Hiába volt már idén kétszer is adósságrendezés, a legfrissebb adatok szerint július végén 68,5 milliárd forintot mutatott az adósságszámláló, mondta Rásky László az Economxnak.
Kiemelte, ha ez így halad, októberben újabb konszolidációra lesz szükség.
De nem kell sokat várni, és ismét eléri a kórházak tartozás a 100 milliárd forintot, tette hozzá a szakember. Egy évvel korábban tavaly október végén volt adósság szempontjából a magyar kórházak fekete hónapja, amikor 125 milliárd forinttal tartoztak az intézmények beszállítóiknak.
A modellváltó egyetemek nem jelentenek a MÁK-nak
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint - ebben nem szerepelnek a modellváltó orvosegyetemek - július végén a kórházak 47,1 milliárd forint kintlévőséget halmoztak fel. Június végén, vagyis egy hónappal korábban 48,5 milliárd forintra rúgott a tartozásállomány.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 553 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 243, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 79 intézmény rendelkezik – írja havi összesítésében az államkincstár.
Na de nézzük a valós számokat, amiben a négy orvosegyetem adatai is szerepelnek! Július végén már 68,5 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódik a kórházak gazdasági osztályainak asztalán, egy hónappal korábban az egyetemi klinikákkal együtt a kintlévőség elérte a 71 milliárd forintot.
Az orvosegyetemek tartozása július végén (milliárd forint):
- Debreceni Egyetem: 7,3
- Pécsi Tudományegyetem: 5,8
- Semmelweis Egyetem: 1,5
- Szegedi Tudományegyetem: 6,6
A lap információi szerint Pécsett és Szegeden nőtt az adósság, Budapesten és Debrecenben pedig csökkent. Budapesten 300 millió forintot, Debrecenben pedig 1,8 milliárd forintot sikerült lefaragni a tartozásból.
Február végétől július végéig, azaz öt hónap alatt több mint 68 milliárd forint adósság keletkezett, ez havonta körülbelül 13,5 milliárdos emelkedést jelent
– kommentálta az Economxnak az friss kórházi adósság adatot Rásky László, az Orvostechikai Szövetség főtitkára.
Ez gyakorlatilag megegyezik Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) vezetője által az év elején mondott havi 12-13 milliárdos adósságnövekedési dinamikával, tette hozzá a szakértő. Az egészségbiztosító elnöke még nyár elején mondta egy konferencián, hogy mióta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) beszállt a kórházak üzemeltetésébe, jelentősen lassult az adósságállomány emelkedésre, a korábbi havi 20 milliárd helyett 12-13 milliárd forinttal emelkedett átlagosan havonta 2024 első felében a kórházak kintlévősége.
Egyébként az államkincstár adatai szerint a KEF adósságállománya is nőtt egy hónap alatt, 90 millió forintról július végére 149 millióra tornázták fel a kifizetetlen számláik végösszegét.
Idén nyáron sorra romlottak el a klímák a kórházakban, a lapnak is azt írták, hogy megkezdték a rendszerek állapotfelmérését, és átfogó programot indítanak a hűtési rendszerek javítására mintegy 20 intézményben. A javításokra 1,3 milliárdot szánnak.
Őszre ismét 100 milliárd lesz a kórházak adóssága
Rásky László szerint kétségtelen tény, hogy az idei évben lebonyolított két adósságrendezés segítség volt a kórházaknak és a beszállítóknak is.
Ezek nélkül mára valószínűleg rendkívül súlyos működési problémák lennének a fekvőbeteg-ellátó intézményekben.
Ugyanakkor, ha a számok mögé nézünk, azt láthatjuk, hogy miközben a kormány gyakorlatilag a február végi lejárt adósságok - 104,1 milliárd forint - kifizetésére adott forrást, a tartozásállomány továbbra is folyamatosan termelődik.
Könnyen belátható, hogy mostanra, vagyis augusztus végére már a 80 milliárdot is súrolja az adósságszámláló, és ezzel az ütemmel október közepén újra meglesz a 100 milliárdos lejárt tartozásállomány
– mondta az OSZ főtitkára.
Rásky László szerint ez pedig egyrészt azt jelenti, hogy már az év vége előtt, ősszel újabb konszolidációra lesz szükség, másrészt pedig azt, hogy fel kell gyorsítani azokat a folyamatokat – elsősorban az esetszintű finanszírozás felmérését –, ami alapján a kormány meghozza azokat a döntéseket, amelyek révén az intézményrendszer adóssága kezelhető mértékűre csökken. (Economx)