Öt évvel ezelőtt, 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.
Azon a napon Nagy-Britannia megszakította a 47 évig tartó politikai kapcsolatait, de további 11 hónapig az EU egységes piacán és a vámunión belül maradt, hogy a kereskedelem folyjon.
Észak-Írországnak külön megállapodása volt .
A Brexit rendkívül megosztó volt, mind politikailag, mind társadalmilag, uralta a politikai vitákat, és évekig dúltak a hatásairól szóló érvek.
Öt évvel azután, hogy Nagy-Britannia hivatalosan kilépett az EU-ból, a BBC Verify öt fontos módot vizsgált meg, hogy a Brexit hatással volt Nagy-Britanniára.
1. Kereskedelem
A közgazdászok és elemzők általában negatívnak értékelik az EU egységes piacának és vámuniójának 2021. január 1-jei kilépését az Egyesült Királyság árukereskedelmére.
Ez annak ellenére van így, hogy az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi megállapodást tárgyalt az EU-val, és elkerülte, hogy vámokat – vagy adókat – vezessenek ki az áruk importjára és exportjára.
A negatív hatást az úgynevezett „nem vámjellegű akadályok” jelentik – időigényes és néha bonyolult új papírmunka, amelyet a vállalkozásoknak ki kell tölteniük az EU-ba történő import és export során.
Némi nézeteltérés van azzal kapcsolatban, hogy a Brexit konkrét hatása mennyire negatív.
Egyes közelmúltbeli tanulmányok szerint az Egyesült Királyság áruexportja 30%-kal alacsonyabb, mint akkor lett volna, ha nem lépnek ki az egységes piacból és a vámunióból. Egyesek csak 6%-os csökkentést javasolnak .
Nem lehetünk biztosak benne, mert az eredmények nagymértékben függnek attól, hogy a kutatók milyen módszert választottak az "ellentétes" mérésére, vagyis mi lett volna a brit exporttal, ha az ország az EU-ban marad.
Egy dologban eléggé biztosak lehetünk, hogy a kis brit cégeket úgy tűnik, hogy ez kedvezőtlenebbül érinti, mint a nagyobbakat. Kevésbé tudtak megbirkózni a Brexit utáni új, határokon átnyúló bürokráciával. Ezt a kis cégek körében végzett felmérések is alátámasztják .
Az is egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság szolgáltatásexportja – például a reklámozás és a vezetési tanácsadás – váratlanul jól teljesít 2021 óta .
A Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) , a kormány független hivatalos előrejelzője azonban továbbra is az a feltételezés, hogy a Brexit hosszú távon 15%-kal fogja csökkenteni az áruk és szolgáltatások exportját és importját a többihez képest. Ezt az álláspontot képviseli 2016 óta, az előző kormány idején is.
Az OBR másik működési feltételezése pedig az, hogy a kereskedelem csökkenése az ellenkezőjéhez képest körülbelül 4%-kal fogja csökkenteni az Egyesült Királyság gazdaságának hosszú távú méretét a többihez képest, ami mai pénzben nagyjából 100 milliárd fontnak felel meg.
Az OBR azt mondja, hogy mindkét feltételezést felülvizsgálhatja új bizonyítékok és tanulmányok alapján. A becsült negatív gazdasági hatás csökkenhet, ha a kereskedelmi hatás kevésbé súlyos. Egyelőre azonban nincs bizonyíték arra, hogy ez pozitív hatással járna.
A Brexit után az Egyesült Királyság képes volt saját kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
Új kereskedelmi megállapodások születtek Ausztráliával és Új-Zélanddal, a kormány pedig újabb megállapodások megkötésére törekszik az Egyesült Államokkal és Indiával.
A gazdaságra gyakorolt hatásukat azonban a kormány saját hivatalos hatásvizsgálatai csekélynek ítélik az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelemre gyakorolt negatív hatáshoz képest.
Egyes közgazdászok azonban azzal érvelnek, hogy az Egyesült Királyság számára továbbra is potenciális hosszú távú gazdasági előnyök származhatnak abból, ha nem kell betartania az olyan ágazatokat érintő uniós törvényeket és szabályozásokat, mint például a mesterséges intelligencia.
2. Bevándorlás
A bevándorlás a 2016-os népszavazási kampány egyik kulcstémája volt, amelynek középpontjában az EU-n belüli szabad mozgás állt, amelynek keretében az Egyesült Királyság és az EU állampolgárai szabadon költözhettek látogatásra, tanulni, dolgozni és élni.
A népszavazás óta nagyot esett az uniós bevándorlás és az EU nettó migrációja (bevándorlás mínusz kivándorlás) , és ez a mozgásszabadság megszűnése miatt 2020 után felgyorsult.
2020 óta azonban jelentősen megnőtt a világ többi részéből érkező nettó migráció.
A Brexit utáni bevándorlási rendszer 2021 januárjában lépett életbe.
E rendszer szerint az uniós és a nem uniós állampolgároknak egyaránt munkavállalási vízumot kell szerezniük ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban dolgozhassanak (kivéve az ír állampolgárokat, akik továbbra is vízum nélkül élhetnek és dolgozhatnak az Egyesült Királyságban).
Az EU-n kívüli bevándorlás 2020 óta tapasztalható növekedésének két fő hajtóereje a munkavállalási vízumok (különösen az egészségügy és az ellátás területén), valamint a nemzetközi hallgatók és eltartottaik.
Az Egyesült Királyság egyetemei több nem EU-s tengerentúli hallgatót kezdtek toborozni, mivel anyagi helyzetük romlott.
Az is, hogy Boris Johnson kormánya újra bevezette a tengerentúli diákok azon jogát, hogy Nagy-Britanniában maradjanak és dolgozhassanak a diploma megszerzése után, vonzóbbá tette az Egyesült Királyságot a nemzetközi hallgatók számára.
A későbbi konzervatív kormányok csökkentették a munka- és diákvízummal rendelkezők azon jogát, hogy eltartottakat hozzanak magukkal, és ezeket a korlátozásokat a Munkáspárt megtartotta.
3. Utazás
A Brexittel véget ért a mozgásszabadság, ami a turistákat és az üzleti utazókat is érinti.
A brit útlevéllel rendelkezők már nem használhatják az EU/EEA/CH sávokat az EU határátkelőhelyein.
Az emberek továbbra is 90 napig látogathatják az EU-t turistaként bármely 180 napos időszakban vízumkötelezettség nélkül, feltéve, hogy a visszatérés időpontjában még legalább három hónap van hátra az útlevelükből.
Ez vonatkozik az EU-ba utazó brit állampolgárokra és fordítva is.
Az utazás terén azonban nagyobb változás van kilátásban.
2025-ben az EU egy új elektronikus belépési rendszer (EES) bevezetését tervezi, amely egy automatizált informatikai rendszer az EU-n kívüli országokból érkező utazók regisztrálására.
Ez rögzíti a személy nevét, az úti okmány típusát, biometrikus adatait (ujjlenyomatok és rögzített arcképek), valamint a be- és kilépés dátumát és helyét.
Ez felváltja az útlevelek kézi bélyegzését. Ennek hatása nem világos, de az utazási szektorban egyesek félelmeiknek adtak hangot, hogy ez potenciálisan növelheti a határvonalakat, amikor az emberek elhagyják az Egyesült Királyságot.
A határregisztrációs stratégiát 2024 novemberében kellett volna bevezetni, de 2025-re halasztották, és még nincs kitűzve a végrehajtás új időpontja.
Hat hónappal az EES bevezetése után pedig az EU azt állítja, hogy bevezeti az új Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS) . Az Egyesült Királyság állampolgárainak 30 európai országba történő utazáshoz ETIAS-engedélyt kell szerezniük.
Az ETIAS-engedély 7 euróba (5,90 GBP) kerül, és legfeljebb három évig érvényes, vagy amíg valaki útlevele le nem jár, attól függően, hogy melyik következik be előbb. Ha az emberek új útlevelet kapnak, új ETIAS utazási engedélyt kell beszerezniük.
Eközben az Egyesült Királyság 2025. április 2-tól bevezeti az ETIAS megfelelőjét az uniós polgárok számára (bár az ír állampolgárok mentesülnek). Az Egyesült Királyság engedélye – amelyet elektronikus utazási engedélynek (ETA) neveznek – 16 fontba fog kerülni.
4. Törvények
A jogi szuverenitás – az Egyesült Királyság azon képessége, hogy saját törvényeket hozzon, és ne kelljen követnie az uniós törvényeket – egy másik kiemelkedő Brexit-népszavazási kampány ígérete volt.
A 2020-as Brexitet közvetlenül követő zavarok minimalizálása érdekében az Egyesült Királyság több ezer uniós jogszabályt épített be az Egyesült Királyság jogába, és „megtartott uniós jogként” vált ismertté.
A legfrissebb kormányszámlálás szerint 6901 egyedi uniós jogszabályt tartottak fenn olyan témákban, mint a munkaidő, az egyenlő bérezés, az élelmiszerek címkézése és a környezetvédelmi előírások.
Az előző konzervatív kormány eredetileg 2023 végére tűzte ki a határidőt ezen uniós törvények eltörlésére.
De mivel annyi jogszabályt kellett megfontolni, aggodalomra ad okot, nem volt elég idő az összes jogszabály megfelelő felülvizsgálatára.
2023 májusában Kemi Badenoch – az akkori kereskedelmi miniszter – bejelentette, hogy 2023 végéig mindössze 600 uniós jogszabályt hatályon kívül helyeznek , és további 500 pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény később megszűnik.
A legtöbb viszonylag homályos szabályozás volt, és sokukat felülírták vagy irrelevánssá váltak.
Az összes többi uniós jogszabályt megtartották, bár a miniszterek fenntartották a jogot arra, hogy ezeket a jövőben módosítsák.
Az Egyesült Királyság pedig megváltoztatott néhány uniós törvényt. Például megtiltotta az élő állatok Nagy-Britanniából történő kivitelét vágásra és hizlalásra, és módosította a génszerkesztő növényekre vonatkozó uniós törvényeket.
A Brexit az adójog bizonyos területein is nagyobb szabadságot adott az Egyesült Királyságnak.
Az EU-tagállamoknak egy uniós irányelv értelmében tilos áfát felszámítani az oktatásra . Az EU-ból való kilépés lehetővé tette a Munkáspárt számára, hogy áfát vethessen ki a magániskolai tandíjakra.
Az Egyesült Királyság kormánya 2021-ben nulla áfakulcsot vezetett be a tamponokra és más egészségügyi termékekre . Ez nem lett volna lehetséges az EU-ban, mivel az EU akkori ÁFA-irányelve minden egészségügyi termékre minimum 5%-os adót írt elő. 2022 áprilisában azonban megváltoztak az EU szabályai, így a blokk mostantól nullakulcsot is engedélyez az egészségügyi termékekre.
5. Pénz
Az Egyesült Királyság által az EU-nak küldött pénz ellentmondásos téma volt a 2016-os népszavazáson, különösen a Leave kampány azon állítása, hogy az Egyesült Királyság hetente 350 millió fontot küldött Brüsszelnek .
Az Egyesült Királyság bruttó állami hozzájárulása az EU költségvetéséhez a 2019–2020-as időszakban, a Brexit előtti utolsó pénzügyi évben 18,3 milliárd font volt, ami körülbelül heti 352 millió fontnak felel meg a Pénzügyminisztérium szerint .
Az Egyesült Királyság az átmeneti időszakban továbbra is fizetett az EU költségvetésébe, de 2020. december 31. óta nem fizeti be ezeket a hozzájárulásokat.
Az EU-költségvetésből származó hozzájárulásokat azonban részben mindig az Egyesült Királyságba juttatták vissza a brit gazdálkodóknak az EU közös agrárpolitikája (KAP) keretében folyósított kifizetések és a „strukturális finanszírozás” – fejlesztési támogatások révén – a készségek, a foglalkoztatás és a képzés támogatására az ország bizonyos gazdaságilag hátrányos helyzetű régióiban. . Ezek 2019–2020-ban 5 milliárd fontot tettek ki.
Az átmeneti időszak vége óta az Egyesült Királyság kormányai a KAP-kifizetéseket közvetlenül az adófizetők pénzeivel váltották fel .
A miniszterek az EU strukturális finanszírozási támogatásait is felváltották, és az előző kormány átkeresztelte őket " UK Shared Prosperity" alapként .
Az Egyesült Királyság emellett tárgyalásos „visszatérítést” kapott az EU-költségvetési hozzájárulásaira évi körülbelül 4 milliárd GBP összegben , ami valójában soha nem hagyta el az országot.
Tehát az Egyesült Királyság nettó fiskális haszna abból, hogy nem fizet be az EU költségvetésébe, megközelíti az évi 9 milliárd fontot, bár ez a szám eleve bizonytalan, mert nem tudjuk, hogy egyébként mekkora lett volna az Egyesült Királyság hozzájárulása az EU költségvetéséhez.
Az Egyesült Királyság továbbra is fizet az EU-nak a hivatalos Brexit-kilépési megállapodás és annak pénzügyi rendezése részeként. A Pénzügyminisztérium szerint az Egyesült Királyság nettó 14,9 milliárd fontot fizetett ki 2021 és 2023 között , és becslései szerint 2024-től további 6,4 milliárd fontot kell fizetnie, bár sok évre elosztva.
Az elállási elszámolás alapján a jövőbeni kifizetések is bizonytalanok, részben az ingadozó árfolyamok miatt.
Az Egyesült Királyság pénzügyei azonban más módon is kapcsolatban maradtak az EU-val, függetlenül az uniós költségvetéstől és a kilépési megállapodástól.
A Brexit életbe lépése után az Egyesült Királyság kezdetben abbahagyta a páneurópai tudományos kutatásokat finanszírozó Horizon programba való befizetést.
Nagy-Britannia azonban 2023-ban újra csatlakozott a Horizonthoz , és az EU előrejelzése szerint évente átlagosan 2,4 milliárd eurót (2 milliárd GBP) fizet az EU költségvetésébe részvételéért, bár a történelem során az Egyesült Királyság nettó pénzügyi kedvezményezettje volt a rendszernek, mert az Egyesült Királyságbeli tudósok által elnyert támogatások nagy részéből.
A jövő
Természetesen számos egyéb Brexit-hatás is van, amelyekre itt nem tértünk ki, kezdve a területi halászati jogoktól a gazdálkodáson át a védelemig. És mivel a Munkáspárt az EU-kapcsolatok újjáéledését keresi, ez egy olyan téma, amely az elkövetkező években folyamatos viták és elemzések forrásának ígérkezik. (BBC)
