A KEF hetente több mint ötezer hibabejelentést kap. Tíz százalékuk vészhelyzetről szól.
Nem csak a betegek, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) is elégedetlen a magyarországi kórházakban tapasztalt körülményekkel – derült ki Demény Ádám főigazgató előadásából a Magyar Kórházszövetség minapi konferenciáján.
A KEF az a szervezet, amelyre először az egészségügy közbeszerzéseinek bonyolítását, majd a fővárosi kórházak felújítását bízták, tavaly június óta a fővárosi, idén januártól pedig már az ország valamennyi állami kórházának üzemeltetését végzi.
A gyakorlatban ez 81 kórház 351 helyszínen, 2373 ingatlan működtetését jelenti. A hivatal munkatársainak a fűtés, a festés-mázolás-vakolás mellett az erdőgazdálkodásba is bele kell tanulniuk, miután a Korányi tüdőgyógyintézettel egy saját erdő gondozását is feladatul kapták.
Demény Ádám a legfontosabbnak az energiahatékonyságot és az életveszélyes állapotok felszámolását ítélte. Tíz milliárd forintos programot indítanak a fővárosi kórházakban az elektromos kapcsolószekrények cseréjére, ám a nyílászárók, a tetők és a homlokzatok javítására is mielőbb sort kell keríteniük.
- Nem árulok el titkot, egy viszonylag rossz, amortizált állapotú ingatlan-infrastruktúrát vettünk át üzemeltetésre – jelezte előadásában a főigazgató, aki elismerte, mindennek a karbantartása, hétköznapi működtetése is extra nehéz feladat. Szerinte a vidéki kórházak épületei jobb, a fővárosiaké rosszabb állapotban vannak. Céljuk, hogy ez a különbség előbb-utóbb kiegyenlítődjön aztán valamennyi gondozásuk alá került intézmény fejlődni kezdjen. Hetente több mint ötezer hibabejelentést kapnak, amelynek azonban csak tíz százaléka számít vészhelyzetnek.
A hibabejelentéseket sorolják, elsőbbséget az azonnali beavatkozást igénylők elhárítása élvez
– magyarázta azt, hogy miért kell a frissen jelezett hibák javítására olykor várni. Az akut hibák „orvoslására” gyors reagálású egységeket működtetnek országszerte. A működtetés egyik éles tesztje a múlt év őszén, a fűtésszezon eleje volt, amikor a Szent János kórházban hirtelen kiderült, hogy az 51 épületükből 12-13-ban nincs fűtés.
– Mindez nagy havária volt, a megoldása hetekig tartott – mesélte főigazgató. Megjegyezte: ez az intézmény, amelybe már az elmúlt hat hónapban annyit „belelapátoltak”, amennyit az elmúlt 30 évben sem kapott. Ha itt leáll a fűtés és a vízszolgáltatás a mentőszolgálatnak 500 ágyról kellett volna a fekvő betegeket más kórházakba elhelyeznie. Az intézmény kazánja 110 éves, a csőhálózata 70. – Amikor ide először kiküldtük a hegesztőinket, akik egyébként nagyon kreatívak és ügyesek, hogy foltozzák be a csöveket, azzal jöttek vissza, hogy a vízkőhöz már nem lehet hegeszteni, valamennyi vasnak kéne azért ott lennie.
- Először ezeket az állapotokat próbáljuk felszámolni, és utána jöhetnek az egyéb problémák megoldása – hangsúlyozta. Mint kiderült azokból is akad bőven: ha jön nyár, akkor a műtőkben nincs megfelelő hőmérséklet, azaz az üzemeltetési feladatokba jön a „klímaszezon”. Ha ezt megoldottuk, a következő sürgető feladat a liftproblémák megoldása – jelezte a főigazgató. Ezek is rettenetes állapotban vannak.
1600 liftet vettek át, amelyek közül január 1-jén, az ingatlanok átvételekor több mint 200 állt.
Köztük van olyan, ami már évek óta, van ami hosszú hónapok óta nem mozdul, de olyan is ami csak alig néhány napja nem képes beteget vinni. Ha a liftek egy kórházban állnak, az világbotrány – érzékeltette a helyzetét Demény Ádám. Hozzátette: január óta mostanra a 200-ból már csak 124 lift mozdulatlan. – Megnyugodni, viszont csak akkor kezdhetünk, ha ez a szám tíz alá csökken, de ehhez iszonyat erőfeszítéseket kell tenni, és ez nem kevés pénzbe kerül.
Demény Ádám türelmet kért a kórházi vezetőktől, mint mondta: nagyon örül, ha felhívják őt, hogy ez vagy az meghibásodott, de el kell fogadniuk, hogy sorolniuk kell a feladatokat. A hibajelzésekre egy új informatikai rendszert is bevezettek, ettől azt is várják, hogy a kórházak bejelentéseire gyorsabban tudnak majd reagálni. (Népszava)