masszőr, csak 35 év alatti nőknek
- szállodai takarító
- szakács.
A munkaadók azért preferálják ezt a két országot, mert tapasztalataik szerint az innen származó emberek nem fogyasztanak sok alkoholt (a muszlim indonézek egyáltalán nem), nem agresszívak (a kirgiz vendégmunkások körében pl. gyakoriak a durva verekedések), nem tűnnek el (mint sok vietnámi és mongol) és szorgalmasan dolgoznak – derítette ki a portál.
Utóbbinak több oka is van. Egyrészt a magyarországi munkavállalásért Indonéziában és a Fülöp-szigeteken sokszor jelentős összeget, 1–1,5 millió forintot is elkérnek, amit a jelentkezők jellemzően hitelből fizetik, azaz durván eladósodva érkeznek Magyarországra.
Azaz az adósságuk egyfajta garancia arra, hogy mindenképpen letöltik a kétéves itt tartózkodást. Másrészt a munkások túlnyomó többsége nem beszél más nyelven az anyanyelvén kívül, így nem járnak el szórakozni, moziba, társaságba, kultúrájuk miatt alig (vagy egyáltalán nem) isznak alkoholt, családi problémák pedig egyáltalán nem szokták őket kivonni a munkából, hiszen családjuk adott esetben több mint 10 ezer kilométerre tartózkodik. Anyagi helyzetük és ráérő idejük miatt szívesen és sokat túlóráznak, ráadásul a jelentkezőknek sokszor jelentős túlórapénzeket is ígérnek – írja a VálaszOnline.
Nem utolsósorban az Európában régebb óta jelen lévő vietnami munkaerővel szemben az indonézek és fülöp-szigetekiek kevésbé szervezettek, és kiterjedt hálózattal sem rendelkeznek, ami garancia arra, hogy megérkezésük után nem állnak tovább egy másik, jobban fizető EU-s országba.
A FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere)-számok miatt nincs is érdemi mozgás a munkahelyek között, nincs szabad munkaerőpiac a vendégmunkások előtt. Aki eltűnik, azt elvben örökre kitilthatják az egész EU-ból.Az indonéz és filippínó munkaközvetítők többek között a Samsung és a Continental gyáraiba toboroznak, de népszerűek a Gémtech és a Bio-Fungi üzemei, illetve élelmiszer-feldolgozók is. Sok fiatalnak szakmai gyakorlatnak is elszámolják a magyarországi munkát.
A portál közlése szerint az átlagbér hivatalosan Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is a magyarországi kétharmada: 266, illetve 240 ezer forint, míg itthon 392 ezer, ám, ahogy az itthoni, úgy az ottani számok is csalókák. Indonézia szegényebb régióiban például a minimálbér az 50 ezer forintot sem éri el. Egy népszerű fülöp-szigeteki vlogger nettó 230 824 ezer forintos fizetési papírral büszkélkedik, egy másikuk pedig arról számol be, hogy 233 ezer forintot keresett az egyik hónapban.
Jól látható, hogy ez az összeg töredéke annak, amennyi adóssággal átlagosan Magyarországra érkeznek.
A munkát jellemzően két nagy munkaközvetítőn (a fülöp-szigeteki Peridoton és az indonéz Markidzsán) keresztül kapják. A munkavállalók átvilágításon is átesnek, ezután kezdődik az itteni életük megszervezése.
A VálaszOnline teljes cikkét ide kattintva lehet elolvasni. (szmo.hu)