Hivatalosan be sem mutathatták volna, mégis, helyi szinten kiemelkedő, 590 millió rubelnyi bevételt hozott eddig az oroszországi moziknak a Barbie-film.
Ami annak tükrében különösen érdekes, hogy a filmet hivatalosan be se mutatták az országban. A Barbie-t forgalmazó Warner Bros. a legtöbb nagy amerikai stúdióhoz hasonlóan az ukrajnai háború kitörésekor leállította az oroszországi mozibemutatóit, de ez nem akadályozta meg az élelmes moziüzemeltetőket és szervezőket abban, hogy a Barbie kalózverzióját adják le a fizető nézőknek.
A szibériai Tyumeny városában augusztusban például egy tetőteraszon tartottak vetítéseket a film illegálisan letöltött verziójából – a szervezők itt azért előre figyelmeztették a nézőket, hogy ne 4K képminőségre és tökéletes hangra számítsanak a jegyükért cserébe. „Meglátjuk, mi lesz, ha beperel minket a Warner Brothers” – kommentálta egy vállrándítással az egyik szervező a lehetséges következményeket a Szabad Európa helyszínen forgató stábjának.
Az illegális vetítésekben lehetőséget szimatoló Nikita Zabolotskikh a Financial Times beszámolója szerint közel 300 ezer rubelt költött arra, hogy Perm városi mozijában bemutathassa a Barbie netről letöltött verzióját. Az önjelölt forgalmazó egy spanyol moziban felvett, kamerás kalózverzió beszerzése mellett orosz szinkront és életnagyságú Barbie-dobozt is csináltatott a vetítésekre. Hiába büszkélkedett azonban azzal Zabolotskikh, hogy ez volt a lehető legjobb verzió nyáron az illegálisan beszerezhető választékból az országban, a beszámolók szerint a közönség nagy része már a vetítés alatt elhagyta a termet, annyira élvezhetetlen volt a film.
Az oroszországi moziüzemeltetők persze az ilyen egyéni akciók mellett már eddig is találtak megoldást arra, hogyan mutassák be az elvileg tiltólistás slágerfilmeket. Az egyik bejáratott módszer például az, hogy a hivatalos programban a nézők valamilyen orosz produkcióra vásárolnak jegyet, ami előtt leadják nekik „felvezető produkcióként” a jóval érdekesebb hollywoodi filmet. Szintén könnyíti az amerikai filmek bemutatását, hogy több, Oroszországgal szomszédos piacról, például Kazahsztánból vagy Grúziából beszerezhetők kerülőúton a hollywoodi mozik orosz szinkronnal ellátott kópiái.
Az orosz propaganda azért igyekszik így is inkább hazafias orosz filmekre csábítani a nézőket, igaz, egyelőre nem sok sikerrel. Az orosz kulturális miniszter helyettese, Andrej Malisev még augusztusban adott ki közleményt arra reagálva, hogy az Állami Duma helyettes elnöke, Vlagyiszlav Davankov a Barbie és az Oppenheimer oroszországi bemutatójának legalizálása mellett érvelt. Malisev elég egyértelműen tolmácsolta közleményben az orosz vezetés hivatalos álláspontját a nyár két legnagyobb globális jegybevételét produkáló filmről. Malisev szerint ugyanis „ez a két film nem szolgálja a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek megerősítését.”
Ahol mégis vetítik mozikban a Barbie-t, előfordul, hogy a nézők cenzúrázott verziót láthatnak csak Greta Gerwig filmjéből: egy neten terjedő felvétel szerint kikockázták például azt a jelenetet, amikor az egyik Kent alakító Ryan Goslingot két másik Ken is arcon puszilja.
A miniszterhelyettes pozitív példaként a Tanú című orosz filmet emlegette fel, amit augusztusban mutattak be az oroszországi mozik, és jól illusztrálja, mit is érthetett Malisev az orosz erkölcsi értékek megerősítésén. A propagandafilm főhőse egy Kijevbe érkező orosz hegedűművész, aki itt aztán „szemtanúja lesz az ukrán nacionalisták gaztetteinek.” Csak hogy egyértelmű legyen, ki a gonosz a filmben, egy jelenetben az egyik ukrán parancsnok a Mein Kampffal a kezében sétálgat, az ukrán katonák pedig Hitlerre is felesküsznek. Az árnyalt propagandamozira azonban hiába költött 200 millió rubelt az orosz vezetés, a mozi csak 14 millió rubelnyi bevételt hozott össze az első két hétben. (Telex)
