Egyre inkább az akciókat keresik a magyarok a zöldségek esetében is, viszont ennek ellenére még nem fogyasztunk kevesebbet paradicsomból és paprikából.
Annak ellenére, hogy a költségek jelentősen megnövekedtek, elfogadható évet zár az 500 zöldségtermelőt tömörítő szakmai szervezet, a DélKerTÉSZ - ez hangzott el mai sajtótájékoztatójukon. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai ebben az évben eddig 56 ezer tonna zöldséget adtak el, ami éves szinten 13,3 ezer tonnával több az egy évvel korábbi adathoz képest. A frisspiaci termékek 25 ezer tonnát tettek ki, az ipari zöldségek és növények összesen 31 ezer tonnát jelentettek.
Nagypéter Sándor, a szövetkezet elnöke elmondta: a magyar boltokban egyre több szentesi zöldséggel találkozhatnak a vásárlók, és ezt mindenképpen pozitívumként értékeli.
Az első kilenc hónapban 7 százalékkal nőtt a beszállított mennyiség a belföldi áruházláncok felé. A növekedés egyes láncoknál elérte a 40 százalékot. Látszik azonban az a tendencia is, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, és sokkal inkább az akciókat keresik a zöldségeknél és gyümölcsöknél is. Fogyasztáscsökkenés viszont egyelőre nem történt, az árral lehetett kompenzálni
- mondta az elnök. Elárulta azt is, hogy bár valóban volt árnövekedés a paradicsom és paprika esetében, de egyáltalán nem akkora, mint más (nem zöldség-gyümölcs) termékeknél, melyek ára rakétázott a boltokban. Sőt, még olyan termék is volt, amelynek az ára folyamatosan csökkenni tudott.
A fürtös paradicsomnál deflációs folyamat volt megfigyelhető, a paprika esetében a most ősi árak elmaradnak a tavalyiaktól. A termelők szempontjából azonban el fog jönni egy lélektani határ, ameddig gazdaságosnak tudják ítélni a termelést, hogy meddig lehet csökkenteni az árakat. Ez pedig különösen igaz lesz a hidegebb hónapokra, ekkor a termelés fűtött fóliákban történik, és ezek fenntartása költséges. A jövő év első fele tehát nehéznek ígérkezik
- mondta el Nagypéter Sándor elnök a várható folyamatokról.
Túl sok az adminisztráció
Expozéjában Nagypéter Sándor azt is elmondta, hogy a környezetvédelmi termékdíj helyébe lépett gyártói felelősségi díj (közismert és rövid nevén az EPR) a sokszorosát jelenti a gazdáknak, ha az adminisztrációs terheket nézzük. Összehasonlításként kemény számadatokat mondott: míg a környezetvédelmi termékdíj évente 8 millió forint volt egy adott negyedévben, a mostaniban az EPR már 60 milliót tesz ki csak ennél a szövetkezetnél. Éves szinten pedig 150 millió forintos kiadást jelent. Emellett a termelőknek az EPR még túlzott adminisztrációs terhet is jelent, a mikro-, kis-és középvállalkozásoknak is.
Nagypéter Sándor ennek kapcsán még elmondta, hogy a termékek árában egyelőre nem tudni pontosan, meg fog-e egyáltalán jelenni. Ami biztos, hogy a termelők költségei jelentősen megemelkedtek, emelkedett a növényvédő szerek és a műtrágya ára is, az üzemanyagárak folyamatos emelkedése miatt pedig a fuvarköltségek is jelentősen megugrottak.
Utánpótlást kell nevelni
A DélKerTÉSZ elnöke kitért arra is, hogy bár céljuk hamarosan saját üzletet is nyitni - erre ugyanis jelentős vásárlói igény mutatkozik - fontosnak tartják azt, hogy a zöldségtermesztési szakágban 10-15 év múlva is legyenek naprakész tudással bíró szakemberek. Ennek érdekében hosszú távú mentorprogramot indítanak a jövő évtől.
Az a célunk, hogy a technikumokban a végzős diákok maradjanak is a szakmában, és a saját gazdaságukban végezzenek termelést. A hallgatók az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudást is kapnak, és ha elkezdenek dolgozni, akkor a termesztő berendezések beszerzésében is segítséget és biztos piacot adunk nekik. A kísérleti kertben, amit szintén létrehozni tervezünk, a termelési módszereket, jövedelmezőséget és hatékonyságot javító kísérleteket is végzünk majd
- mondta Nagypéter Sándor szövetkezeti elnök. A Pénzcentrum kérdésére még hozzátette: a DélKerTÉSZ kimondott célja, hogy megmutassa a fiataloknak, hogy érdemes ebbe a szakmába belevágni, és különösen azok esetében, akik kimondottan ezért iratkoztak be kertészeti iskolákba vagy technikumokba.
Rosszul tennénk, ha nem foglalkoznánk már most az utánpótlás-neveléssel, nem gondolkodnánk 10-15 évre előre. Ebben a szakmában is gond az elöregedés, de az örvendetes, hogy egyre több olyan fiatalt is tudnánk mondani, akik a már idős, a gazdálkodást abbahagyó szomszédtól megvásárolta az eszközeit, fóliasátrát, egyebeket, és ő maga vág bele ebbe. De tőlük függetlenül is segítenünk kell a fiatalokat az indulásban, persze amortizációs időszakok végéig az eszközök árát vissza kell fizetniük, viszont már az egy komoly indítás, hogy az induláskor csak mondjuk a felét kell önerőből állniuk. Komoly motivíciót kell adnunk ezeknek a fiataloknak, bár újra mondom, a számokkal egyelőre nincs baj rövid- és hosszútávon gondolkodva sem
- mondta az elnök. (Pénzcentrum)