Újságírók nem, de még lakosok, polgármesterek is csak korlátozottan vehettek részt azon a lakossági fórumon, amit a kormányszóvivőé előlépett fideszes képviselő hirdetett meg a Pest megyei ügyeleti rendszer átalakításáról.
Lakossági fórumot hívott össze Vitályos Eszter, a Dunakanyar fideszes országgyűlési képviselője – aki néhány napja már kormányszóvivő is –, hogy Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatójával közösen tájékoztassa a térség lakóit a Pest megye ügyeleti rendszer nagy vitákat, tiltakozásokat kiváltó átszervezéséről. S bár a kedd esti, Szentendrén tartott fórum nagy érdeklődésre tartott számot, korlátozták, ki vehet részt azon.
Az ügyeleti pontjuk visszahelyezéséért több hónapja aláírást gyűjtő tahitótfalui civilek közül csak négyen regisztrálhattak a fórumra. Úgy tudjuk, összesen végül mintegy félszázan vettek részt a tájékoztatón. A fórumra információink szerint meghívást kapott Tahitótfalu, Szigetmonostor, Pócsmegyer, Kisoroszi, valamint Dunabogdány polgármestere. Noha kérte, nem kapott lehetőséget a részvételre Fülöp Zsolt szentendrei és Leidinger István pomázi polgármester. Ők voltak azok, akik már korábban is tiltakoztak és a térség panaszait elvitték Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárhoz.
Vitályos Eszter azzal utasította vissza jelentkezésüket: „A tárgyi megbeszélés elsősorban a lakosoknak szól,
hiszen az ő véleményüket szeretnénk megismerni, azokra érdemben reagálni, illetve a közösségi médiában terjedő álhíreket és ferdítéseket cáfolni, adatokkal alátámasztani.
A prezentálásra kerülő adatokat polgármester urak már megismerhették a korábbi egyeztetésünkön.” Vitályos Eszter levele arra is kitért: „Örülök, hogy a rendezvényre nagyon sokan jelentkeztek, további regisztrációt a szervezők nem tudnak fogadni, így arra kérem önöket, ne vegyük el a lehetőséget azoktól, akiknek még nem volt módjuk kérdéseket feltenni!” Szerinte lesz még alakalom, amikor ők is ott lehetnek.
A Népszava is tudósítani akart a kedd esti rendezvényről, hogy azokhoz is eljuttathassuk az ügyelettel kapcsolatos információkat, akik nem juthattak be Vitályos Eszter és Győrfi Pál lakossági fórumára, ám azt a választ kaptuk a képviselő személyi titkárától, hogy az esemény nem sajtónyilvános.
Mint emlékezetes: Szentendre az új ügyeleti rendszerben csaknem 100 ezer lakosnak az ügyeleti pontja, Pomáz pedig több más környékbeli település mellett azért küzd, hogy a városban visszaállítsák a korábbi ügyeleti pontot.
A Népszava alig egy hete írt arról is, hogy a lakossági fórumról eltanácsolt két polgármester március elején Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnál járt, akitől azt kérték, korrigálják a Dunakanyarban élők észrevételei alapján az új rendszert. Ehhez már lakossági tapasztalatokkal megerősített „hibajegyzéket” is átadtak az államtitkárnak, aki egyelőre hajthatatlan maradt, és elutasította a polgármesterek kérését. Akkor a megbeszélésen Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója tájékoztatta a két polgármestert az OMSZ által gyűjtött tapasztalatokról. Akkor az az ígéret is elhangzott, hogy a mentők statisztikai adatait, amelyre a megbeszélésen hivatkoztak, számukra is megküldik, ám ez csak a fórum reggelén, azaz április másodikára ért oda Szentendrére, miután a Fülöp Zsolt erre a húsvéti ünnepek előtt emlékeztette a főigazgatót.
Csató Gábor polgármesternek írt levele szerint nincs ok aggodalomra. Februárban a szentendrei, pilisvörösvári és dunakeszi ügyeleti ponton 901 beteget láttak el. Úgy vélik, hogy a megye 18 ügyeleti pontján dolgozó háziorvosok megfelelő gyakorlatuk van a gyermekellátásban is. Érden, Vácon, és Cegléden dedikáltan is elérhető a gyermekügyelet. A szentendrei járásban online kérdőívvel és mobilapplikáción is gyűjtik az ügyelettel kapcsolatos lakossági panaszokat. Ez utóbbiak szerint továbbra nehezen elérhető a 1830-as számon a központi ügyelet, továbbá a szülők szükség esetén a Dunakanyar településeiről egyáltalán nem vagy nagyon hosszú idő alatt jutnak el a területileg kijelölt ügyeleti pontra. Ezekre a problémákra azonban nem tér ki konkrétan Csató Gábor levele. Viszont azt írta, hogy – szerinte – „az ellátás hozzáférhetősége időben és térben is bővült a Pest vármegyei lakosok számára.” Valamint azt is, hogy az 1830-as hívószámra érkező hívások fogadása az indulást követő első hétvégén akadozott. Ám szerinte csak azért, mert a számot egyszerre 30-an hívták. Az egy páciensre számított beszélgetés a kikérdezéssel és tanácsadással együtt átlagosan 6 perc volt. A főigazgató levele szerint a várakozási idő nem haladta meg az egy percet.
Ezzel szemben a lakossági panaszokat gyűjtő oldalon februárban és márciusban is több olyan bejegyzés volt, amely szerint senki nem fogadta a hívást, vagy felvették és visszahívást ígértek, de arra soha nem került sor. Március 15-e különösen ilyen nap volt. Az egyik panaszos szerint kolléganője március 15-én hívta a 1830-at: „Azt ígérték két órán belül visszahívják… azóta is hívják. A forgalmi dugó már Pomázon állt, Szentendre nem volt megközelíthető. Így nincs orvosi ügyelet környező települések lakosai számára. Szerencsésebbek éjszaka lesznek rosszul, akik nem jól időzítenek azok így jártak.”
Egy másik Budakalászon élő, ellátásra szoruló is azt panaszolta, hogy senki nem vette fel ezen a napon az 1830-at. (Népszava)