Bakot lőtt az Orbán-kormány a vendégmunkás-törvénnyel

Hiába tiltaná meg a kabinet a munkaerő-közvetítő cégeknek az EU-n kívüli dolgozók behozatalát, az érintettek könnyen megkerülhetik a korlátozást egy külföldi bejegyzésű vállalkozás létrehozásával. A kormány egyébként még akkor sem tilthatná meg ezt a tevékenységet, ha új jogszabályokkal kriminalizálná azt. Az NGM módosító javaslata ugyanakkor több olyan új elemet is tartalmaz, melyek elejét vennék a vendégmunkásokkal kapcsolatos munkaügyi visszaéléseknek.

A visszaélések elkerülése érdekében a magán-munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése

– írták a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében, amelyben a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait szigorító kormányrendeletek módosítását harangozták be. A tervezetet szeptember 27-éig lehetett véleményezni. A meglévő szabályozást több ponton szigorítanák, a legnagyobb visszhangot kiváltó változtatás a munkaerő-közvetítők tevékenységének korlátozása lehet.

A közelmúltban számos találgatás látott napvilágot arról, hogy mi lehet a kormány célja. Felvetődött, hogy a kabinet az unión kívüli munkavállalók toborzásától igyekszik eltántorítani azokat a cégeket, amelyek eddig kifejezetten ilyen munkaerőt foglalkoztattak – azt remélve, hogy a megemelkedett költségek inkább arra ösztönözhetik a munkaadókat, hogy amíg csak lehet, magyar munkavállalókat alkalmazzanak.

A tervezet megjelenése után sokan keresték azt a passzust, amely a magán-munkaerőközvetítők tevékenységének korlátázásáról vagy tilalomról rendelkezne. A jogszabályban azonban direkt módon nincs tiltás, ehelyett a jelenleg hatályos kormányrendeletben szereplő magán-munkaközvetítés fogalma változna meg. Az új definíció szerint:

a magán-munkaközvetítés: a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, az Európai Gazdasági Térség (EGT) megállapodásban részes államból érkező állampolgárok Magyarországra való közvetítését is.

A kormányrendelet hatályos változatában az EGT-ből (a 27 EU-tagállam, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia) érkező állampolgárok helyett még a „külföldi állampolgárok” meghatározás szerepel. „A fogalmi változásból következik, hogy a harmadik országbeliekkel kapcsolatos, jelenleg ilyenként ismert közvetítői tevékenység nem minősül majd magán-munkaerőközvetítésnek, hiszen a magán-munkaerőközvetítés új definíciója szerint abban a harmadik országból Magyarországra történő közvetítés nem szerepel” – hívta fel a 24.hu figyelmét Máriás Attila, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda ügyvédje, vezető munkaügyi tanácsadója.

Jól eladható a tilalom, de hatástalan maradhat

Erre a jogszabályra is igaz, hogy az kizárólag a Magyarország területén végzett működésre alkalmazandó, értelemszerűen a hazai szabályok – néhány kivételtől eltekintve, mint amilyenek egyes büntetőjogi tényállások – máshol nem irányadók. Vagyis a módosítás csak arra az esetre alkalmazható, amikor egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság szeretne harmadik országból munkaerőt közvetíteni hazánkba. Ha azonban egy ilyen céget nem itthon jegyeznek be, és nem Magyarországon, hanem külföldön fejti ki a tevékenységét (ott ad fel hirdetéseket, toboroz, interjúztat), akkor a rendeletben foglaltak végrehajtását

a magyar állam a kormányhivatalok útján nem tudja majd ellenőrizni, és így szankcionálni sem.

Ezt a típusú tevékenységet a tervezet alapján a jövőben valóban nem lehetne az ország határain belül magán-munkaerőközvetítésnek tekinteni. Ám más szervezeti keretek között, más állam jogi hatálya alatt a gyakorlatban valószínűleg működtetni tudják ugyanazok a szereplők, akik már jelen vannak ezen a piacon – fejtette ki a munkajogász.

Vagyis a tervezett új szabályozás megkerülhető lesz, nem okoz majd nehézséget az iparág szereplőinek.

Az érintett cégek, illetve a mögöttük álló tulajdonosok egyszerűen céget létesíthetnek külföldön – az ottani magánjogi szabályok szerint –, és arra értelemszerűen nem a magyar szabályozás vonatkozik majd. Persze a készülő rendeletek végső formája tartalmazhat még olyan elemeket, amelyek a másik oldal, vagyis a toborzott munkaerőt fogadó munkáltatók oldalára telepít plusz felelősséget.

Az iparágban jelenleg is az történik, hogy az EU-n kívülről munkaerőt behozó szolgáltatók számára a külföldi partnereik végzik el ténylegesen a közvetítői tevékenységet, hiszen nem a magyar szakemberek toboroznak külföldön, hanem az ottani viszonyokat, nyelvet, szabályokat jól ismerő helyiek. De arra is akad példa, hogy az adott harmadik országbeli állam végzi ezt a tevékenységet. Például a filippínó vendégmunkások esetében a munkaközvetítői tevékenységet a Fülöp-szigeteki állami hivatalok végzik – a magyar szabályozástól függetlenül, akár magyar munkáltatók részére is.

A toborzás és kiválasztás után a magyar bevándorlási jogi szabályoknak megfelelő tartózkodási és munkavállalási engedélyek ügyintézése következik, melyek beadása jellemzően a harmadik országbeli állam magyar külképviseletén történik a magyar vagy angol nyelvű kérelmek előterjesztésével. Ezeket a gyakorlatban a munkaerőt közvetítő szereplők vagy azok partnerei menedzselik – általában meghatalmazás alapján és a harmadik országbeli munkavállaló nevében. Vagyis még az engedélyeztetési folyamat során sem lesz megállapítható, hogy esetleg a magyar szabályok szerint nem megfelelő magán-munkaerőközvetítő járt el, már csak azért sem, mert a bevándorlási jogi ügyekben történő jogi tanácsadás nem számít munkaerő-közvetítésnek – jelentette ki a BDO szakértője.

A 24.hu-nak név nélkül nyilatkozott egy iparági forrás, aki alátámasztotta: ez a modell most is működik. Elegendő lehet, ha más tevékenységi körben történik a munkaközvetítés, például hatósági ügyintézés vagy idegenrendészeti tanácsadás jogcímen. A példának felhozott magyar szolgáltató egy Vietnámban bejegyzett cégen keresztül áll kapcsolatban egy olyan toborzóval, amelynek Európában nincs közvetítési engedélye. A toborzó vállalkozás, a Magyarországon bejegyzett cég és a vendégmunkásokat foglalkoztató hazai gyár között egy háromoldalú szerződés van érvényben A kinti cég végzi a toborzást, miközben a magyar vállalkozás névlegesen menedzsment tevékenységet lát el. Ezzel hivatalosan meg is kerülték a munkaerő-közvetítést, miközben nyilvánvaló, hogy ezt a hazai cég végzi. Forrásunk szerint a szigorítás után is minden változatlanul folytatódhat tovább, miközben a kormányzat számára egy jól eladható szlogen, hogy látszólag korlátozza a harmadik országbeliek hazánkba történő közvetítését.

A teljes tiltás kivitelezhetetlennek tűnik

A magyar állam elméletileg még akkor sem tudná érdemben bezárni ezt a kiskaput, ha az Európai Unión kívüli dolgozók munkaerő-közvetítését kriminalizálná. A magyar szabályozás jelenleg is tartalmaz olyan tényállásokat, amelyeknek az elkövetése abban az esetben is bűncselekmény lehet, ha azt egy magyar állampolgár nem Magyarországon követi el, illetve azt a másik állam nem tekinti büntetendő cselekménynek – húzta alá Máriás Attila.

Azon túl, hogy ez életszerűtlen és aránytalan szabály lenne, további problémát okozna, hogy a harmadik országbeliek toborzásával kapcsolatos érdemi, helyi munkát a munkaerő-közvetítőknek olyan helyi partnerei végzik, akikre a magyar államnak még ebben az esetben sem lenne joghatósága – tette hozzá.

Az új szabályozás viszont érdemi változásokat hoz munkaügyi oldalról

2023 és 2024 fordulóján lapunk beszámolt több olyan országos botrányt kiváltó esetről, amikor egyes multinacionális cégeknél az alapvető munkaügyi normák felrúgása miatt hátrányt kellett elszenvedniük a magyar dolgozóknak a vendégmunkásokkal szemben. A NGM tervezete alapján mostanra a szabályozás is megérett arra, hogy a visszaéléseket a jövőben megakadályozza.

Maier Dávid, a Terendo Kft. ázsiai munkaerő szakértője szerint a módosítás nyomán négy ponton számítanak az ágazatban jelentős változásra:

• módosul a foglalkoztatókra vonatkozó kormányrendelet, így amennyiben a tartózkodásiengedély-kérelem benyújtásában érintett foglalkoztató a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól a megelőző évben munkaügyi bírságot vagy elmarasztalást kapott, a hivatal nem adhat ki pozitív állásfoglalást külföldiek ügyében. Ez a rendelkezés megnehezíti a külföldiek foglalkoztatását például az olyan cégek számára, amelyek megszegik a túlórára és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat.
• A fenti kormányrendeletben további módosítás, hogy a kormányhivatal foglalkoztatási osztálya figyelni fogja, ha rosszhiszeműen történik a magyar munkavállalók elutasítása a közvetítési eljárások vagy a korábbi közvetítések folyamán. Amennyiben például a helyi munkaügyi hivatal az adott pozícióra képes lenne közvetíteni magyar munkavállalót is, ám a munkáltató elzárkózik attól, hogy külföldi helyett magyar dolgozót foglalkoztasson, vagy rosszhiszeműen utasítja el annak felvételét, akkor a hivatal megtagadhatja a külföldi dolgozó alkalmazását. Maier szerint a hivatalokban jellemzően eddig is figyelmet fordítottak erre, és rosszhiszeműség esetén nem is adtak ki támogató döntést – annak ellenére sem, hogy jogszabályi kötelezettség ilyen esetekre mostanáig nem vonatkozott.
• Módosul a 100/2021-es kormányrendelet, amely leírja a munkaerőigény bejelentésének és a közvetítési eljárásnak a menetét. A lényeges módosítások nagy része azokra a minősített kölcsönbeadókra vonatkozik, melyek a kormány által vendégmunkás-behozatal céljából engedélyt adnak be. Innentől fogva az esetükben szigorodik az egyszerűsített közvetítési eljárás, és kibővül a ,,sima” foglalkoztatóra mindeddig érvényes „hagyományos” közvetítési eljárással. A minősített kölcsönzők tehát csak ennek keretén belül hozhatnak be külföldi munkavállalókat. A hagyományos eljárás esetében a közvetítés 60 napos időtartamú, az egyszerűsített esetében mindössze hét nap. Az eljárás alatt csoportos közvetítést tart az állami foglalkoztatási szerv, amelynél figyelni fogják, hogy hány munkavállalót utasít el és vesz fel a kölcsönző. A beadott munkaerőigényhez viszonyítva csak annyi külföldi munkavállaló kaphat engedélyt, amennyi üres álláshely rendelkezésre áll az adott pozícióra. A hagyományos eljárásra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak: számít például, hogy elutasították-e az álláskeresőt, egyensúlyban voltak-e a pozícióhoz elvárt követelmények a biztosított juttatásokkal, de vizsgálják azt is, hogy a foglalkoztató ténylegesen szeretne-e magyar munkavállalót alkalmazni, vagy csak a külföldiek miatt jelentett be munkaerőigényt a foglalkoztatási szervnek. Az új szabályok hatályba lépése után a minősített kölcsönbeadókra is hasonló szigor vonatkozik majd.
• Módosul a rendeletben a magyar álláskeresőkre vonatkozó támogatások köre, a jövőben például mobilitási támogatást is biztosíthat az állam számukra, és a meglévőnél valamivel több képzéssel segítené a munkaerőpiaci integrációjukat a kormány.

(24.hu)