Egészen meglepő beruházásokat törölt a kormány az uniós helyreállítási hitelkérelemből
A projektek az orosz olajról és földgázról való leválást segítenék, és részben éppen erre a célra szolgálna maga az egész uniós konstrukció – szúrta ki a Portfolio a csütörtökön nyilvánosságra hozott információk alapján.
A két nagyobb projekt együtt 200 milliárd forinttal csökkenti az uniós hitelkeret igénybevételét, de persze ettől még könnyen lehet, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtja a kormány, csak éppen más forrásból.
Jócskán csökkent az igényelt hitelkeret
Csütörtökön reggel Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt jelentette be, hogy a július végén társadalmi egyeztetésre kitett verzióhoz képest (amiben még 4,8 milliárd eurós helyreállítási hitelkeret terve szerepelt) 3,9 milliárd euróra csökkentette a kormány az Európai Bizottságtól kért kedvezményes helyreállítási (RRF) hitelkeret végső összegét, amelynek anyagát ma éjfélig ki kell küldeni Brüsszelbe. A 3,9 milliárd euró mindössze a 40%-a az elméletileg elérhető 9,66 milliárd eurós keretnek, amire Magyarország jogosult lenne, de már az idén tavaszi határidőig is azt jelezte a kormány, hogy ebből különböző okok miatt (lásd alább) csak 6,6 milliárd eurónyit tervez lehívni, aztán a július végi társadalmi egyeztetés során ez csökkent 4,8 milliárdra, ma pedig 3,9 milliárdra.
A ma éjfél a végső határidő a hitelkeret igénylésére, és ennek beérkezése után a Bizottságnak két hónapja van értékelni az anyagot, aztán ha elfogadásra érdemesnek tartja, akkor a hivatalos javaslata után további egy hónapja van a tagállamokat tömörítő Tanácsnak arra, hogy jóváhagyják a hitelkeretet. Ezután a folyósítás akkor indulhat meg, ha a támogatási láb folyósításához megszabott 27 szupermérföldkövet, illetve további 27 normál mérföldkövet teljesíti a kormány, bár Navracsics azt jelezte reggel, hogy erről vitája van a kormánynak a Bizottsággal, mert szerintük eltérő a folyósítási feltételrendszer a támogatási és a hitel láb esetén.
Mindezek után csütörtökön közzétették a kormány hivatalos pályázati oldalán a társadalmi egyeztetés során beérkezett szakmai javaslatokra adott kormányzati válaszokat is. Éppen ebből a 40 oldalas anyagból derült ki, hogy
a kormány törölt két olyan projektet, amelyeket még egy hónappal ezelőtt is az RRF hitelkeretéből tervezett finanszírozni, és amely két beruházás éppen segítené az orosz kőolajról és földgázról való leválást, amely egyébként kifejezett célja a REPOWEREU programnak. Fontos megjegyezni: az, hogy törölte ezeket a projekteket a kormány a hitelkérelemből, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek megvalósítását nem is fogja segíteni, sőt! Nagyon valószínű, hogy ezeket végrehajtja, de más forrásokból.
Két nagyobb beruházást töröltek
A társadalmi egyeztetés során az egyik hozzászóló azt jelezte: nem ért egyet azzal, hogy 230 milliárd forintnyi uniós forrás támogatást szán a kormány fosszilis infrastruktúrára (gázhálózat kapacitásbővítés, gáztároló beruházások, kőolaj-vezeték kapacitás- és finomítói rugalmasságnövelés), amelyre azt a választ adta a kormányzati oldal, hogy
A kőolaj és a földgáz vezetékekre irányuló beruházások elhagyásra kerültek. A gáztárolói beruházásokra szükség van ellátásbiztonsági okokból.
Később egy másik szakmai felvetésre adott válaszban ezt írták: „A vitatott beruházások közül a kőolaj és a földgáz vezeték fejlesztését érintő 2 beruházást elhagyjuk a támogatotti körből.”
A július végén társadalmi egyeztetésre kitett verzióban még az alábbiak szerepeltek a kőolaj és a földgáz vezetékekre irányuló beruházások alatt:
- Az „Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése” beruházási címszó alatt két konkrét beruházási célt fogalmazott meg a kormány. Mindkettő egyértelműen elősegíti az orosz kőolajról való leválást, hiszen egyrészt a horvátok felől az Adria vezeték kapacitását bővítenék, ahonnan a Mol Dunai Finomítójába, illetve a pozsonyi finomítóba tud jutni tengeri, nem-orosz eredetű kőolaj, másrészt a Dunai Finomító területén olyan beruházásokat lehetne végrehajtani, amelyek az orosztól eltérő kőolajok feldolgozhatóságát, a 30%-nál magasabb bekeverési arányt segítenék elő. A júliusi anyag még így fogalmazott: „A függetlenedés feltétele a dunai finomító szükséges átalakítása, alkalmassá téve azt különböző típusú kőolajok nagy mennyiségben történő feldolgozására.” A beruházás konkrét céljaként ezt rögzítette az anyag: „Alternatív kőolaj (Nem ’REB’ típusú) addicionális feldolgozási képessége, 8 Mt/év”, és 38,3 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású kölcsönként tervezte nyújtani (továbbadni) a kormány a Molnak ezt az RRF-hitelt, a projekthez szükséges további (hasonló volumenű) finanszírozást pedig a Molnak kellett volna hozzátennie. Emellett az anyag azt is rögzítette, hogy az Adria vezeték magyarországi szakaszán 98 helyszínen, összesen 224 méter hosszon a vezeték kijavítása lenne a feladat, illetve 6 darab szivattyú beszerzése és telepítése, amely 1,8 milliárdos beruházási költséget fele részben finanszírozna vissza nem térítendő támogatásból az uniós program a Mol felé.
- A „Nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése” beruházási címszó alatt a kormány szintén két beruházási célt fogalmazott meg: a román-magyar interkonnektor kapacitásbővítését, illetve a szlovén-magyar földgáz összekötő gázvezeték kiépítését értette, azaz két nem-orosz eredetű forrásból tudna földgázhoz jutni, miután a románoknál meginduló gázkitermelésből Magyarország is tervezett érdemi volument vásárolni. A július végén kitett anyag így fogalmazott: „a ROHU kapacitásbővítése mögött két elvárás húzódik meg: a román fél beruházási döntése a Fekete-tengeri Neptun-mező kiaknázásáról, továbbá a Szolidaritási Gyűrű létrehozása, melyen keresztül azeri és egyéb forrásból lehet gázt importálni az érintett országokba és Európa más részeibe. Ugyan a Neptun-mezőn a kitermelés 2027-ben indul el, mindazonáltal a szállítási infrastruktúrát előtte indokolt kiépíteni, máskülönben Európa nem lesz képes kihasználni a növekvő belső termelését.” Ezek szerint valamilyen ok miatt ezt a beruházást más forrásból tervezi megvalósítani a kormány, ha megvalósítja. A szlovén-magyar gázhálózat összekötéséről pedig éppen tegnapelőtt tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és azt jelezte, hogy ez az évi 440 millió köbméteres szállítási kapacitást lehetővé tevő beruházás zöld jelzést kapott a két kormány részéről, így a jövő év elejétől elindul. Ezek szerint nem RRF-es hitelkeret terhére valósul meg ez a beruházás.
Mit jelent mindez a számok nyelvén?
A két fenti beruházási projekt lehúzása az RRF hitelkérelemből összesen 200 milliárd forintnyi forrás törlését jelenti a kérelemből, hiszen amint az alábbi táblázatban is látszik: közel 160 milliárdot szánt a kormány a nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítésére (a teljes beruházási költséget 100%-ban megfinanszírozta volna az RRF hitelkeretből), illetve további 40 milliárdot az Adria vezeték kapacitásbővítésére és a Mol finomítói rugalmasságának fejlesztésére (itt a 80 milliárdra becsült beruházási költség felét finanszírozta volna az RRF hitelkeretből a kormány, a döntő részét kedvezményes hitelkeretként adta volna tovább a Mol finomítójának, illetve csekély részét támogatásként az Adria vezetéken végzendő beruházásokhoz).
Fontos, hogy a kettő együtt mintegy 0,53 milliárd eurónyi tétel lehúzását jelenti az RRF hitelkérelemből, és ez nem adja ki teljesen a 4,8 milliárdnyi (1796 milliárd forintnyi), egy hónapja tervezett hitelkérelem és a most bejelentett 3,9 milliárd eurónyi hitelkérelem közötti különbséget. Erre a választ várhatóan holnap ismerjük meg, amint a teljes hitelkérelem anyaga megjelenik a hivatalos pályázati oldalon.
Miért csökkent ennyire durván a kért hitel összege?
A társadalmi egyeztetésre érkezett felvetések és válaszok anyagában további érdekes szakmai felvetést is találtunk, miszerint az egyik hozzászóló azt firtatta: miért nem a teljes 9,66 milliárd eurónyi kedvezményes uniós RRF hitelkeretet igényli a kormány, miért csak 4,8 milliárdot (ennyi volt a terv a júliusi társadalmi egyeztetéskor). Úgy fogalmazott: „Javasoljuk a teljes keret lehívását újra megfontolni és a Magyarország jelenlegi egyik legnagyobb, legsürgetőbb problémáját jelentő energia- és klímaválság megoldására igénybe venni ezt a piacon hazánk számára jelenleg elérhetőnél vélhetően kedvezőbb kamatozású forrást”.
Erre a kormányzat oldaláról a válasz ez volt:
Az Európai Bizottság kérésére került csökkentésre a lehívott hitelkeret. A csökkentés másik oka, hogy az uniós szabályozás értelmében 2026. nyaráig műszakilag le kell zárni a beruházásokat. A javasolt volumen is már a kivitelezési kapacitások felső határán mozog, ennél több forrást már nem lehetett volna felhasználni, illetve jelentős árnövekedést gerjesztett volna.
A Portfolio információi szerint ennél több, illetve jobban érthető tényező is meghúzódott az igényelt hitelkeret több lépcsőben bekövetkezett, látványos csökkentése mögött:
- Mivel elment két év az RRF (illetve általában az uniós források) megszerzésével kapcsolatos vitákkal, 2023 nyarát írunk, és 2026 nyaráig tényleg be kell fejezni a beruházásokat, így egyszerűen tényleg nincs elég idő a jellemzően több éves időigényű beruházások végrehajtására. Így a Bizottság sugalmazásával egyet értve a kormány is jobbnak látta nem erőltetni bizonyos beruházások berakását a hitelkeretbe, hiszen azokat úgysem lehet befejezni.
- Ráadásul az RRF logikája az, hogy outputot finanszíroz utólag, tehát a kormánynak előre meg kell finanszíroznia a beruházások jelentős részét, aztán azok előrehaladásával, illetve az egyes folyósítási etapokhoz kötött szupermérföldkövek és egyéb mérföldkövek teljesítésétől függően jut a pénzéhez, miközben az államháztartás már most is nagyon kifeszített helyzetben van. Emiatt arra, hogy sok évre előre megfinanszírozzon több száz milliárd forintot kitevő beruházásokat, igencsak szűkös a mozgástér.
- Ráadásul a felvett RRF hitelkeret, a lehívás ütemezésével párhuzamosan rögtön beleszámít a GDP-arányos adósságrátába, amelynek csökkentése elemi érdeke a kormánynak a befektetői és hitelminősítői bizalom fenntartása érdekében is. Márpedig ha sokmilliárd eurós hitelkeretet venne fel a kormány, akkor ennek az egyes évekre jutó tétele akár nagyon kicentizetté is teheti azt, hogy biztosan minden évben teljesül-e a csökkenő adósságráta célja.
- Voltak olyan beruházások (pl. a CCGT gázerőművek), amelyeket a kormány szeretett volna berakni az RRF hitelkeretbe, de maga az RRF, illetve a REPowerEU fókusza miatt ezeket pont nem volt hajlandó finanszírozni a Bizottság, így ezeket még a júliusi társadalmi egyeztetés előtt kénytelen volt kivenni a kormány a projektlistából.
- Arra is figyelemmel kellett lennie a kormánynak, amit a fenti válasz is említ, hogy a (leépülő) építőipari kapacitások mellett, 3 éves záros határidőn belül mi az, amit ésszerűen és a kivitelezési árak nem jelentős felverése mellett tényleg meg lehet valósítani. Így tehát ez is lefelé szorította a hivatalosan beadott hitelkérelem volumenét.