Mintha mindenki összeesküdött volna ellenünk: külső és belső tényezők okozták Európa legmagasabb inflációját.
Mint azt megállapították: az élelmiszerárak emelkedésének két szakasza volt megkülönböztethető. Az első szakaszban a globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése nem okozott kiugró drágulást hazánkban. A második szakaszban az energiaárak emelkedése felszínre hozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit: az alacsony termelékenység és magas energiaintenzitás következtében a hazai élelmiszerinfláció 2022 közepétől jelentősen elszakadt a régiótól.
Már annyit fizettünk az élelmiszerekért, mint a nyugat-európaiak
Az árak növekedéséhez a versenyképességi hiányosságokon és a költségtényezők emelkedésén túl ciklikus tényezők (a vállalati profitok és a kereslet növekedése) is hozzájárultak. Az élelmiszerek 2023 során realizálódó dezinflációját a világpiaci árak csökkenése, a stabil árfolyam, a mérséklődő kereslet, a magas bázisok és a kormányzat versenyt erősítő lépései is támogatták. Az inflációs időszak végére a hazai élelmiszerárak már az EU-s átlagot tükrözték. Azonban a hazai élelmiszeripar inflációs hajlama továbbra is megmaradt, mivel a strukturális okok nem változtak. De lássuk a részleteket!
A 2021 óta bekövetkezett összesített élelmiszer-változás az EU országaiban (2023 december) – Forrás: MNB
A visegrádi országokhoz mért inflációs többletünk legnagyobb részét az utóbbi két évben az élelmiszerek áremelkedése eredményezte az MNB elemzése szerint. Az üzemanyag-árstop elengedését követően az üzemanyagárak emelkedése is hozzájárult az inflációs többlethez. Figyelmet érdemel, hogy az árstopok éppen ezt a két kört érintették.
2022 nyarától kezdődően több, mint egy éven keresztül hazánkban mérték a legmagasabb élelmiszerinflációt az Európai Unió tagországainak körében. Ebben az időszakban Magyarországnak a V3 országokhoz képest jelentős inflációs többlete volt, 2022 decemberében 22,9 százalékpont.
Ha valamiben sikerült élre törnünk, akkor az az infláció
2021 év eleje és 2022 tavasza között az infláció a nemzetközi terményárakkal és a régiós mintázattal együtt emelkedett. A második szakaszban azonban számottevően drágultak az energiatételek és emellett felszínre kerültek az infláció további emelkedését okozó országspecifikus tényezők (magas energiaintenzitás, az élelmiszeripar gyenge termelékenysége és versenyképessége). A harmadik periódus a globális és hazai dezinfláció időszaka, melyet hazánkban a bázishatások, a mérséklődő fogyasztás, a profit vezérelte infláció enyhülése és az árfolyam dezinflációs hatása egyaránt támogattak.
Hazai élelmiszerárak az Európai Unió átlagához képest – Forrás: MNB
2023 decembere és 2021 júniusa között 56,3 százalékkal emelkedtek hazánkban az élelmiszerek árai, ami a legmagasabb az EU országok körében. Magyarországot követően a balti- és régiós országokban regisztrálták a legnagyobb áremelkedést ebben az időszakban.
Az Eurostat adatai és az MNB számításai szerint az elmúlt két év magasabb inflációja következtében az élelmiszerekért már az európai átlagnak megfelelő árat fizetünk.
56,3 százalék – legyen elég ennyi
Az irreális élelmiszer-inflációban nemzetközi és hazai strukturális, illetve ciklikus tényezők egyaránt szerepet játszottak.
A nemzetközi tényezők:
- A terményárak globális emelkedése
- A mezőgazdasági inputárak, elsősorban a műtrágyák áremelkedése
- Energiaárak emelkedése
Hazai strukturális tényezők:
- Alacsony hatékonyság
- Magas energiaintenzitás
- Gyenge termelékenység
- Versenyképességi hiányosságok
Hazai ciklikus tényezők:
- Profitinfláció
- Az inflációs ciklust elnyújtó, azt felerősítő intézkedések (árstopok)
- Árfolyam
- Jelentős jövedelem-kiáramlás és kereslet 2022 első félévében
Az elemzésben az is olvasható: az élelmiszerek (értve ez alatt a búzát és a kukoricát is) reálára az elmúlt 100 évben trendszerűen csökkent. A reálárak csökkenése a terméshozamok emelkedéséből is ered.
Az orosz-ukrán háború következtében megemelkedett energiaárak is begyűrűztek (elsősorban a műtrágyák áremelkedésén keresztül, különösen hazánkban) az élelmiszerfeldolgozásba, így végül azok a fogyasztói árakban is tükröződtek. A vállalati energiaárak 2022-ben hazánkban nőttek a legnagyobb mértékben.
Jött, az aszály, meg a muszáj – avagy Hofi ma is aktuális
A mezőgazdasági termelői árakat alapvetően meghatározza a termelésben felhasznált alapanyagok áralakulása, melyek tovagyűrűznek az élelmiszerárakba is. Hazánkban 2022-ben számottevően magasabb volt a mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások inflációja, mint a régió országaiban. Emellett egész Európát aszály sújtotta, ami a Kárpát-medencében különösen erős volt. Ez a terményátlagok jelentős csökkenését és a kínálat szűkülését eredményezte, ami szintén hozzájárult az árak emelkedéséhez.
A mezőgazdasági inputok, azon belül a műtrágyák és a talajjavítók árváltozása 2022-ben – Forrás: MNB
2022 közepén azonban már az élelmiszer-inflációt befolyásoló országspecifikus tényezők kerültek túlsúlyba. Felerősödtek a hazai strukturális (az élelmiszeripar termelékenységi és versenyképességi problémái) és ciklikus (profitinfláció, árstopok, árfolyam) hatások is az élelmiszerinfláció emelkedésében. A élelmiszerinflációt emelő hazai tényezők a teljes termelési vertikumban megjelentek a mezőgazdasági inputoktól az élelmiszeripari termelésig.
Az országspecifikus tényezők relatív súlya a fogyasztói árakon belül volt a legnagyobb.
A kereskedői érdekek diktáltak
Mint arra már fentebb utaltunk, a magas hazai infláció kialakulásában a nemzetközi viszonylatban magas vállalati energiaárak is szerepet játszottak. Az egyik legfontosabb hazai strukturális tényező az energiakereskedelmi szektor megnövekedett koncentrációja lehetett, ami miatt a kereskedői érdek jobban érvényesült a megnövekedett kockázatokkal jellemezhető környezetben. Az energiapiacok volatilitásának jobban ki vannak téve a kevésbé hatékonyan működő, illetve magasabb energiaintenzitású iparágak. Az élelmiszeripar energiaintenzitása uniós összevetésben szintén hazánkban a legmagasabb, ami hozzájárulhatott a kiemelkedő élelmiszerinflációhoz.
Egész Európát sújtotta a 2022-es brutális aszály, de hazánkat még az átlagnál is jobban – Forrás: MNB
Az elmúlt két év tapasztalatai megmutatták, hogy a hazai élelmiszerárak érzékenyebben reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, mint a térség vagy az unió többi országa. A nagyobb költségérzékenység egyik oka a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége, ami a második legalacsonyabb az Európai Unió országai között.
Az ársapkák nem segítettek, sőt
Az elmúlt két évben az infláció alakulásában egyre meghatározóbb szereppel bírt a vállalatok költségeik által indokoltnál nagyobb mértékű áremelése, azaz a profitvezérelt infláció. A hazai élelmiszeripar nettó működési eredménye az EU-ban negyedik legnagyobb ütemben növekedett az elérhető adatok szerint 2019 és 2022 között. A költségeket lényegesen meghaladó áremelés profitinflációra utal. A profitvezérelt inflációhoz az élelmiszeripar mellett a beszállító ágazatok is hozzájárultak. Az élelmiszerárak felfutásának egyik oka, hogy a termelési lánc több elemében is emelkedtek az árrések.
Az ársapkák nem segítették az élelmiszerinfláció visszafogását. Az árstop érvényessége alatt azok piactorzító hatásai kerültek előtérbe, és nőtt a hazai és a régiós élelmiszerinfláció különbsége. A vállalatok közötti verseny erősítését szolgáló kormányzati intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer bevezetése, elősegítette a hazai élelmiszerinfláció enyhülését.
Bruttó működési eredmény emelkedése az élelmiszeriparban és a beszállító ágazatokban – Forrás: MNB
Az árstopos élelmiszereken elszenvedett veszteséget a vállalatok rövid időn belül más termékek áremelésével kompenzálták. A kiskereskedelmi szektorban az ágazati szinten, összes termékre együttesen számított aggregált árrés (a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékéhez viszonyítva) nem változott 2022-ben 2021-hez képest. Az ársapkák emellett a piaci kereslet és a verseny torzításán keresztül a teljes élelmiszeripari vertikumra visszahatottak és emelték más ágazatok, elsősorban a vendéglátó szektor beszerzési költségeit.
Az adók is az áremelést ösztönözték
A 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó és népegészségügyi termékadó 2022 júliusa és 2023 júliusa között fejtette ki inflációs hatását az élelmiszerekre. A megemelkedett kereslet mellett 2021-ben és 2022 első felében a vállalatok a korábbiaknál könnyebben tudták érvényesíteni az árfolyamhatást, így megnövekedett a forintárfolyam egységnyi gyengülésének árakra gyakorolt hatása. Az MNB pénzpiacokat stabilizáló lépései után a forint erősödése 2022 októberétől dezinflációs hatású volt.
Míg 2022 első félévében a kormányzati transzferek növelték a belső keresletet, a 2022 második félévétől mérséklődő kereslet fegyelmezően hat a vállalati átárazásokra. A ciklikus és nemzetközi folyamatok javultak, de strukturális hiányosságaink (alacsony hatékonyság, magas energiaintenzitás, gyenge termelékenység és versenyképességi hiányosságok) még mindig fennálnak, ezért az élelmiszer-inflációt sajnos, még nem temethetjük el. (Agroinform)
